Figyelő, 1968. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-03 / 1. szám

Az új gazdasági mechanizmusban az árak stabilizálását az árszabályozás oldaláról elsősorban az árrendszer fel­építése hivatott biztosítani. Az árreform előkészítése során kialakított és 1968. január 1-én életbelépő ún. „induló” árak arányai és a piaci áralakulás befolyásolá­sára alkalmas hatósági korlátozások (az ármozgás felső határának megszabása, az, hogy meghatározott területeken az áremelési szándékot be kell jelenteni stb.), az árrendszer és ármechanizmus szerves részeként segítik az áralakulás központi irányítását. Emellett a gazdaságirányítás új rend­szerében fokozott gondot kell fordítani a folyamatos árellenőrzésre és az áralaku­lás elemzésére. Gondoskodni kell továb­bá arról, hogy az árak a közgazdasági biztosítékokon és eszközökön felül, meg­felelő jogi védettséget is kapjanak. Líj feladatok Az áralakulás ellenőrzése a gazdaság­irányítás új rendszerében a hagyomá­nyoktól eltérő funkciókkal bővül. Magá­ban foglalja:­­ — a rugalmas árrendszerben várható­­ piaci árváltozások előrejelzését (prognózis jellegű információk összegyűjtése, feldol­gozása, elemzése), — az árváltozásokat előidéző okok, az­­ áralakulást befolyásoló tényezők vizsgá­latát (gazdasági feltételek elemzése); — az áralakulás vizsgálatát, az egysé­ges árstatisztikai rendszer keretében szol­gáltatott operatív információk alapján (utólagos ellenőrzés); — a hatósági árak és a rugalmas ár­­i formák keretében érvényesülő hatósági­­ korlátozások, valamint az áralkalmazási feltételeknek és az árképzésre vonatkozó hatósági előírások betartásának ellenőr­­zését (hagyományos árellenőrzés); — a vállalatok piaci magatartásának vizsgálata (a vállalatok tevékenységének­­ reprezentatív módszerekkel végzett át­fogó vizsgálata annak megítélése céljá­ból, hogy a hatósági előírásokkal nem szabályozott körben a vállalati tevékeny­ség összhangban van-e a népgazdasági, társadalmi érdekkel); — az érvényesített hatósági és piaci árak gazdasági hatásának vizsgálatát (a piaci egyensúly, a korszerűsítés, válasz­tékbővítés, a gazdaságos profilalakulás stb. szempontjából, valamint az életszín­vonal tervezett alakulásával összefüggés­ben); a javaslattételt operatív intézkedések­re (gazdasági, végső soron árintézkedé­sekre), illetőleg a tapasztalt visszaélések miatt büntető szankciók indítványozá­sát. Ellenőrzési hatáskörök Az áralakulás ellenőrzésének központi irányítása, az árellenőrzés szervezeti kereteinek megállapítása és a hatáskö­rök megoszlásának szabályozása, az Or­szágos Anyag- és Árhivatal elnökének­­ feladata. Az áralakulás megfigyelése, az árak betartásának ellenőrzése elsősorban ár­hatósági feladat. Ennek megfelelően a hatásköri megoszlás is általában az ár­hatósági hatáskörökhöz (2053/1967. [X. 13.] Korm. sz. határozat) igazodik. Vagyis az árhatóságok az árakat az ágazati irányí­tásnak megfelelő tagozódásban ellenőrzik. A központi árhatóságok közül a miniszté­riumok és az országos hatáskörű szervek elsősorban a termelői árakkal kapcsola­tos ellenőrzési feladatokat látják el. A fogyasztói áralakulás megfigyelése és az árak ellenőrzése a Belkereskedelmi Mi­nisztérium, illetve a fogyasztói árakkal kapcsolatos jogkört gyakorló más főható­ságok feladata. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium az árak ellenőrzését az Állami Kereskedelmi Felügyelőség bevonásával végzi. A központi árhatóságok az árellenőr­zésbe a tanácsi szerveket is bevonják. A tanácsok végrehajtó bizottságainak szak­­igazgatási szervei ezen felül elsősorban a helyi ipar, a lakossági szolgáltatások, a magánkisipar és magánkereskedelem árait ellenőrzik az ágazati árhatóságok irányításával. Az árhatóságok árellenőrző tevékenysé­ge mellett változatlanul szükséges, hogy a KNEB és a társadalmi szervek (szak­­szervezetek) is figyelemmel kísérjék — szorosan együttműködve a hatósági szer­vekkel — az árak alakulását, elsősorban az árképzés és áralkalmazás eseti jelen­ségeit. Fő feladatuk a fogyasztói érdekvé­delem szempontjából káros tendenciák feltárása. Árinformációk Az új típusú árellenőrzést csak széles