Figyelő, 1972. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)
1972-07-05 / 27. szám
2 .DGOOdQD Üveg-irányvonatok szervezését határozták el a MÁV szegedi igazgatósága és az orosházi üveggyár szakemberei, az öblösüvegek, palackok szállításának gyorsítására, a törések megszüntetésére. Kidolgozták ugyanis és bevezették a rakodólapos üvegszállítás rendszerét. Korábban a vagonokba rakott üvegekből — főként tolatások közben — sok összetört, az egységes áruval rakott irányvonatok viszont mindenféle tolatás nélkül jutnak el rendeltetési helyükre, így az üvegtörések a minimumra csökkentek. Az idén körülbelül 50 ilyen üvegvonatot küldenek például Orosházáról a konzervgyárakba, s külföldre, öszszesen mintegy 50 millió befőttesüveggel, palackkal megrakottan. A Fővárosi Patyolat Vállalat tevékenységét vizsgálták meg a közelmúltban a népi ellenőrök, és tapasztalataikat számba vették a vállalat munkájának mérlegelésekor a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának minapi ülésén is. A Patyolat szolgáltatási tevékenysége az elmúlt hat esztendő alatt csaknem 42 százalékkal nőtt, s a lakossági vegytisztítás volumene csaknem másfélszeresére emelkedett. 1971-ben — nem utolsósorban a szolgáltatások fejlesztését ösztönző kormányrendelet hatására — a vállalat 6,8 százalékkal termelt többet, mint az előző esztendőben annak ellenére, hogy három elavult mosodaüzemét meg kellett szüntetnie. A fejlesztés eredményeként ez év végén a Patyolat műszakonként 230 mázsa lakossági és 65 mázsa közületi mosást tud vállalni, s a magánmegrendelőknek műszakonként 6600 tételt tud vegytisztítani. Több mint 53 millió forintjába került a vállalatnak a fejlesztés. Egyébként a Patyolat a további fejlesztés érdekében a saját, illetve a tanácstól kapott fejlesztési összegek teljes felhasználása mellett további nagy összegű hitelfelvétellel is számol, azaz jelentős gazdasági kockázatot vállal. A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága köszönetet mondott a vállalat vezetőinek és egész kollektívájának a lakosság ellátásában végzett eredményes munkájukért. Nemzetközi kapcsolatok Az Útépítő Tröszt műszaki küldöttsége a Szovjetunióban járt tanulmányúton. — Hajdú-Bihar megyei termelőszövetkezeti delegáció tanulmányozta a brassói mezőgazdasági szövetkezeteket. — Cosiee Dane, a jugoszláviai apatini sörgyár vezérigazgatója a pécsi Pannónia Sörgyárban tárgyalt. — Kurucsai József, a Mecsekvidéki Pincegazdaság igazgatója Jugoszláviában folytatott megbeszéléseket. — Dr. Csikós Rezső, a veszprémi Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet igazgatója és dr. Szepesy László tudományos osztályvezető Párizsban, Amszterdamban és Eindhovenben járt tanulmányúton. — Kormos Ernő, a veszprémi Szigeti József Faárugyár főmérnöke és Szegedi István műszaki osztályvezető Olaszországban tárgyalt. — Hansányi Imre igazgatóhelyettes vezetésével Belgiumban tárgyalt a fűzfői Nitrokémia küldöttsége. A gyár egy másik delegációja Lengyelországban járt tanulmányúton. — Francia üzletemberek tárgyaltak a Salgótarjáni Tűzhelygyárban. — Ernst Hoberg, a magdeburgi SKET Művek vezérigazgatója a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben tárgyalt. — Varga Tivadar, az Ikarus műszaki vezetője Nigériában járt. — Vladimir Smara igazgató vezetésével a szlovákiai Tatra autógyár küldöttsége a győri Magyar Vagon és Gépgyárban tárgyalt. Árukölcsönzés ma és holnap (Folytatás az 1. oldalról) ban jár, ha ezeket az újabb és újabb vásárolgatás helyett inkább kölcsönveszi. Nálunk — bár természetesen nem mindig azonos indítékokkal — ugyancsak egyre népszerűbb, keresettebb a „kölcsönvett kényelem". A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat már ma sem tudja teljesen kielégíteni a keresletet, előjegyzések tömkelegét tartja nyilván például tv-készülékekre, olajkályhára, hűtőgépre és sok más termékre, mert raktárkészlete ezekből a tekintélyes fejlődés ellenére sincs akkora, hogy minden igénylőt azonnal kiszolgálhasson. A lakosság mennyiségi igényei a vállalat