Figyelő, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1970-06-03 / 22. szám
KALEUROSZKOJP A háziasszonyok gondjait igyekszik enyhíteni a vendéglátóipar, amikor lehetővé teszi az ebéd, vacsora elvitelét. Azok a vendéglők, ahol ezt a rendszert bevezették, természetesen hirdetik, reklámozzák is a szolgáltatást. A Nyugat Étterem Szondy utcai frontján két tábla hívja fel erre a figyelmet. Az egyik szövege: „EBÉD, VACSORA étlap szerint, olcsó áron elvihető.” A másik táblán: „NEM ÉRDEMES otthon főzni.” Mindkét közlemény vonzó és igaz. Aki azonban távolabbról pillantja meg a táblákat, csupán az egyvonalban levő kiemelt betűket olvassa össze, s ezt a szöveget kapja: EBÉD, VACSORA NEM ÉRDEMES Először jót mulattam az ellenreklámon, aztán rájöttem: talán nincs is igazam. Meglehet, hogy igazi reklámszakember műve a szövegjáték, szakítás a sablonnal. Az a jó reklám, ami meghökkentő. És ez — az. r^eatl morzód. Ha már a rek lámnál tartunk, ne féljünk az önkritikától, s idézzünk vissza egy hirdetésszöveget, amely néhány héttel ezelőtt lapunkban jelent meg. A Hirdetés figurája egy lelkes horgász, széttárt karokkal jelezte: „Ekkora halat foghat jó felszereléssel !” S most tessék figyelni a további szöveget: „bambusz horgászbolt 2—3 részes, 48 és 61 Ft.” Jó humorú olvasónk kivágta a hirdetést, s a következő szöveggel küldte el szerkesztőségünkhöz: „Ilyen olcsón több részes boltot érdemes venni! Lakásnak is biztos megfelel — még ha bambuszból van is.” Ezúton köszönjük olvasónk figyelmét,amely — a jelek szerint — még a hirdetésekre is kiterjed, s egyetértünk abban, hogy az ajánlat valóban igen előnyös és csábító. Megpróbáltuk felderíteni a tettest, aki a pompás „bakit” a szövegben hagyta, de kutatásaink eredménytelenek maradtak. Bolttal üthetjük a nyomát... A gazdasági élet fejlődése gazdagítja a nyelvet is: új szakkifejezésektől a különböző vállalati elnevezésekig lépten-nyomon találkozunk ennek eredményeivel. Aztán megszokjuk, oda se figyelünk többé, csak használjuk a neveket, kifejezéseket. Pedig érdemes odafigyelni. Itt van például a Könnyűipari Textilértékesítő Vállalat. Jutott-e valakinek eszébe, hogy mekkora előrelátással, precizitással alkották meg ezt a nevet? Mert vajon kinek jutna eszébe, hogy a textíliákat a könnyűipar gyártja vagy hogy a további feldolgozást ugyanez az ipar végzi? Vagy itt van például a „kishatármenti árucsere”. Ezt is rendszeresen emlegetjük, de, ha jobban odafigyelünk, nem értjük. Mi az, hogy kishatármenti? Van nagyhatármenti is? Ismerve, hogy a fogalom mit jelent, így valahogy jobban hangzanék: határmenti kis árucsere. Magyarul így mondanák: Persze a határon innen. « !L'öztpart'í.z naplójából FÉKEZZÜK MEG A FÉKEKET! Kezdetben mindig a radikális óta beteg, a Janit mert vőlegény, a Bélát mert a vállalatnál régi bútordarab, a Jenőt mert nem tud elhelyezkedni, a Döncit mert bárhol el tud helyezkedni. Juci és Manci maradjon, hiszen lényeges a munkahelyi légkör. Közben kiderülne, hogy a 100 ezer fős létszámhiányból 60 ezer nem is igaz. Az igazi hiány csak 40 ezer. Pont annyi, amennyi a 100 ezer fő kiszorítására irányuló ösztönzés hatására felszabadul. A közegellenállás nemcsak az ösztönző erejét csökkenti, hanem a sebességét is. Elvileg egy hónapon belül felszabadul a 40 ezer fő. Gyakorlatban ehhez legalább fél év kell, mert minden intézkedés előkészítésigényes, és minden előkészítés rendkívül időigényes. Elvileg a 40 ezer felszabaduló, majd másutt elhelyezkedő ember bére többletként jelentkezik. Gyakorlatban azonban a felszabaduló létszám bérét nem osztják fel azonnal, hanem jelentős részét a nyereségrészesedés növelésére tartalékolják. Elvileg munkanélküliség lépne fel. Nem kell itt félni a zökkenőtől. Inkább attól kell félni, hogy semmiféle zökkenési helyrezökkenés — nem jön. A fékek elmélete abból a megfontolásból születik, hogy lejtőn lefelé begyorsul a kocsi. De ki akar lefelé menni a lejtőn? Felfelé megyünk, s ez önmagában fékez. Ez az én optimista pesszimizmusom, vakmerő óvatosságom lényege. Mindent bele! Úgyse megy minden bele, megoldások hívei vagyunk. Megoldást