Figyelő, 1965. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-06 / 1. szám

Az együttműködés új formái Magyar-bolgár közös társaságok Fontos döntés született a Magyar— Bolgár Gazdasági és Műszaki Együttmű­ködési Bizottság decemberi ülésszakán: 1965 első felében meg kell szervezni két közös magyar—bolgár társaságot, az „Agromas”-t és az „Intranszmas’‘-t Az intézkedés első lépést jelent annak a ha­tározatnak a megvalósításában, amely — az 1964 márciusában hazánkban járt bolgár párt- és kormányküldöttséggel folytatott tárgyalások alapján — célul tűzte ki a két ország közötti gazdasági együttműködés továbbfejlesztését, a töb­bi között a magyar—bolgár közös vál­lalkozások létrehozásával a népgazdaság különböző területein. A két társaság, amelynek alapítása nagy jelentőségű és sok tekintetben új­szerű lépés a szocialista országok közöt­ti együttműködésben, a következő fel­adatokat látja el: — Kertészeti gépek műszaki fejleszté­sének és gyártásának koordinálása, va­lamint értékesítéseinek elősegítése (Agro­­mas), illetve: — üzemen belüli anyagmozgatási rendszerek kidolgozása s a fő vállalko­zói tevékenység ellátása ezek megvaló­sításával kapcsolatban. (Intranszmas.) Agromas és Intranszmas Azt, hogy az Együttműködési Bizott­ság az említett két területen határozta el közös társaság szervezését, megalapo­zott gazdasági meggondolások indokol­ják. Egyrészt az, hogy — mint ismeretes — Bulgária és Magyarország kedvező éghajlati viszonyai miatt különösen al­kalmas fejlett szőlő-, zöldség- és gyü­mölcstermesztésének növelésére s ezál­tal a többi KGST-ország ilyen irányú importigényének fokozott kielégítésére. Ésszerű tehát, hogy e két ország egye­sítse erőit a szükséges mezőgazdasági gépek kifejlesztésében és gyártásában is. Az üzemen belüli anyagmozgatás vi­szont — bár a munka termelékenysége emelésének egyik legnagyobb tartalékát az e területen megvalósítandó gépesítés és automatizálás jelenti — közismerten elhanyagolt terület a legtöbb KGST-or­­szágban. A KGST Bulgáriára szakosította a szakaszos anyagmozgatás két legfonto­sabb eszközének, a futómacskáknak, va­lamint a villamos és motoros targoncák­nak a gyártását. Magyarország a folya­matos szállítás különböző eszközeinek a gyártásában kíván feladatot vállalni, s műszeriparunk fejlődése néhány éven belül lehetővé teszi a komplett anyag­mozgatási rendszerek üzembe helyezésé­hez szükséges műszerek és automatikai eszközök széles körű gyártását is. Bulgáriában, amellett, hogy több új, korszerű futómacska- és targoncagyárat építettek, megtették a kezdeti lépéseket az anyagmozgatási rendszerek kifejlesz­tése érdekében is, így például e célra külön kutató- és tervező-szerkesztő inté­zetet hoztak létre. Magyarországon ma még több tucatnyi helyen, különböző kutató-, illetve tervezőintézeteikben el­szórtan foglalkoznak az anyagmozgatási témákkal. Az Intranszmas megalakulása két irányban is előrehaladást jelent az erők koncentrálásában. Egyrészt az or­szágon belül létesülő központ hatéko­nyan előmozdítja majd az anyagmozga­tás fejlesztését, másrészt egyesíteni tud­juk e területen a magyar és bolgár ku­tatási-fejlesztési szellemi kapacitást, magyar és bolgár vállalatok között; az adott területen működő magyar és bol­gár termelővállalatok, kutató- és terve­zőintézetek termelési, műszaki fejleszté­si és beruházási terveinek egyeztetése, a gépek exportjának összehangolása. Az Agromas állandó apparátussal fog rendelkezni, amely