hagyományos cikkei iránt is tovább növekszenek, s talán még fokozottabb az újabb szolgáltatások kereslete. A bérlők körében két éve végzett közvéleménykutatás adatai szerint például igen sokan szeretnének színes és hordozható tv-készüléket, víkendházba való kisfiú tőgépet, fagyasztógépet, kisautót bérbevenni, mások pedig szívesen használnák a vállalat barkácsolóműhelyeit, vagy tervezett önkiszolgáló autószervizállomását. Ezzel szemben egyre kisebb a kereslet a valaha leginkább kölcsönzött háztartási kisgépek, mosó-, porszívó- és padlókefélő gépek iránt. A kínálat igyekszik figyelembe venni az igények mennyiségi és összetételbeni változásait. Az említett közvéleménykutatás óta például a fővárosban két — műhellyel ellátott — barkácseszközkölcsönző boltot nyitott, csaknem 70 ezer dollárt fordított a legkorszerűbb külföldi barkácsoló és más kisgépek beszerzésére, s árukészletét általában is a hiánycikkek megszüntetése, a választéki „fehér foltok” felszámolása jegyében gyarapította. Ugyanezek a törekvések vezették 1975-ig érvényes tervének összeállításában is. A mostani ötéves tervidőszakban az árukészletet mintegy 80 százalékkal, 240 millió forint értékűre szándékozik bővíteni, a forgalom — az árbevételek — tekintetében pedig több mint 60 százalékos emelkedést tervez. Budapesten be akarják fejezni a bolthálózat szakosítását a már korábban kialakult felosztás (gyermekgondozási, lakáskarbantartási, kultúr- és barkácsolási cikkek) szerint, ami bizonyára nagyban hozzájárul majd az eszközállomány jobb koncentrálásához és kihasználásához, valamint a lakosság gördülékenyebb kúiszolgálásához. Tervezik kísérletképpen a színes tv-készülékek kölcsönzését, később pedig szeretnének módot találni a már említett önkiszolgáló autószerviz létrehozására is. A terv egyik rokonszenves vonása, hogy a vállalat továbbra is teljes mértékben igyekszik kielégíteni a gyermekápolási cikkek, valamint a Balaton mentén az üdüléshez tartozó sport- és campingcikkek iránti igényeket, noha erre a két üzletágra évente több millió forintot ráfizet. Pillantás a jövőbe Ha hosszabb távon gondolkozunk, s kissé szabadon engedjük képzeletünket, könnyen rájöhetünk: milyen sokféle kiaknázatlan lehetőség van még az árukölcsönzésben és a vele összefüggő szolgáltatásokban. A színes televíziózás aligha fog nagyobb mértékben elterjedni, amíg a készülékek hazai ára ilyen magas. Ám, máris sokan megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy havonta esetleg több száz forintot is áldozzanak az ilyen készülékek bérletére. Aztán ott van az autózás és az autós turizmus. Gondoljuk el, mi minden kell vagy hasznos egy hosszabb külföldi úthoz, amit igen sokan, vennének kölcsön: utánfutó, csomagtartó, lakókocsi, összecsukható kerékpár, nagy és minőségi szerszámkészlet stb. És, hogy a közlekedésnél maradjunk, az olcsó bérű kisautóknak, robogóknak, motorkerékpároknak máris nagy keletje lenne és később, a nagyvárosi közlekedés túlzsúfolódásával még inkább népszerűvé válhatnának e kis járművek. Az árukölcsönnzés egy másik, ugyancsak sokat ígérő területe: a lakás- és hétvégi ház építkezés egyre szélesedő mozgalma. Egyre többször lenne szükség az építés különféle kisméretű, de korszerűen nagy teljesítményű eszközeire: állványzatra, emelőberendezésekre. És miért ne lehetne már napjainkban is kölcsönadni a telek- és víkendház-tulajdonosoknak egy-egy idényre sportfelszerelést, kerti hintaágyat, áramfejlesztőt, fűnyírógépet és sok minden más idényszerűen használt eszközt? Később pedig talán még könnyen szállítható és felállítható, komfortos kis-víkendházak bérbeadása is szóba jöhet. Ami pedig a kölcsönzés módszereit, mechanizmusát illeti, szintén nem nehéz a mainál lényegesen jobbat elképzelni. Számos külföldi országban általában bármilyen kölcsöncikket telefonon meg lehet rendelni, s házhoz szállíttatni. Nálunk viszont a házhoz szállítás szinte még a gyermekcipőkig sem jutott el, mindössze tv-készülékre, hűtőszekrényre, olajkályhára és betonkeverőre korlátozódik. Pedig