Figyelő, 1962. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1962-01-03 / 1. szám

2 A FIGYELŐ JELENTI A tulajdonostárs jogosult az ingatlan használatára Két személy tulajdonában állt egy kétszobás szabadrendelkezésű ház. A tulajdonostársak egymás között megosztva használták a lakást. Utóbb az egyik tulajdo­nostárs elhunyt, s a másik a házban levő összes helyiségeket birtokába és használatába vette. Az elhalt társtulajdonos gyerme­ke, mint új társtulajdonos azzal az igénnyel lépett fel a bíróság előtt, hogy állapítsa meg: a két­szobás lakás egyik szobájának használatára ő jogosult. A már bentlakó tulajdonostárs azzal vé­dekezett, hogy a kétszobás lakás jogos lakásigényeit nem­ haladja meg, ugyanakkor a másik tulaj­donostársnak is megfelelő lakása van. Az üggyel a Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvás folytán foglal­kozott. Megállapította, hogy a Polgári Törvénykönyv 140. §-ának rendelkezése szerint a tulajdonos­társak mindegyike jogosult a do­log birtoklására és használatára. Ezt a jogot egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többi tör­vényes érdekeinek sérelmére. A birtoklás és használat meg­oszlásának a tulajdonostársak tu­lajdonarányához kell igazodnia. Ettől eltérni csak az adott körül­ményekben rejlő nyomós okok alapján lehet. A konkrét esetben az ingatlan­nak mind a két tulajdonosa fele­sele részben gyakorolhatja a bir­toklás és használat jogát, mint­hogy tulajdonuk így oszlik meg. Nincs olyan ok, ami a tulaj­donost a lakás birtoklásából és használatából kizárná, és az a lakrész, amelynek használatát igényli, az ő tulajdoni arányá­nak körülbelül megfelel. Az is tény, hogy a kétszobás lakás a tulajdonostársak között megosztható és a régebben ott lakó tulajdonostárs tulajdoni ará­nyának is hozzávetőlegesen meg­felel a neki jutó lakrész terje­delme. Kétségtelen, hogy a már ott la­kó tulajdonostárs lakásszükségle­te csak szerényen kielégített, de ez egymagában az adott körül­mények között nem eredményez­heti azt, hogy az egész házat, il­letőleg lakást egyedül tartsa bir­tokában és a másik tulajdonos­társat teljesen kirekessze a hasz­nálatból. Ha ezt tenné, a bent nem lakó tulajdonostárs jogait sértené. Ezért­ a Legfelsőbb Bíró­ság a már bentlakó tulajdonos­­társat arra kötelezte, hogy bo­csássa az igényeit lakrészt a má­sik tulajdonostárs r­endelkezésére. Az­ államtól vásárolt ház­­ingatlan bérletének felmondása Ha a korábban állami tulajdon­ban állott ház, illetve lakás, adás­vétel útján 1953. április 1. után sze­mélyi tulajdonba került, a lakás­ügyi jogszabályok szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a ház 1953. április 1. napja után épült volna. (35/1956.,IX. 30./M. T. sz. ren­delet 72. §.) Ennek következtében az ilyen ingatlan új tulajdonosa a házban levő lakás bérletét a kö­vetkező hónap utolsó napjára fel­mondhatja, ha a lakásra a maga vagy egyenes­ ágbeli rokona szá­mára igényt tart. Az említett lakásrendelet 62. §. (2) bek. értelmében a felmondás csak akkor érvényes, ha az új ház­­tulajdonos a felmondással egyide­jűleg a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel és egyúttal közli vele az illetékes el­sőfokú lakásügyi hatóság határo­zatát, amely a lakás kiutalását a bérlő részére biztosítja. Ha a