Figyelő, 1968. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-03 / 1. szám

HUNGEXPO 1968 NÉVJEGYÜNK KÜLFÖLDÖN A gazdaságirányítási reform gyakorlati alkalmazásától nemcsak azt várhatjuk, hogy a mechanizmusba beépített szabá­lyozók objektív módon a külkereskede­lem fejlesztésének irányába hatnak, ha­nem azt is, hogy a fogyasztók szubjektív felismerésében is mind világosabbá vá­lik a közvetlen összefüggés a nemzetközi munkamegosztásban való fokozott rész­vételünk és az egyéni életkörülmények között. Ez természetesen nemcsak hazai jelenség. Éppen annak következtében, hogy napjainkra esik a világkereskede­lem növekedésének eddigi legdinamiku­sabb szakasza (volumene ma háromszo­rosa a 15 év előttinek), a Föld lakosságá­nak egyre szélesebb rétegei tapasztalják: közvetlen részesei — akár mint terme­lők, akár mint fogyasztók — a nemzet­közi árucsereforgalom bővülő folyamatá­nak. Lipcsétől — Plovdivig A nemzetközi vásárok és szakkiállítá­sok világszerte megnövekedett fontossá­gának is egyik alapvető oka, hogy a ter­melők és fogyasztók mind kiterjedtebb keretek között kerülnek egymással köz­vetlen kapcsolatba. Ezzel a fejlődéssel egyre inkább lépést tart a magyar áruk bemutatása is e nemzetközi kereskedel­mi fórumokon. Most pedig különösen elő­térbe kerül — a koncentrált és sokrétű külkereskedelmi propaganda, a megszer­zett piacok megtartása és bővítése s újak felkutatása érdekében — a nemzetközi vásárok, bemutatók, Magyar Hetek inten­zív felhasználása. Ez a fő célkitűzése az 1968. január 1-ével megalakult HUNGEXPO Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Irodának, amely egyesíti magában — a Budapesti Nemzetközi Vásár lebonyolítá­sa mellett — a hivatalos külföldi kiállí­tások szervezésére­­és vállalati árubemu­tatók koordinálására), valamint a külke­reskedelmi reklámra és propagandára (PRESTO) irányuló tevékenységet. Ezt tükrözi az 1968. évi vasárnaptár is. Ma­gyarország 6 szocialista nemzetközi vá­sáron, 11 nem szocialista európai nem­zetközi vásáron, 7 alkalommal pedig a tengerentúlon különféle formákban megrendezett árubemutatóval helyezi el „névjegyét"­. A naptár szerint első Lipcsei Tavaszi Vásáron (március 3—12) való részvéte­lünk célja nemcsak az exportkínálat be­mutatása, hanem további export-import kötések előkészítése. A magyar áru a gyártó vállalatok és a márkák erőteljes hangsúlyozása mellett jelenik meg sza­kosított formában részben a Technische Messe területén, részben a belvárosi vá­sárházakban. Több külkereskedelmi vál­lalat külön bemutatókkal csatlakozik ha­zánk hivatalos részvételéhez. A Poznani Vásáron (június 9—23) a magyar—lengyel árucsereforgalomban már bevezetett cikkeket mutatjuk be, el­sősorban gépipari, finommechanikai ter­mékeket és fogyasztási cikkeket. A rész­vétel itt is szakosított. A Lipcsei Őszi Vásáron (szeptember 1—8-ig) jellegének megfelelően fogyasztási cikkekkel vonu­lunk fel, s az exportkínálat egyaránt szól az NDK kereskedelmi szerveihez és fo­gyasztó közönségéhez. A Plovdivi Vásáron (szept. 22-től ok­tóber 1-ig) a bolgár piacon már beveze­tett cikkek mellett az eddiginél nagyobb mértékben jelennek meg híradástechni­kai, vegyipari és bányaipari gépek. Egy­ben jelentős szerephez jutnak tartós fo­gyasztási cikkeink. Az idén 10 éves ju­bileumához érkező Brnói Gépipari Szak­vásáron 6 csarnokban elsősorban a cseh­szlovák relációban jelentős gépipari gyártmányokat helyezünk el, s részvéte­lünk egyik célja a gépipari termékek fo­kozott propagandája a közvetlen felhasz­nálók körében. Tíz év után Lyonban A nem szocialista országok sorában csaknem 10 év után ismét jelentkeznek magyar áruk a Lyoni Vásáron (március 23-tól április 1) abból a célból, hogy kül­kereskedelmi kapcsolatainkat Párizson kívülre is kiterjesszük. Az 1967. évi Mar­seilles-i Nemzetközi Vásáron való részvé­telünk tapasztalatait hasznosítva itt élel­miszeripari és könnyűipari termékeinké a fő szerep. A beruházási javak egyik legjelentő­sebb