Figyelő, 1965. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-06 / 1. szám
Az együttműködés új formái Magyar-bolgár közös társaságok Fontos döntés született a Magyar— Bolgár Gazdasági és Műszaki Együttműködési Bizottság decemberi ülésszakán: 1965 első felében meg kell szervezni két közös magyar—bolgár társaságot, az „Agromas”-t és az „Intranszmas’‘-t Az intézkedés első lépést jelent annak a határozatnak a megvalósításában, amely — az 1964 márciusában hazánkban járt bolgár párt- és kormányküldöttséggel folytatott tárgyalások alapján — célul tűzte ki a két ország közötti gazdasági együttműködés továbbfejlesztését, a többi között a magyar—bolgár közös vállalkozások létrehozásával a népgazdaság különböző területein. A két társaság, amelynek alapítása nagy jelentőségű és sok tekintetben újszerű lépés a szocialista országok közötti együttműködésben, a következő feladatokat látja el: — Kertészeti gépek műszaki fejlesztésének és gyártásának koordinálása, valamint értékesítéseinek elősegítése (Agromas), illetve: — üzemen belüli anyagmozgatási rendszerek kidolgozása s a fő vállalkozói tevékenység ellátása ezek megvalósításával kapcsolatban. (Intranszmas.) Agromas és Intranszmas Azt, hogy az Együttműködési Bizottság az említett két területen határozta el közös társaság szervezését, megalapozott gazdasági meggondolások indokolják. Egyrészt az, hogy — mint ismeretes — Bulgária és Magyarország kedvező éghajlati viszonyai miatt különösen alkalmas fejlett szőlő-, zöldség- és gyümölcstermesztésének növelésére s ezáltal a többi KGST-ország ilyen irányú importigényének fokozott kielégítésére. Ésszerű tehát, hogy e két ország egyesítse erőit a szükséges mezőgazdasági gépek kifejlesztésében és gyártásában is. Az üzemen belüli anyagmozgatás viszont — bár a munka termelékenysége emelésének egyik legnagyobb tartalékát az e területen megvalósítandó gépesítés és automatizálás jelenti — közismerten elhanyagolt terület a legtöbb KGST-országban. A KGST Bulgáriára szakosította a szakaszos anyagmozgatás két legfontosabb eszközének, a futómacskáknak, valamint a villamos és motoros targoncáknak a gyártását. Magyarország a folyamatos szállítás különböző eszközeinek a gyártásában kíván feladatot vállalni, s műszeriparunk fejlődése néhány éven belül lehetővé teszi a komplett anyagmozgatási rendszerek üzembe helyezéséhez szükséges műszerek és automatikai eszközök széles körű gyártását is. Bulgáriában, amellett, hogy több új, korszerű futómacska- és targoncagyárat építettek, megtették a kezdeti lépéseket az anyagmozgatási rendszerek kifejlesztése érdekében is, így például e célra külön kutató- és tervező-szerkesztő intézetet hoztak létre. Magyarországon ma még több tucatnyi helyen, különböző kutató-, illetve tervezőintézeteikben elszórtan foglalkoznak az anyagmozgatási témákkal. Az Intranszmas megalakulása két irányban is előrehaladást jelent az erők koncentrálásában. Egyrészt az országon belül létesülő központ hatékonyan előmozdítja majd az anyagmozgatás fejlesztését, másrészt egyesíteni tudjuk e területen a magyar és bolgár kutatási-fejlesztési szellemi kapacitást, magyar és bolgár vállalatok között; az adott területen működő magyar és bolgár termelővállalatok, kutató- és tervezőintézetek termelési, műszaki fejlesztési és beruházási terveinek egyeztetése, a gépek exportjának összehangolása. Az Agromas állandó apparátussal fog rendelkezni, amely a két ország illetékes vállalataitól és állami szerveitől kapott adatok és személyes helyszíni tájékozódás alapján kidolgozza a fenti tevékenységi körökkel kapcsolatos javaslatait, amelyeket a társaság igazgató tanácsa elé terjeszt. Az igazgató tanács határozatai — minden további jóváhagyás nélkül — kötelezőek a két ország illetékes szerveire. A működésnek ebben a formájában mindenekelőtt az az újszerű, hogy a szocialista országok kétoldalú együttműködésének eddig nem volt olyan szervezete, amely állandó apparátussal rendelkezett volna. Az állandó apparátus kétségtelenül növelni fogja a munka hatékonyságát és operatív jellegét. Valószínű, hogy az együttműködés formája a későbbiekben tovább fejlődik. (Ennek formái lehetnek például a két ország által termelt gépek közös értékesítése, közös fejlesztés, közös szervizszolgálat stb.) Előremutató szervezet Az Intranszmas nemcsak és nem is elsősorban koordináló, hanem vállalkozói, gazdálkodási tevékenységet fejt ki. A társaság rendelkezni fog kutató-tervező intézettel — amelynek központja Szófiában, egyes részlegei pedig Budapesten működnek. Az intézet