fel­ajánlott cserelakás személyi tulaj­donban levő házban van, a fel­mondással egyidejűleg a ház tulaj­donosának a nyilatkozatát kell csa­tolni, mely szerint a felajánlott la­kásra sem maga, sem egyeneság­­beli rokonai számára nem tart igényt, s a lakást hajlandó a kiköl­töző személy részére bérbeadni. A Legfelsőbb Bíróság XVI. sz. polgári elvi döntésében kimondot­ta azt is, hogy ezeket a nyilatko­zatokat a felmondással egyidejű­leg kell a bérlő tudomására hozni, mert ennek hiányában a felmon­dás nem tekinthető érvényesnek. Az Országos Takarékpénztár közli . Hétemeletes társasház épül Buda­pesten az I. kerületben, a Fő utca 33. számú telken. A házban a kö­vetkező megoszlásban: az I—VI. emeleten: emeletenként 2 kétszoba hallos és 1 garzon, a VII. emele­ten:­­ egy szoba étkezőfülkés, ösz­­szesen 19 lakás lesz. Az épület központi fűtéssel és személyfelvonóval rendelkezik. A meleg vizet gáz-vízmelegítő szol­gáltatja. A társasház előrelátható­lag 1962. vI. negyedévében lesz beköltözhető. Ki felel a KST-betétekért ? Társadalmi munkában szedte be egy vállalat egyik dolgozója az alkalmazot­taktól a vállalati Kölcsönös Segítő Taka­rékpénztár (KST) betéteit. Nevezettel a beszedett összeget ellopták, s az OTP a gondatlanul eljárt dolgozóval szemben kárának megtérítését kérte. A dolgozó azzal védekezett, hogy nincs jogviszony­ban az Országos Takarékpénztárral és így annak részére semmit sem tartozik fizetni. Az üggyel a legfőbb ügyész törvényes­ségi óvása folytán a Legfelsőbb Bíróság is foglalkozott. Törvényességi határoza­tában rámutatott arra, hogy a takarék­­betétekről és a takarékbetéttel rendel­kezők jogairól szóló 1952. évi 9. tvr. a KST-betétekre is vonatkozik. A takarék­­betétek visszafizetéséért az állam szava­tol. A Kölcsönös Segítő Takarékpénztá­rak (KST) a takarékbetétek elfogadását csak akkor kezdhetik meg, ha működé­sük megindulásakor az OTP területileg illetékes fiókja erre felhatalmazást adott. Az Országos Takarékpénztár te­hát, mint szavatos és mint felügyeletet gyakorló szerv is felelősséggel tartozik a betétekért. Ezért a betétek elvesztése, elsikkasztása esetén jogosult fellépni az ellen a személy ellen, aki a betét el­vesztéséért, elsikkadásáért felel. Ha a dolgozó az általa fizetett összeg ellené­ben megkapta a KST-bélyeget, akkor olyan értékpapírhoz jutott, amelyért az OTP szavatossággal tartozik, és amely­nek tényleges értéke erejéig az OTP-vel szemben igényt lehet támasztani. A KST az országos takarékossági mozga­lom egyik jól bevált formája, amellyel szemben bizalmatlanságot kelteni nem lehet. Az Országos Takarékpénztár a KST-betevőkkel szemben felel akkor is, ha a KST beszedésével foglalkozó dol­gozó magatartása miatt a már befizetett összeg elvész, de ebből következik az is, hogy az OTP jogosult a betét elveszté­séért felelős személlyel szemben fel­lépni. ÁTVÁLLALHA­TJA-E A DOLGOZÓ A VÁLLALAT KÖTELEZETTSÉGÉT Ha a vállalati dolgozó munkakörében eljárva nem vállalatának, hanem harma­dik személynek okoz kárt, előfordul, hogy ennek megtérítésére vállalkozik. Konkrét esetben felmerült a kérdés, ér­­vényes-e a dolgozónak ez a kötelezettség vállalása. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja sze­rint a szerződésen kívül okozott károk megtérítésével kapcsolatban a Polgári Törvénykönyvnek az a célja, hogy a mun­kakörben okozott kárért a munkavállalót csak akkor tegyék felelőssé, ha sándékos bűncselekménnyel okozta a kárt. Ezért rendelkezik úgy a Polgári Törvénykönyv 348. §-a, hogy ha az alkalmazott munka­körében vagy hatáskörében harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkavállaló felelős. Ha az alkalmazott a kárt szándékos bűncselek­ménnyel okozta, az alkalmazott a mun­káltatóval egyetemlegesen felelős. A Pol­gári Törvénykönyvnek ez a rendelkezése kötelező jellegű, így az a megállapodás, amelyben a munkavállaló olyan kár meg­térítését vállalja magára, amely nem őt, hanem a munkáltatóját terheli, jogsza­bályba ütközik, tehát semmis. A kisipari tevékenység folytatásával kapcsolatban a gyakorlatban több vitás kérdés merült fel. E vitás kérdések el­döntésére és az egységes gyakorlat kiala­kítására a Könnyűipari Minisztérium hi­vatalos állásfoglalást adott ki. Az állás­­foglalás fontosabb rendelkezéseit az aláb­biakban ismertetjük. Az ipar szüneteltetése. Az ipartörvény értelmében a kisiparos iparát hat hónapra szüneteltetheti. Az el­sőfokú iparhatóság az ipar szüneteltetését indokolt esetben egy ízben további, leg­feljebb hat hónapra engedélyezheti. A kisiparosnak az ipar szüneteltetését és újbólgyakorlását 8 napon belül be kell jelentenie az elsőfokú iparhatóságnak. Az állásfoglalás az előzőkben ismerte­tett törvényi rendelkezésekkel kapcsolat­ban hangsúlyozza, hogy az ipar hat hó­napi szüneteltetése a kisiparost külön engedély nélkül megilleti, a szüneteltetés meghosszabbításához azonban minden esetben az iparhatóság engedélye szük­séges. Az iparhatóság a szüneteltetés meghosszbbításáhtoz engedélyt csak rend- Önkiszolgáló bolti dolgozók leltárfelelőssége Az önkiszolgáló boltokban rendszerint a pénztárosok látják el a bolti forgalom két lényeges mozzanatát: az árukiadást és a pénzkezelést is. Az árut is kezelő pénztárosoknak anyagi felelőssége a leltárhiányért az 58/1958. (XI. 13.) Korm. számú rendelet (leltárrendelet) 2. § (1) bekezdése értel­mében fennáll. A felelősség mértéke a dolgozó egyhavi keresete. Ezt a mértéket csak abban az esetben lehet csökkenteni, ha a körülmények az árukezelésre kiha­tottak. Felmerült az a kérdés, hogy az árut is kezelő pénztárosoknak a leltárfelelőssége csökkenthető-e azon a címen, hogy pénz­tárosi teendőket is ellátnak. A Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint kétségtelen az, hogy az árut is kezelő pénztárosok felelőssége a kettős tevékenység folytán súlyosabb a többi dolgozó felelősségénél. Minthogy azonban a jogszabály a leltárhiány felelősségét a pénztárosi felelősség esetén sem korlá­tozza, az önkiszolgáló boltok pénztárosai­nak a leltárhiányért való felelősségét ezen a címen csökkenteni nem lehet. kívül indokolt esetben adhat és az enge­dély megadásánál az összes körülményt (így mindenekelőtt a lakosság zavartalan ellátásának biztosítását) mérlegelni kö­teles. Az iparhatóság feladata ezenkívül annak folyamatos ellenőrzése is, hogy a szüneteltetés ideje alatt a kisiparos dol­gozik-e, és ezzel iparjogosítvány nélkül folytat-e ipari tevékenységet. Az állás­­foglalás utal arra, hogy az ipar szüne­teltetése során elkövetett szabálytalansá­gok (pl. a szüneteltetés