keresünk és nem foltozgatást. Aztán mindig eszünkbe jut az átmenet követelménye, hogy valahogy zökkenővel ne járjon. A radikális megoldást segítő szabályozókat teleaggatjuk fékekkel, ellenható ösztönzőkkel, közömbösítő tényezőkkel, zökkenőmentesítő elemekkel, így aztán zökkenő sincs, megoldás sincs. Fékezzük meg a fékeket! Iktassuk ki őket! Teljesen elégséges fékező ugyanis a közegellenállás. Ahogy a radikális megoldást célzó tényező behatol a gazdasági élet kusza közegébe, akkora ellenállás, súrlódás, erőveszteség keletkezik, hogy ez teljesen elég a legdirektebb ösztönzés lefékezésére is. Nem szorul rá a realitás, a tény arra, hogy makacsságát mesterségesen fokozzuk. Végiggondoltam például, mi lenne akkor, ha egy egészen goromba bérszabályozási rendszert vezetnénk be, például olyat, ahol a felszabaduló létszám bére ott maradhatna, ahol felszabadul. Tegyük fel, hogy egy ilyen bértömeg-szabályozás hárommillió dolgozót érintene. 100 ezer fő kiszorítására irányulna, mivel enynyi szabadítható fel egyes területeken és éppen ennyi hiányzik más területeken. Lejátszottam a hatást egy elméleti modellen. A következő jött ki. A 100 ezer fő kiszorítására irányuló ösztönzés hatására 40 ezer fő felszabadulna. A többi nem szabadulna fel, mert nem hagynák. A Pista bácsit nem lehet elküldeni, mert nyugdíj előtt áll, a Mari nénit sem, mert a férje régi Pirityi Ottó . Gazdaságpolitikai hetilap. Főszerkesztő: DR GARAM JÓZSEF Szerkesztőség: V., Alkotmány u. 10. Tel.: 312 — 553, 311—564 312—313 311—302. . Kiadja a Hírlapkiadó V Vili.. Blaha Lujza tér 1-3. Telefon 343-100. Felelős kiadó CSOLLANY FERENC. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1 sz.). ^ Előfizetési díj negyedévre 24.— Ft. Külföldön terjeszti a Kultúra Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi V. (és a Kultúra külföldi képviseletei) Cims --------—..........— Budapest 63- PF. 149. — Szikra Lapnyomda. INDEX: 25 283 BNV-epilóg A legbátrabb a bőripar volt, hiszen a kiállítás ára számára nagy: a saját bőrét vitte ezúttal a vásárra. ______________________(—1) E Szurka-piszka ! nem tudom mondani, milyen csodálat tölt el mindentől, amit nem értek. S mindenkitől, aki valami olyasmire képes, amire én képtelen vagyok. Tudom, nem kell gúnyolódni, van kit és mit csodálnom. De önök első intrádája nyilván az asztronautákra, a mélytengeri búvárokra, a számítógépek konstruktőreire, netán a brilliáns karmesterekre, állatidomárokra, képzőművészeti zsenikre, filozófiai doktorokra, súlyemelő bajnokokra gondolnak. Csak azért tehetik, mert semmit sem sejtenek közismert szerénységemről. Én ugyanis a felsoroltaknál sokkal-sokkal komplikáltabb tevékenységet űzők iránt érzek csillapíthatatlan csodálatot, bámulatot és ámulatot. Szíves engedelmükkel rá is mutatnék, akikre gondolok. Panaszos levelet olvastam a minap, miszerint egyes Röltex boltokban csak fél kg-os csomagolású gombostűt voltak hajlandók kiszolgálni, holott a vevők egy levél gombostűt vagy teszem azt, egy dekányit kértek. A panaszra válaszolt a Röltex vezetősége és dicséretes őszinteséggel feltárta a súlyos helyzetet. Ez pedig a következő: Az érvényben levő rendelkezések szerint dolgozóiknak kötelességük gombostűből vagy egyéb árufajtából — tekintet nélkül a gyári csomagolásra — olyan mennyiséget a fogyasztóknak adni, amennyit kérnek. S bár több ízben szigorúan figyelmeztették erre a boltvezetőket, nem mindenhol sikerült érvényt szerezniük saját rendelkezéseiknek. Amint az említett panaszok is bizonyították. Na már most! Először is őszinte csodálatom az olyan vállalatvezetésnek, amelyik ilyen valóban megoldhatatlannak tűnő feladatot csakugyan nem tud megoldani. Azután csodálatom azoknak a nagy- és külkereskedőknek, akikről a Röltex vezetőinek levele így emlékezik meg: „Több ízben eljártunk a szállító nagykereskedelmi vállalatnál annak érdekében, hogy egy dekás csomagolás- Ban is rendeljen gombostűt, azonban eredménytelenül. Az import gombostű jelentős részben fél kilogrammos, illetve egy kilogrammos csomagolásban érkezik a nagykereskedelmi vállalathoz.’’ Hát, kérem tisztelettel, alighanem már tetszenek érteni, hogy mire, illetve mikre gondoltam. Feltehetően a legnehezebb, legkomplikáltabb dolgok közé tartozik földön és égen egyrészt a gombostűk megrendelése, másrészt — ahogy mifelénk mondani szokták — kiszerelése. Fogadják is az ügy illetékes szereplői többszörösen emlegetett, megkülönböztetett nagyrabecsülésemet, csodálatomat és hódolatomat. És semmiképp ne vegyék ezt az egész gombostűügyet valamifajta szurka-piszkának. (hogy) A végén csattan a téma Még manapság is fennáll, az ódon és kibékízheteten ellentét a tettek, valamint a tettesek felelőssége között. Ám — ha lehet — még talán annál is fokozottabb a taszítás a szükséges cselekvések hiánya esetén szóba kerülő számvetés esetén. Gondolatfüzérkénk kissé komolysötétnek látszanék, ha magunk között éppen mi ne tudnánk, hogy mögötte — előző keresztrejtvényeink témájának befejezésével! — nem is kevéske kajánság bújik meg. Némi okulás gyanánt egyes vezetők részére. Persze, nem elég a dologból anynyi, hogy négyzeteinket kitöltötte, idejét (lehetőleg munkaidőben) jól eltöltötte, de ha már mégis megfejtette rejtvényünket, érdemes elmerengeni annak vízszintes 1. és függőleges 37. számú sorain is. VÍZSZINTES (kétbetűsök: VS, SS, EL, TE). 17. A társadalom gazdasági szerkezete; alap. 18. Értesüléseim. 19. Neves vígjátékíró volt (Károly). 20. San, kereskedelmi és hadikikötő California államban. 21. Tovább enged. 23. Építőanyag. 24. Rejtvényfejtés, kellék. 26. Női név. 27. Pontfajta. 28. Kinyit. 30. Betyárfegyver. 32. Végtelenül kínál. 33. Női (ritkán férfi) ruhadarab. 34. Bekukucskál. 35. Az író munkaeszköze. 38. A Tatár SZSZK fővárosa. Híres egyetemén tanult Lenin is. 39. Suta. 40. A magasba tekint. 42. Magasodni. 43. Kiváló színésznőnk (Lenke). 44. Felfújt valami. 46. Bátorkodik. 48. Pengetni való. 49. Lassian mendegél. 50. Lármás keveredés. 51. Német tenger. 53. Francia államférfi és hadvezető, matematikus (Lázáré Nicolas), a nagy francia forradalom egyik kiemelkedő alakja. 55. Menésre késztet. 56. Hazánkban ritka, ezért védelmet élvező menyétféle ragadozó állat. 58. Erről a helyről. 59. Európai főváros. 60 Amerikai államférfi, az USA elnöke (James), az „Amerika az amerikaiaké” elv szerzője. 61. Becézett női név. FÜGGŐLEGES (kétbetűsök: SH, EM, AD, NA, MU, EF, AS). Az ábécé első tagja. 2. Egy időszak könyvelésének befejezése. 3. Termelőegység. 4. Szovjet gépkocsimárka. 5. A vállalati mérleg egyik oldala. 6. Belgrád peremvárosa. 7. Az erkölcsi jóra irányuló állandósult akarati készség. 8. Kerüli a munkát. 9. A legegészségesebb ital. 10 Dalos. 11. A következő. 12. Női név. 13. Régi szappanmárka. 14. Soha, németül. 15. Egyesek által feltételezett, de tudományosan nem bizonyított ellenformájú lány (havasi ember), amely állítólag a Himalája és a Pamir hegyi zónáiban él. 16. Idegen ügynök. 22. Angol gőzös, amely 1912. áprilisában Amerika felé haladva jéghegybe ütközött és elsüllyedt. 24. Panama köztársasághoz tartozó kikötőváros, a csatorna északi bejáratánál. 25. Nem ilyen. 29. Ritka férfinév. 30. Az áruért — annak rendes árán felül — fizetett öszszeg. 31. Elkapkod. 33. Allati hím. 34. Szerzetes. 35. Mondái svájci szabadsághős. 36. Levegő. 39. Ősi magyar vitéz, akinek látogatása után Bizánc kapuját gyorsan fel kellett újítani. 40. Színekkel tarka. 41. Lesz. 43. Híres svéd természettudós (Karl). 44. A hóvégi munka tempója. 45. Régi öngyújtók alkatrésze. 47. Középkori olasz festő (Guido), a bolognai akadémikus festészet jellegzetes képviselője. 48. Angol ital, rum, cukor és forróvíz. 49. Pénzintézet. 50. Erdély folyó. 52. Reggel fele. 54. Skandináv férfinév. 55. Haza. 57. ULE. Valló Emil A 20. számban megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Az üzemszervezési elképzeléseknél csak a női frizurák változatosabbak. V1 V I" ' K h" ' [2 fi R ' W ~| ” |lo FI FI |Í3 jilt jÍ5 Ha l T-------------------:--------------------------------------------—aap----------------------> ír--------------—--------u|n ----------------------7 prF------------------------Km 7----------------------^ ---------------bJfF --------------------m—^gjp