feladata, hogy kidolgozza az anyagmozgatási rendszerek elvi sémáit és terveit, ezek megvalósítását pedig — megfelelő díj ellenében — a társaság fővállalkozói részlegei fogják megszervezni. Bár az Intranszmas fő tevékenységi területét Magyarország és Bulgária jelenti, rendelkezni fog más országok felé irányuló külkereskedelmi jogokkal is. Az Intranszmas tehát a KGST-országok gazdasági együttműködésének történetében teljesen új, példa nélkül álló szervezet és számos vonatkozásban eltér a HALDEX magyar—lengyel közös vállalat szervezetétől és működésétől. Részlegei nem egy, hanem két ország területén működnek, beilleszkedve mindkét ország gazdasági életébe; tevékenységét egyedi vállalkozásokból álló üzletkötések jellemzik; egyszerre közös kutatóintézet és közös külkereskedelmi vállalatok Korszerűsítés az Újpesti Gyapjúszövőgyárban Az Újpesti Gyapjúszövőgyár egyik legjelentősebb létesítménye 1964-ben a laza műszál-festöde üzembe helyezése. A festöde adja a gyapjúipari vállalatok színes műszálfonal festésének teljes kapacitását. Megoldották a belső anyagmozgatás gépesítését is. A korábbi években létrehozott mechanikus szövetszállító szerkezetek után 1964-ben megkezdték a mechanikus fonalszállítási rendszer kiépítését is. Ennek első lépéseként a láncolsózó gépek mechanikus anyagellátását szervezték meg. A technológiai korszerűsítés mellett a gyártmányfejlesztésre is nagy gondot fordítottak az Újpesti Gyapjúszövőgyárban. Megkezdődtek egy nyomott műszálszövet gyártásának kísérletei s előállítottak egy olyan új szövetet, amely után nemcsak a belkereskedelem, hanem svéd vásárlók is érdeklődnek. Sorozatban gyártják az új Warszawát A varsói FSO autógyárban már sorozatban állítják elő az új, továbbfejlesztett és korszerűsített, a réginél nagyobb teljesítményű és gazdaságosabb üzemelésű Warszawa 203 típusú gépkocsit. Újdonságai közé tartozik az új 77 LE-s felülszelepelt motor, amely 100 km-ként 12 liter üzemanyagot fogyaszt, 130 km/ óra maximális sebességet és nagyobb gyorsulást tesz lehetővé. A korábbi típusnál modernebb vonalú karosszéria hosszabb és alacsonyabb a réginél. Méretei: hosszúság 4740 cm, szélesség 1695 cm, magasság: 1565 cm. Az első és hátsó panoráma-ablakok a korábbinál jobb kilátást tesznek lehetővé. Különösen a hátratekintés javult ezáltal lényegesen, amihez a hátsó ülések süllyesztése és az új, hátra világító lámpa is hozzájárul. A kocsit új reflektorokkal és féklámpákkal látták el, a csomagtartó térfogatát megnövelték. Jelentős változás továbbá az első kerekek felfüggesztésének az eddiginél jobb útfekvést biztosító megoldása, egyben kicserélték a műszerfalat, korszerűsítették a kárpitozást. Együttvéve az összes alkatrészeknek több mint egyharmadát új konstrukcióval, illetve megerősített vagy javított alkatrésszel helyettesítették — mindamellett az új alkatrészek a régebbi M—20 típushoz is felhasználhatók. A személygépkocsi alaptípuson kívül az új Warszawát külön taxi- és furgonkivitelben is gyártják. Y ? Jr j f í / (Jr í r i Összehangolt export A két társaság jellegében jelentősen eltér egymástól. Az Agromas koordináló szerv, amelynek részletesebben meghatározott feladata, a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztési munkafolyamatok gépesítéséhez szükséges gépek és géprendszerek fejlesztésének és gyártásának megosztása a két ország között; termelési kooperációs kapcsolatok létesítése a Közgazdasági feladatok A közös társaságok alapításának előkészítése nem könnyű feladat, sok újszerűen felmerülő közgazdasági és szervezési kérdésre kell megoldást találni. Ilyen kérdés például, hogy miképpen állapítsák meg — egységes valutára átszámítva — a társaságok magyarországi és bulgáriai részlegei állóeszközeinek értékét. Meg kell oldani a két ország bérszínvonalának különbözősége ellenére a társaság alkalmazottainak egységes elvek szerinti bérezését. Egységes elvek szerint kell megszervezni a vállalat bulgáriai és magyarországi részlegeinek számvitelét. Kérdés, hogy milyen árakon szerezze be a társaság a fenntartásához szükséges gépeket, anyagokat és különböző árukat, s milyen áron értékesítse saját termékeit; hogyan érvényesüljön a társaság vezetésében a két fél akarata; hogyan épüljön be a társaság tevékenysége a két ország terv- és pénzügyi rendszerébe, valamint a társaság tevékenysége a két ország egymással és más országokkal kötött külkereskedelmi megállapodásaiba stb. E kérdések legtöbbjére a szakértők eddigi munkája során sikerült ugyan megoldást találni, de nyilvánvaló, hogy végső soron az élet, a