engedély nélküli meghosszabbítása, az újbólgyakorlás be­jelentésének elmulasztása stb.) esetén a megfelelő szankciókkal élni kell, azonban az ipar visszavonására csak gondos mér­legelés után, végső esetben kerülhet sor. Műanyagból készült termékek javítása. A gyakorlatban vitás, hogy a műanyag­ból készült esőkabátok, esőköpenyek, kö­tények, abroszok stb. javítása a mű­anyagkisipar körébe tartozó, vagy egyéb tevékenység-e. Az állásfoglalás ezzel kap­csolatban rámutat, hogy a műanyag eső­kabátok stb. javítása, akár varrással, akár hegesztéssel történik, nem minősül műanyagfeldolgozásnak, illetve feldolgo­zásnak és így nem esik a műanyag kis­iparok kiadásáról szóló jogszabályok kor­látozó rendelkezései alá. Az említett javítási tevékenységet pl. műanyagkabá­tok, köpenyek vonatkozásában a férfi, vagy női szabók, a műanyagtáskák vo­natkozásában pedig a bőrdíszműves kis­iparosok is elvégezhetik. A műanyagcik­kek javítására szabadipar is kiadható. Kisipari termékek forgalombahozatala. Az érvényes rendelkezések értelmében a kisiparos saját termelvényeit a telephe­lyén kívül vásárokon és heti piacokon, az élelmiszerkisiparos pedig kihordás út­ján is forgalomba hozhatja. A gyakorlat­ban nem egyszer problémát jelentett, hogy a kisiparos — meghívásra — az előbbi helyeken kívül más helyeken for­galomba hozhatja, árusíthatja-e termé­keit vagy sem. Az állásfoglalás ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az ipartörvény sze­rint a kisiparos telephely­én kívül meghí­vásra csak munkát vállalhat és végezhet. Ez a rendelkezés azonban a kisiparos termékeinek árusítására, eladására egy­általán nem vonatkozik. A kisiparos te­hát termékeit csak az előzőkben ismerte­tett helyeken árusíthatja, akár meghív­ják árusításra, akár nem. (pD) A kisiparral kapcsolatos állásfoglalások A jó munka feltétele a jó szerszám 10 ftE/ éves a FORGÁCSOLÓ SZERSZÁMOK GYÁRA Gyártelep: Budapest XIII., Reitter Ferenc in 132—138. Budapest, 62. Postafiók 340. MNB’ 10* Telefon: 201-169, 200-230, 204-040. Gyártmányaink: Szabályosan több élű fémforgácsoló szerszámok, menet­vágószerszámok, marószerszámok, darabolószerszámok, dörzsölőszerszámok, fogazószerszámok, különleges szerszámok Különleges ötvözött acélok raktárról kaphatók. Törvény a mezőgazdasági rendeltetésű föl­dek védelméről. (1961. évi VI. tv.; Magyar Közlöny 99. szám.) Törvény az erdőkről és a vadgazdálkodás­ról. (1961. évi VII. tv.; Magyar Közlöny 99. szám.) Törvényerejű rendelet a természetvédelem­ről. (1961. évi 18. tvr.; Magyar Közlöny 99. szám.) Törvényerejű rendelet a mezőgazdasági la­kosság általános jövedelemadójáról szóló ren­delkezések módosításáról. (1961. évi 19. tvr.; Magyar Közlöny 100. szám.) Elnöki Tanácsi határozat a gyönki járás megszüntetéséről. (22 1961. N. E. T. kat.; Ma­gyar Közlöny 99. szám.) A járás megszüntetésének időpontja: 1962. február 1.) Igazságügy miniszteri rendelet a tartásdíj külföldön való behajtásáról szóló rendelkezé­sek módosításáról. [7/1961. (XII. 23.) I. M. sz. rend., Magyar Közlöny 93. szám.] Pénzügyminiszteri rendelet a Bartók Béla és Liszt Ferenc emlékév alkalmából jubileumi arany, illetve ezüst emlékérmék kibocsátásá­ról. [22 1961. (XII. 24.) P. M.,­ ill. 23­ 1961. (XII. 24.) P. M. sz. rend., Magyar Közlöny 