európai seregszemléjén, a Hannoveri Vásáron (április 27—május 5), valamint a Milánói Vásáron információs irodával jelenünk meg. Emellett mindkét vásáron néhány vállalat szakcsarnokban is be­mutatja termékeit. A Brüsszeli Vásá­ron (április 20—május 1) fogyasztási és élelmiszeripari cikkeinkkel kívánjuk biz­tosítani a kínálatunk iránti érdeklődést a kereskedők és fogyasztók körében: első­sorban ruházati cikkeket, élelmiszert, te­levíziót, rádiókészülékeket mutatunk be. Kiállítási programunkban szerepel to­vábbá a Friedrichshafeni Élelmiszer Vásár (május 17—26), a Barcelonai Vásár (június 1—15), úgyszintén a Trieszti Vásár (jú­nius 21—július 5), ahol kisebb árubemu­tatóval egybekötött információs irodával jelenünk meg, akárcsak a Bari Vásáron (szeptember 7—20). A Bécsi Őszi Vásá­ron (szeptember 8—15) hagyományos át­fogó kiállításunk mellett — amelyen ez­úttal gépipari cikkeinket is felsorakoztat­juk — Magyar Műszaki Hét egyidejű megrendezését is tervezzük. Ez utóbbira alighanem a Helsinki Vásár (szeptember 19—29) keretében is sor kerül, ahova egyébként élelmiszereket, ruházati cikke­ket, könnyűipari termékeket küldünk. Mint korábban, ez évben is részt veszünk a müncheni IKOFA Élelmiszervásáron (szeptember 21—29), ahol fogyasztói pro­pagandát fejtünk ki. Tengerentúli részvételünk sorrendben a Madrasi Vásáron (január 12—február 17) történő megjelenésünkkel kezdődik, ahol az indiai iparfejlesztési programban hasznosítható gépipari és más műszaki cikkeink állnak a középpontban. A Tripoliszi Vásáron (február 28— március 20), amelyen 1963 óta minden évben részt veszünk, elsősorban gépipari termékekkel szerepel a magyar ipar, de erősen propagáljuk az észak-afrikai piac szempontjából jelentős fogyasztási cik­keinket is. Az Algíri Vásáron (szeptem­ber 4—19) információs irodánkban első­sorban a műszaki tudományos együttmű­ködés eredményeit és perspektíváit is­mertetjük. Vásármenetrendünk új állo­mása közé tartozik a biztató dél-ameri­kai kereskedelmi kapcsolataink miatt fontos Bogotái Vásár (augusztus 1918), ahol elsősorban gépipari termékeink be­mutatásával kívánjuk erősíteni exportle­hetőségeinket. Az eddigi tapasztalatok szerint — mint legutóbb az ausztriai és Párizs—Orly-i repülőtéren a sikeres szereplés bizonyít­ja —, külföldi árupropagandánk előnyös formája, az úgynevezett Magyar Hetek rendezése, mert ezek nagy közönségvon­zásukkal és az ország sokrétű (kulturális, művészeti, sport stb.) hátterének bemu­tatásával is kedvező légkört teremtenek az áruk értékesítéséhez. Ilyen Magyar Hetek megrendezése is szerepel a HUNG­EXPO 1968-as tervében, mégpedig Hol­landiában, Teheránban, Caracasban és Mexicóban. A vásárok és árubemutatók fontossá­ga tehát az új gazdasági mechanizmus körülményei között nyilvánvalóan to­vább növekszik. A termelő vállalatok várhatóan fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy termékeik milyen módszerek­kel, a világ melyik részén, milyen körül­mények között jelennek meg. A jövőben nyilvánvalóan nagyobb aktivitással kí­vánnak részt venni az árubemutatók kül­kereskedelmi vonatkozású munkájában is. Ez egyben hozzájárul majd az ipar és a külkereskedelem sokoldalú, kölcsönös érdekeken alapuló együttműködésének elmélyítéséhez. Révész Éva 2 XXIV. PLOVDIVI NEMZETKÖZI VÁSÁR 1968. szept. 22. — okt. 1. A vásár területe: 510 ezer négyzetméter A kiállítás területe: 150 ezer négyzetméter Az 1967. évi vásáron 42 ország kiállítói vettek részt. A látogatók száma 520 000 volt. Szakmai napok. LÁTOGATÁSI IDŐ: 8-TÓL 18 ÓRÁIG A vásár tagja a Nemzetközi Vásárok Egyesületének. Információt ad: a Nemzetközi Mintavásár Vásárhivatala, Plovdiv, Bulgaria Sürgönyeim: PANAIRA — PLOVDIV A Bolgár Kereskedelmi Kamara Nemzetközi Vásári Osztályának címe: Sofia, AI. Stambolijski 11/a. További információkat ad a Bolgár Kereskedelmi Kirendeltség. A vásárigazgatóság meghívja önöket a vásáron való részvételre. Szíveskedjenek részvételi szá­ndé­kukat idejekorán