a két ország illeté­kes vállalataitól és állami szerveitől ka­pott adatok és személyes helyszíni tájé­kozódás alapján kidolgozza a fenti tevé­kenységi körökkel kapcsolatos javasla­tait, amelyeket a társaság igazgató taná­csa elé terjeszt. Az igazgató tanács hatá­rozatai — minden további jóváhagyás nélkül — kötelezőek a két ország illeté­kes szerveire. A működésnek ebben a formájában mindenekelőtt az az újszerű, hogy a szo­cialista országok kétoldalú együttműkö­désének eddig nem volt olyan szerveze­te, amely állandó apparátussal rendelke­zett volna. Az állandó apparátus kétség­telenül növelni fogja a munka haté­konyságát és operatív jellegét. Valószí­nű, hogy az együttműködés formája a későbbiekben tovább fejlődik. (Ennek formái lehetnek például a két ország által termelt gépek közös értékesítése, közös fejlesztés, közös szervizszolgálat stb.) Előremutató szervezet Az­ Intranszmas nemcsak és nem is elsősorban koordináló, hanem vállalko­zói, gazdálkodási tevékenységet fejt ki. A társaság rendelkezni fog kutató-terve­ző intézettel — amelynek központja Szó­fiában, egyes részlegei pedig Budapes­ten működnek. Az intézet feladata, hogy kidolgozza az anyagmozgatási rendsze­rek elvi sémáit és terveit, ezek megvaló­sítását pedig — megfelelő díj ellenében — a társaság fővállalkozói részlegei fog­ják megszervezni. Bár az Intranszmas fő tevékenységi területét Magyarország és Bulgária jelenti, rendelkezni fog más országok felé irányuló külkereskedelmi jogokkal is. Az Intranszmas tehát a KGST-orszá­gok gazdasági együttműködésének törté­netében teljesen új, példa nélkül álló szervezet és számos vonatkozásban eltér a HALDEX magyar—lengyel közös vál­lalat szervezetétől és működésétől. Rész­legei nem egy, hanem két ország terü­letén működnek, beilleszkedve mindkét ország gazdasági életébe; tevékenységét egyedi vállalkozásokból álló üzletkötések jellemzik; egyszerre közös kutatóintézet és közös külkereskedelmi vállalatok Korszerűsítés az Újpesti Gyapjúszövőgyárban Az Újpesti Gyapjúszövőgyár egyik legjelentősebb létesítménye 1964-ben a laza műszál-festöde üzembe helyezése. A festöde adja a gyapjúipari vállalatok színes műszálfonal festésének teljes ka­pacitását. Megoldották a belső anyag­­mozgatás gépesítését is. A korábbi évek­ben létrehozott mechanikus szövetszál­lító szerkezetek után 1964-ben megkezd­ték a mechanikus fonalszállítási rend­szer kiépítését is. Ennek első lépéseként a láncolsózó gépek mechanikus anyag­­ellátását szervezték meg. A technológiai korszerűsítés mellett a gyártmányfej­lesztésre is nagy gondot fordítottak az Újpesti Gyapjúszövőgyárban. Megkez­dődtek egy nyomott műszálszövet gyár­tásának kísérletei s előállítottak egy olyan új szövetet, amely után nemcsak a belkereskedelem, hanem svéd vásárlók is érdeklődnek. Sorozatban gyártják az új Warszawát A varsói FSO autógyárban már soro­zatban állítják elő az új, továbbfejlesz­tett és korszerűsített, a réginél nagyobb teljesítményű és gazdaságosabb üzeme­lésű Warszawa 203 típusú gépkocsit. Új­donságai közé tartozik az új 77 LE-s fe­­lülszelepelt motor, amely 100 km-ként 12 liter üzemanyagot fogyaszt, 130 km/ óra maximális sebességet és nagyobb gyorsulást tesz lehetővé. A korábbi tí­pusnál modernebb vonalú karosszéria hosszabb és alacsonyabb a réginél. Mé­retei: hosszúság 4740 cm, szélesség 1695 cm, magasság: 1565 cm. Az első és hátsó panoráma-ablakok a korábbinál jobb kilátást tesznek lehetővé. Különösen