társaságok gyakorlati tevékenysége mutatja majd meg, hogy a válaszok helyesek-e. Bízunk abban, hogy a két közös társaság, a szocialista országok együttműködésének e két legfiatalabb gyermeke igazolni fogja a hozzájuk fűzött reményeket és hatékonyan elő fogja segíteni mind a kertészeti munkák és az üzemen belüli anyagmozgatás gépesítésének, mind pedig a szocialista országok nemzetközi együttműködésének ügyét. Máris bizonyos, hogy e vállalkozások rendkívül hasznos tapasztalatokat fognak nyújtani egyrészt Magyarországnak és Bulgáriának, másrészt pedig a többi szocialista országnak, és működésük megkönnyíti majd hasonló nemzetközi szervezetek létesítését. Malatinszky Jenő Bírósági döntés a ruhatáros felelősségéről A Legfelsőbb Bíróság egy munkaügyi per kapcsán döntést hozott a ruhatárosi munkakörben alkalmazott dolgozóknak a munkáltatójukkal szemben fennálló kártérítési felelősségéről. A per tényállása szerint egy társaság az egyik étteremből távozva a ruhatárban megállapította, hogy az egyik felöltő és egy aktatáska hiányzik. A Vendéglátóipari Vállalat a károsultaknak a kár összegét bírósági eljárás nélkül megtérítette. Majd a vállalat igazgatója a ruhatárost az okozott teljes kár megtérítésére kötelezte. A ruhatáros panasza alapján a vállalat egyeztető bizottsága mentesítette őt az anyagi felelősség alól azzal az indokolással, hogy a ruhatáros felelőssége a ruhatári tárgyak kiszolgáltatásakor nyomban megszűnik, utólagos kifogásolás esetén kártérítésre nem kötelezhető. Az I. és II. fokú bírósági ítélet után törvényességi óvás folytán a Legfelsőbb Bíróság foglalkozott az üggyel. Döntése rámutatott arra, hogy az a dolgozó, aki felszerelési tárgyakat, szerszámokat vagy egyéb eszközöket, termékeket leltár vagy jegyzék szerint vesz át és azokat állandóan őrizetben tartja vagy kizárólagosan használja, az Mtv. 192. § (1) bek. értelmében a hiányokért — egyes kivételektől eltekintve — teljes mértékben felel. A ruhatáros a munkáltatójával szemben a munkajogi anyagi felelősség szabályai szerint tartozik felelősséggel azért a kárért, amely a munkáltatót annak folytán éri, hogy a ruhatárba elhelyezett dolog tulajdonosa által a dolog elvesztése következtében elszenvedett kárért helytállni köteles. A dolognak ruhatári jegy ellenében történő átvétele folytán — lényeges tartalmát illetően — az Mtv. 192. §-a szerinti tényállás valósul meg. Rámutatott a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy az adott esetben tehát nem az Mtv. 191. §-a alapján a havi alapbér 15%-ának megfelelő összegű kártérítési felelősséggel tartozik a ruhatáros, hanem — miután az Mtv. 192. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásának feltételei fennállnak — a kárért teljes mértékben felel. Mikrohullámú berendezések gyára lett az Orion Az Orion január 1-én — az év első 1unkanapján — átvette a Beloiannisz Gyártól a mikrohullámú berendezések készítését, s ezzel sok évtizedes tevékenységének új szakaszához érkezett. Az Orion gár fokozatosan és nagy körültekintéssel készült fel új feladatának átvételére. A rádiógyártást 1963-ban megszüntette, a tv-gyártás egy részét pedig tavaly átadta a Székesfehérvári Villamossági Televízió és Rádiókészülékek Gyárának. Ily módon még a múlt év elején 4000 négyzetméternyi területet felszabadítottak, és ott a Beloiannisz Gyár kihelyezett részlegei megkezdték a munkát. A Beloiannisz Gyár 300 mikrohullámmal foglalkozó szakemberét hivatalosan is az Orion munkatársaivá nyilvánították, s mostantól a mikrohullámú készülékek gyártását az Orion vezetői irányítják. Az Orionban az idén 22 százalékkal több mikrohullámú berendezés készül, mint tavaly a Baloianniszban, viszont kisebb mértékben tovább csökkentik a tv-készülékek gyártását. Belső tartalék: az üzemszervezés Több tégla A Paksi Téglagyárban új technológiai eljárásokat vezettek be. A többi között új módszert alkalmaznak az utánszárító berendezésnél, amely a félszáraz nyerstégla kiégetésére a kemence hulladékmelegét használja fel, s ezzel növeli a szárító kapacitást. Az új módszer révén az előírtnál 1 millió 700 ezer téglával gyártottak többet. Új timföldfélék Az Almásfüzitői Timföldgyárban hoszszabb ideje kísérleteznek úgynevezett aktív timföldfélék előállításával. Nemrég újabb timföldfélével, az Alfa jelűvel bővítették a timföldek családját. Ez jól hasznosítható a híradástechnikai és a finommechanikai iparban. Az aktív timföldféleségek értéke többszöröse a hagyományosénak, s előállításukkal csek néhány európai országban foglalkoznak. FIGYELŐ, 1965. JANUÁR 6.