információs bázis alapján lehet az új gaz­daságirányítási rendszer követelményei­nek megfelelően megszervezni és hatéko­nyan ellátni. Az árakkal kapcsolatos információs rendszer fő láncszeme az árstatisztika, mely az új követelményekhez igazodva egységes rendszerben, de operatív mó­don és az ármechanizmusnak megfelelő tagoltságban utólag jelzi az árak tényle­ges alakulásának tendenciáit. Az új árstatisztikai rendszer az eddigi, ún. teljes körű megfigyelési rendszert széles körű reprezentáción alapuló köz­vetlen ármegfigyeléssel cseréli fel. A rep­rezentáció a jelenlegi elképzelések sze­rint a fogyasztási cikkekből kb. 3000 ter­mékre terjed ki, e cikkek árát havonta, esetleg kéthetenként figyelik meg. Az árindexek havonként és évenként cikk­re, csikkcsoportra (kb. 400 tételre) és a forgalom egészére készülnek. Az ár­indexek területi bontásban is rendelke­zésre fognak állni. Az egységes árstatisz­tikai rendszernek alkalmasnak kell len­nie rövid távra (egy hónapra) szóló ope­ratív előrejelzések megadására is. Ezenkívül szükséges az ártendenciákat előrejelző (prognózis jellegű) információs rendszer, ami kiterjed az áralakulást be­folyásoló tényezők és — lehetőség szerint — a vállalati elhatározások, reagálások vizsgálatára is. Forrásai: az áralakulást befolyásoló általános tényezők szempont­jából a népgazdasági tervezés és irányí­tás általános információs rendszere; az árváltozások vonatkozásában a sajátos árinformációk (az árhatóságok elhatáro­zásai a hatósági árak, az árváltoztatási szándék bejelentése a szabad árak meg­határozott körében; az árvitákat eldöntő szerveknek és a Tárcaközi Ár- és Ter­mékforgalmazási Bizottság szakmai koor­dinációs bizottságainak véleménye), vala­mint­ a gazdasági ellenőrzés és a társa­dalmi szervek tapasztalatai, a piackutató intézetek anyagai, lakossági bejelentések stb. Az Országos Anyag- és Árhivatal a fel­sorolt információs forrásokon kívül köz­vetlenül is szerez információkat az át­alakulásról, saját ellenőrző szervei, az ár­hatóságok, valamint a bejelentési kötele­zettség segítségével. Különféle szankciók Jogi szankciók alkalmazására valamely konkrét árszabályozó rendelkezés meg­szegése vagy társadalmi érdeket sértő vállalati magatartás esetén kerülhet sor. Az árellenőrzés során egyrészt azt kell vizsgálni, hogy az árszabályozó rendel­kezéseket betartották-e vagy sem, más­részt pedig azt, hogy a piaci árak tar­talmaznak-e „méltányos” hasznot megha­ladó nyereséget (tisztességtelen hasznot) vagy sem. Az új gazdaságirányítási rendszerben a nem­ hatósági árak ellenőrzése során nem az lesz a meghatározó, hogy az ér­dekeltek valamely rendelkezést betartot­tak-e vagy sem, hanem a fogyasztók ér­dekeit szem előtt tartva, a mindenkori piaci helyzetet figyelembe véve, azt kell vizsgálni, hogy a fogyasztó az árnak meg­felelő értékű cikket kapott-e vagy sem, figyelembe véve az árra ható összes té­nyezőt (például: gazdálkodás módszere, monopolhelyzet stb.). A „méltányos hasznot meghaladó nye­reség” (tisztességtelen haszon) pontosan körül nem írható fogalom, amely a nem­hatósági árak körében alkalmazva, a fe­lelősség megállapításához szolgál alapul, s amelyet a gyakorlatban kell majd tar­talommal megtölteni. Azt, hogy jogos-e a hatóságilag nem szabályozott ár mértéke, illetve az abban foglalt nyereség, az árellenőrzést végző szervezeteknek kell teljes körű, a vállalat működésének egészére kiterjedő közgaz­dasági jellegű értékelés keretében megál­lapítaniuk. A nyereség nagysága önma­gában nem meghatározó. „Méltányos hasznot meghaladó nyereségének (tisz­tességtelen haszonnak) azt kell tekinte­ni, amihez a vállalat fondorlattal, csa­lárdsággal, vagy monopolhelyzetével visz­­szaélve, azaz a tisztességes gazdálkodás­sal ellentétes tevékenységgel jutott, ezál­tal a társadalmi érdekeket megsértette, továbbá jelentős anyagi előnyre tett szert, vagy veszélyezteti a fogyasztók jogos ér­dekeit. Ugyancsak tisztességtelen az a haszon, amelyhez az érdekelt áruszűkét előidézve jutott. A nyereség nagysága tekintetében a ki­rívóan magas vállalati össznyereséget kell vizsgálni, a nyereség nagysága nem termékenként