a hátratekintés javult ezáltal lényegesen, amihez a hátsó ülések süllyesztése és az új, hátra világító lámpa is hozzájárul. A kocsit új reflektorokkal és féklámpák­kal látták el, a csomagtartó térfogatát megnövelték. Jelentős változás továbbá az első kerekek felfüggesztésének az ed­diginél jobb útfe­kvést biztosító megol­dása, egyben kicserélték a műszerfalat, korszerűsítették a kárpitozást. Együtt­véve az összes alkatrészeknek több mint egyharmadát új konstrukcióval, illetve megerősített vagy javított alkatrésszel helyettesítették — mindamellett az új alkatrészek a régebbi M—20 típushoz is felhasználhatók. A személygépkocsi alaptípuson kívül az új Warszawát külön taxi- és furgon­kivitelben is gyártják. Y ? Jr j f í / (Jr í r i Összehangolt export A két társaság jellegében jelentősen eltér egymástól. Az Agromas koordiná­ló szerv, amelynek részletesebben meg­határozott feladata, a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztési munkafolyamatok gépesítéséhez szükséges gépek és gép­rendszerek fejlesztésének és gyártásának megosztása a két ország között; termelé­si kooperációs kapcsolatok létesítése a Közgazdasági feladatok A közös társaságok alapításának elő­készítése nem könnyű feladat, sok új­szerűen felmerülő közgazdasági és szer­vezési kérdésre kell megoldást találni. Ilyen kérdés például, hogy miképpen ál­lapítsák meg — egységes valutára át­számítva — a társaságok magyarországi és bulgáriai részlegei állóeszközeinek ér­tékét. Meg kell oldani a két ország bér­színvonalának különbözősége ellenére a társaság alkalmazottainak egységes el­vek szerinti bérezését. Egységes elvek szerint kell megszervezni a vállalat bul­gáriai és magyarországi részlegeinek számvitelét. Kérdés, hogy milyen ára­kon szerezze be a társaság a fenntartá­sához szükséges gépeket, anyagokat és különböző árukat, s milyen áron értéke­sítse saját termékeit; hogyan érvényesül­jön a társaság vezetésében a két fél aka­rata; hogyan épüljön be a társaság tevé­kenysége a két ország terv- és pénzügyi rendszerébe, valamint a társaság tevé­kenysége a két ország egymással és más országokkal kötött külkereskedelmi meg­állapodásaiba stb. E kérdések legtöbbjére a szakértők ed­digi munkája során sikerült ugyan meg­oldást találni, de nyilvánvaló, hogy vég­ső soron az élet, a társaságok gyakorlati tevékenysége mutatja majd meg, hogy a válaszok helyesek-e. Bízunk abban, hogy a két közös tár­saság, a szocialista országok együttmű­ködésének e két legfiatalabb gyermeke igazolni fogja a hozzájuk fűzött remé­nyeket és hatékonyan elő fogja segíteni mind a kertészeti munkák és az üzemen belüli anyagmozgatás gépesítésének, mind pedig a szocialista országok nem­zetközi együttműködésének ügyét. Már­is bizonyos, hogy e vállalkozások rend­kívül hasznos tapasztalatokat fognak nyújtani egyrészt Magyarországnak és Bulgáriának, másrészt pedig a többi szo­cialista országnak, és működésük meg­könnyíti majd hasonló nemzetközi szer­vezetek létesítését. Malatinszky Jenő Bírósági döntés a ruhatáros felelősségéről A Legfelsőbb Bíróság egy munkaügyi per kapcsán döntést hozott a ruhatárosi munkakörben alkalmazott dolgozóknak a munkáltatójukkal szemben fennálló kártérítési felelősségéről. A per tényállása szerint egy társaság az egyik étteremből távozva a ruhatár­ban megállapította, hogy az egyik felöl­tő és egy aktatáska hiányzik. A Vendég­látóipari Vállalat a károsultaknak a kár összegét bírósági eljárás