bejelenteni ! Személyi hírek A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­ter, eredményes munkájuk elismerése mellett, az öregségi nyugdíjra való jogosultságukra te­kintettel dr. Fejes Sándort, a Mezőgazdasági Terme­lésfejlesztési Főosztály műszaki és gazdasági szaktanácsadóját, Nizsalovszky Józsefet, a Mezőgazdasági Mű­szaki Fejlesztési Főosztály szaktanácsadóját, Borsodi Dezsőt, az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal szakértőjét, Perjési Istvánt, a Közgazdasági Főosztály osztályvezetőjét, Kovács Tituszt, a Gazdasági Hivatal osztály­­vezetőjét és Száraz Gyulát, a Mohácsi Mezőgazdasági Technikum igazgatóját munkakörük ellátása alól felmentette. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány, a mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter előterjesztésére dr. Almási Elemér tudományos osztályveze­tőt a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola élelmi­szertechnológiai tanszékére egyetemi tanárrá kinevezte; dr. Munkácsi Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár rektort — e megbízatásában végzett munkájának elismerése mellett — egészségi ál­lapotára tekintettel, saját kérésére, a Debre­ceni Agrártudományi Főiskolán kapott rektori megbízatása alól felmentette. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezető­je Dr. Angyal Gábort az OVF Ügyvitelszervező és Gépesítő Iroda igazgatójává kinevezte. Pető Lajost az OVF Vízügyi Alkatrész és Anyagkereskedelmi Vállalat főkönyvelői teen­dőinek ellátásával megbízta. A Gazdasági Bizottság a filmgyártás és for­galmazás, valamint a filmszakmához szorosan kapcsolódó feladatok egységes alapokra épülő szervezési, gazdasági és műszaki irányítása és fejlesztése érdekében Magyar Filmtröszt léte­sítéséhez hozzájárult. A Magyar Filmtröszt keretében a követke­ző vállalatok működnek: Magyar Filmgyártó Vállalat Pannónia Filmstúdió Mozgóképforgalmazási Vállalat Hungarofilm Külkereskedelmi Vállalat Magyar Filmlaboratórium Vállalat Filmtechnikai Vállalat Magyar Diafilmgyártó Vállalat. A Tröszt felügyeletét a művelődésügyi mi­niszter látja el. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az Állatforgalmi Tröszt, továbbá a Húsipari Tröszt összevonással történő megszüntetését rendelte el 1967. december 31.-vel. A megszűnő trösztök: Állatforgalmi Tröszt, Bp. V., Széchenyi rkp. 6., Húsipari Tröszt, Bp., V., Széchenyi rkp. 6. A megszűnő trösz­tök jogutódja: Állatforgalmi és Húsipari Tröszt Bp. V., Széchenyi rkp. 6 A KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóság felügyelete alatt működő Könnyűipari Szállí­tási Vállalat 1967 december hó 31. napjával megszűnik A megszűnő vállalat jogutódja az l. sz Autóközlekedési Vállalat, Bp. V., Tüköry u. 3. A Pénzügyminisztérium Takarékpénztári Főigazgatósága az újonnan alakult Berhida és Vidéke Takarékszövetkezet, Berhida (Veszp­rém megye) részére a működési engedélyt megadta. A nehézipari miniszter a Bányászati Építő Vállalat (Bp I., Iskola u. 13.) elnevezését Ne­hézipari Építő Vállalat­ra változtatta. KÚTFÚRÁST VÁLLALUNK szakosított részlegeinkkel, bárhol az országban, kút- és talajmechanikai, valamint vízszintes fúrásokat, az alábbi dimenziókban, rövid határidővel: TALAJMECHANIKA: 76 mm 0 — 305 mm 0-vel a kívánt mélységig KÚTFÚRÁS: 305 mm 0-től kezdő rakatig és 300 m mélységig, valamint 600 — 1200 mm 0-ig 25 m mélységig VÍZSZINTES ÁTFÚRÁS: 450, 650 850 mm 0-ra bentmaradó védőcsővel 24—28 m hosszig ÉVM KÖZMŰ- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT 5. SZ. FŐÉPÍTÉSVEZETŐSÉGE Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 15/c. Telefon: 127 — 014 MOST OLCSÓN GYORSAN vásárolhat jó állapotban levő, felújítás után keveset futott 4 TONNÁS TEHERGÉPKOCSIT Bármilyen típusú tehergépkocsi leadása ellenében (esetleg cseregépkocsi nélkül is) RAKTÁRRÓL KAPHATÓ az­­ AUTÓKER Használt Autó Osztályán Budapest IX., Gyáli út 31. Telefon: 473.999, ügyintéző: Ádám András FIGYELŐ, 1968. JANUÁR 3.

Next