értendő; az ágazati átla­gos nyereséghez képest mutatkozó nyere­ségszóródások természetes jelenségnek minősülnek. Valamely iparág átlagos nyeresége tehát nem határozza meg szük­ségszerűen egy konkrét cikk nyereségét. Ez alól legfeljebb a kisipar vagy a homo­gén területek képeznek kivételt, ahol egy termék önmagában ágazati, vagy vállala­ti nyereségnagyságot jelent. Ügyelni kell arra, hogy a tisztességte­len haszon fogalmának értelmezése ne kerüljön ellentétbe az új gazdaságirá­nyítási rendszer szellemével. Kifejezet­ten cél ugyanis, hogy a rugalmas ár­­mechanizmus hatékony befolyást gyako­roljon a termelési struktúrára, a vállala­tok anyagilag érdekeltek legyenek a struktúra javításában. Ezért a méltányos hasznot meghaladó nyereség (tisztességtelen haszon) megálla­pítása során maximális eljárásjogi ga­ranciák szükségesek; az ilyen kérdések elbírálása a bíróságok, döntőbizottságok hatáskörébe tartozik. A szankció lehet polgári jogi, fegyelmi eljárás, büntetőjogi (szabálysértési) eljá­rás, gazdasági bírság. Az árak jogi védelmére a következő szankciók szolgálnak: Polgári jogi szankció. Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés — a jelenleg is érvényes szabályoknak megfelelően — semmis (uzsorás szerző­dés). A szankció lényege az, hogy az uzsorás nem kapja vissza az általa nyúj­tott szolgáltatást. Büntetőjogi szankciók (ideértve a sza­bálysértés miatti eljárást is). Az, aki áruért hatósági árnál magasabb árat, ha­tósági ár hiányában pedig olyan árat kö­vetel, köt ki vagy fogad el, amely a méltányos hasznot meghaladó nyereséget foglal magában, árdrágítás bűntettét kö­veti el. Külön bünteti a Btk azt, aki áruval gazdaságilag indokolatlan közbenső ke­reskedést űz, vagy azzal árdrágításra al­kalmas más módon üzérkedik. Államigazgatási (pénzügyi) szankciók. Az árszabályozó­ rendelkezések értelmé­ben az azokban foglaltak megszegése, vagy az árellenőrzés során tisztességtelen hasznot tartalmazó ár észlelése esetén gazdasági bírságot kell kiszabni, amely a vállalat egészét sújtja. Gazdasági bírság kiszabására akkor kerülhet sor, ha a vál­lalat jogszabályba vagy hatósági rendel­kezésbe ütköző, illetőleg a tisztességes gazdálkodással ellentétes tevékenységével a társadalmi érdeket kirívóan megsértve — jelentős anyagi előnyre tett szert, vagy — veszélyezteti a fogyasztók (ideértve a felhasználókat is) jogos érdekeit, vagy jogtalan anyagi előnyre törekszik. A gaz­dasági bírság az okozott kár vagy jogta­lan előny többszöröséig terjedhet. ( ÁRELLENŐRZÉS MOST RENDELJEN, RAKTÁRRÓL SZÁLLÍTUNK 1 TONNÁS ELEKTROMOS (EFG 1001/G—1 TÍPUSÚ) TARGONCÁT, AMELY — a rakodólapos anyagmozgatás fontos eszköze, — szűk területen is kiválóan alkalmas; — közlekedési és fordulási útszükséglete csekély 1 TONNÁS DIESEL (DFG 1002/G—1 TÍPUSÚ) TARGONCÁT, AMELY —­ nagyobb teherbírású rakodólapok kezelésére, üzemen belül, tranzitraktárakban is megfelel, — kiegészítő felszereléseivel együtt univerzális, — szinte valamennyi anyagmozgatási folyamatot elvégez 3 TONNÁS DIESEL (DFG 3002/G— 1 TÍPUSÚ) TARGONCÁT, AMELY — erős építésű targonca, súlyos tárgyak üzemen belüli mozgatására, szállítására alkalmas, — kiegészítő berendezéseivel együtt nagy terhek továbbítására, emelésére — 6 méter magasságig kiválóan használható KAPHATÓ az A­UTÓKEH Új Autó Osztályán Budapest XIII., Gogol u. 13. Telefon: 494—738, 294—698 FIGYELŐ, 1968. JANUÁR 3. Értesítjük kedves vevőinket, hogy nevünk Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat-ra változott Kérjük, hogy megrendeléseikkel ezentúl is keressék fel vállalatunkat, és 1968. évi igényeiket juttassák el hozzánk. MUNKARUHÁZATI KERESKEDELMI VÁLLALAT azelőtt KÖZÜLETI RUHAKERESKEDELMI VÁLLALAT Budapest VIII., Üllői út 14. 3 FELVÉTELRE KERESÜNK acélszerkezetek tervezésében jártas statikus mérnököt, művelettervezési, szerkesztési, tervel­lenéri munkában gyakorlott gépészmérnököket, valamint szerkesztési gyakorlattal rendelkező gépésztechnikusokat és műszaki rajzolókat. Jelentkezés: AZ ÉVM „FÉMMUNKÁS” ÉPÜLETLAKATOS- ÉS TÖMEG­CIKKIPARI VÁLLALAT Személyzeti Osztályán, Budapest XIII., Frangepán u. 7. I. em. 112.

Next