nélkül megtérí­tette. Majd a vállalat igazgatója a ruha­tárost az okozott teljes kár megtérítésére kötelezte. A ruhatáros panasza alapján a vállalat egyeztető bizottsága mentesí­tette őt az anyagi felelősség alól azzal az indokolással, hogy a ruhatáros felelőssége a ruhatári tárgyak kiszolgáltatásakor nyomban megszűnik, utólagos kifogáso­lás esetén kártérítésre nem kötelezhető. Az I. és II. fokú bírósági ítélet után törvényességi óvás folytán a Legfelsőbb Bíróság foglalkozott az üggyel. Döntése rámutatott arra, hogy az a dolgozó, aki felszerelési tárgyakat, szerszámokat vagy egyéb eszközöket, termékeket leltár vagy jegyzék szerint vesz át és azokat állan­dóan őrizetben tartja vagy kizárólagosan használja, az Mtv. 192. § (1) bek. értelmé­ben a hiányokért — egyes kivételektől eltekintve — teljes mértékben felel. A ruhatáros a munkáltatójával szem­ben a munkajogi anyagi felelősség szabá­lyai szerint tartozik felelősséggel azért a kárért, amely a munkáltatót annak foly­tán éri, hogy a ruhatárba elhelyezett dolog tulajdonosa által a dolog elvesz­tése következtében elszenvedett kárért helytállni köteles. A dolognak ruhatári jegy ellenében történő átvétele folytán — lényeges tartalmát illetően — az Mtv. 192. §-a szerinti tényállás valósul meg. Rámutatott a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy az adott esetben tehát nem az Mtv. 191. §-a alapján a havi alapbér 15%-ának­ megfelelő összegű kártérítési felelősség­gel tartozik a ruhatáros, hanem — mi­után az Mtv. 192. § (1) bekezdésében fog­lalt rendelkezés alkalmazásának feltételei fennállnak — a kárért teljes mértékben felel. Mikrohullámú berendezések gyára lett az Orion Az Orion január 1-én — az év első 1­­unkanapján — átvette a Beloiannisz Gyártól a mikrohullámú berendezések készítését, s ezzel sok évtizedes tevékeny­ségének új szakaszához érkezett. Az Orion gár fokozatosan és nagy körültekintéssel készült fel új feladatá­nak átvételére. A rádiógyártást 1963-ban megszüntette, a tv-gyártás egy részét pe­dig tavaly átadta a Székesfehérvári Vil­lamossági Televízió és Rádiókészülékek Gyárának. Ily módon még a múlt év ele­jén 4000 négyzetméternyi területet felsza­badítottak, és ott a Beloiannisz Gyár ki­helyezett részlegei megkezdték a mun­kát. A Beloiannisz Gyár 300 mikrohul­lámmal foglalkozó szakemberét hivata­losan is az Orion munkatársaivá nyilvá­nították, s mostantól a mikrohullámú készülékek gyártását az Orion vezetői irányítják. Az Orionban az idén 22 százalékkal több mikrohullámú berendezés készül, mint tavaly a Baloianniszban, viszont kisebb mértékben tovább csökkentik a tv-készülékek gyártását. Belső tartalék: az üzemszervezés Több tégla A Paksi Téglagyárban új technológiai eljárásokat vezettek be. A többi között új módszert alkalmaznak az utánszárító berendezésnél, amely a félszáraz nyers­tégla kiégetésére a kemence hulladék­melegét használja fel, s ezzel növeli a szárító kapacitást. Az új módszer révén az előírtnál 1 millió 700 ezer téglával gyártottak többet. Új timföldfélék Az Almásfüzitői Timföldgyárban hosz­­szabb ideje kísérleteznek úgynevezett ak­tív timföldfélék előállításával. Nemrég újabb timföldfélével, az Alfa jelűvel bő­vítették a timföldek családját. Ez jól hasznosítható a híradástechnikai és a finommechanikai iparban. Az aktív tim­földféleségek értéke többszöröse a ha­gyományosénak, s előállításukkal csek néhány európai országban foglalkoznak. FIGYELŐ, 1965. JANUÁR 6.

Next