99. szám.] A rendelet értelmében Bartók Béla szüle­tésének 80., Liszt Ferenc születésének 150. évfordulóján 50, 100 és 500 forintos jubileu­mi arany, illetve 25 és 50 forintos jubileumi ezüst érméket bocsátanak ki. A jubileumi ezüst érméket a Nemzeti Bank december 24- től hozza forgalomba. Belkereskedelmi miniszteri utasítás állami közétkeztetési (vendéglátóipari és közétkezte­tési) vállalatoknál dolgozók természetbeni jut­tatásáról. [122 1961. (K. E. 45.) Bk. M. SZ. Ut.; Kereskedelmi Értesítő 45. szám.] Együttes utasítás a ruházati termékek k­j minőségi megvizsgálási rendszeréről. [44 1­961. (Kip. E. 52—53.) Kip. M.—Bk. M. sz. ut.; Könnyűipari Értesítő 52—53. szám.] Együttes utasítás az iparvállalatok felelőssé­géről a kiskereskedelem és a fogyasztók mi­nőségi kifogásaiért. [45 1961. (Kip. É. 52—53.) Kip. M.—Bk. M. s­z. ut.; Könnyűipari Érte­sítő 52—53. szám.] Élelmezésügyi miniszteri rendelet a due­ling­y­ma szállításának korlátozásáról, 112/1961. (XII. 28.) Élm. M. sz. rend., Magyar Közlöny 100. szám.] A rendelet értelmében — egyes kivételek­től eltekintve — 1962. június 30-ig tilos Bé­kés és Csongrád megye területéről dughagy­­mát kiszállítani vagy kiküldeni. A HÁZFELÜGYELŐ KÖTELESSÉGEI A lakók és a házfelügyelők közt fel­merülő viták tisztázására az alábbiakban rövid tájékoztatót adunk a házfelügye­lők legfontosabb feladatairól. A házfelügyelő a különböző jogszabá­lyokban megállapított feladatai közül e­sősorban köteles: naponta — a lakóbi­zottság és a bérbeadó által megállapított időpontban — a folyosót, lépcsőházat, udvart,­ kapualjat leseperni, a rácsokat letörölni, a közös használatra szolgál helyiségekhez vezető utat és azok élet­rét kitakarítani, az udvart, a lépcsőház, a folyosókat, valamint a lakók köz­­használatára szolgáló helyiségek előtere — fagymentes időben szükség szerint de legalább hetenként egyszer felmo­st Köteles továbbá az egész lakóépületben ( pincét és a padlást is beleértve) negyed évenként általános nagytakarítást végez­ni és ennek keretében a közös használa­tú helyiségek ajtóit, ablakait és fémtá­-­­gyait megtisztítani, az idejétmúlt falra­gaszokat és hirdetményeket eltávolítan Feladata a lakóház közös szemétgyűjtő edényeit tisztántartani, a felvonó kezelé­sét folyamatosan ellátni, továbbá éjjel 2 órától reggel 4.30 percig a lakóépület la­kóit és az igazoltan a házhoz tartozóka­t ebocsátani, illetve kibocsátani. A ház felügyelő szükség esetén köteles a házi­rend hatálya alá tartozó személyeket a­ házirend betartására felszólítani. A ház felügyelő e legfontosabb feladatain túl­menően a társadalmi tulajdon megóvá­sát és a ház állagának megvédését elő­mozdítani köteles. A házfelügyelő a sötétedés beálltakor az udvart, a kapualjat, a lépcsőházat és a folyosókat, valamint a lakók köze használatára szolgáló egyéb helyiségeket kivilágítani, a házi szemetet naponta 18 és 21 óra között összeszedni köteles. A lakóbizottság ettől eltérő időpontban is megállapodhatik. A lakóközösség érdekeit szolgálja a házfelügyelőnek az a kötele­zettsége is, hogy a feladatkörébe tartozó ügyek intézése céljából (például lakbér­beszedés, hibabejelentés átvétele, igazo­lás kiadása) munkanapokon 7 órától 9 óráig és 18 órától 19 óráig köteles a la­kók rendelkezésére állni.

Next