alighanem a kölcsönzés körülményessége is ludas abban, hogy — mint az Országos Piackutató Intézet reprezentatív felmérése kiderítette — a magyar családoknak csak valamivel több mint harmadrésze vette igénybe a kölcsönzést, rendszeres üzletfélnek pedig a családok mindössze 5-7 százaléka tekinthető. A vállalat tevékenységi köre is elég szűknek tűnik. Azokra az országokra gondolunk ugyanis, ahol a kölcsönzéssel foglalkozó cégek egyúttal kiterjedt ,javítószolgáltatást is végeznek, sőt, a listájukon szereplő termékeket nemcsak bérbeadják és javítják, hanem új és használt állapotban készpénzért is forgalomba hozzák. Az ilyen cégek tehát egyesítik a kölcsönző, a javító, az új és használtcikk-értékesítő cégek funkcióit, s bizonyára jócskán megtalálják számításukat ezen az „összkomfortos" profilon, hiszen a négy különféle üzletág kiegészíti egymást. Mindezek a nagy és érdekes lehetőségek nem ismeretlenek a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat szakemberei számára sem. Számolnak is velük, de a puszta ábrándozáson túl egyelőre nemigen jutnak. Nem csoda, mert az árukölcsönzés ilyen fejlesztése rendkívül eszközigényes vállalkozás, s ők egyelőre örülnének, ha — mondjuk — a tv-kölcsönzési igények kielégítésére lenne elegendő pénzük. (Angliában a használatban lévő tv-készülékek majdnem 50 százaléka a kölcsönző cégeké, hazánkban viszont ez az arány 10 százalék alatt van, s például Csehszlovákiában is magasabb az arányuk.) A vállalat árukészletének és üzlethálózatának megfelelő ütemű fejlesztésére ma annak ellenére sincs mód, hogy a gazdaságirányítási reform a korábbiaknál sokkal kedvezőbb feltételeket teremtett a kölcsönző cég működéséhez. Nyeresége 1968 óta gyorsan emelkedik, s tavaly az 1967. évi 4,4 millióva szemben elérte a 21 millió forintot. Az állami támogatás hasznos formájaként a vállalat 1971 eleje óta a lakossági forgalom arányával azonos mértékben mentesül az eszközlekötési járulék fizetése alól, ez az arány pedig túlhaladja a 80 százalékot. A feladatok megoldásában sokat segítenek a Belkereskedelmi Minisztérium devizajuttatásai is, bár ezek forintfedezetéről a vállalatnak kell gondoskodnia. Tavaly a vállalatnak sikerült 23 millió forintos középlejáratú hitelt felvennie, hogy fokozhassa beszerzéseit. Ily módon a múlt évben kiugróan magas, összesen 46 millió forintos értékkel sikerült gyarapítania árukészletét, s a vásárlások volumene idén is 37 millió forint körül lesz. A vállalat saját pénze és az állami preferenciák együttvéve sem képesek azonban egyelőre megteremteni az árukölcsönzésben a kereslet és a kínálat összhangját. Úgy tűnik, a megoldás egyik legfőbb módja az lehetne, ha a kölcsönző vállalat időnként térítésmentes forgóeszköz-kiegészítést kaphatna állami forrásból. A támogatás azonban nemcsak a központi költségvetésből várható el, hanem a lakossági szolgáltatások fejlesztésében érdekelt tanácsi szervektől is. A vállalat például — pénzügyi helyzetére tekintettel — kérte a Fővárosi Tanácsot, hogy mentesítse a 6 százalékos városi és községi hozzájárulás fizetésétől. Nemleges választ kapott, noha az erről szóló rendelkezések módot adnak az indokolt mentesítésekre. A főváros egyes kerületi tanácsai sem igen voltak tekintettel a vállalat szolgáltató jellegére, amikor az általa bérelt helyiségek új díjtételeit megállapították: nem részesítették a jogszabályok biztosította kedvezményben a lakosságinak dolgozó árukölcsönzési hálózatot. A legjobb propaganda A vázolt gondok aligha szüntethetők meg rövid időn belül. A vállalatnak azonban saját magának is módja van lépéseket tennie az árukölcsönzés fellendítéséért, túl azon is, hogy ötéves tervének említett programpontjait megvalósítsa. Az ilyen, önerőből valóra váltható lehetőségek egyik nagy területe: az árpolitika. Dicséretes dolog, hogy a vállalat nem él vissza a gazdaságirányítási reform során bevezetett szabad árformálással. 1959-ben a kölcsönzési díjak átlagos színvonala csak 4,8 százalékr'"' volt magasabb az 1967. évinél, az utóbbi két évben pedig egyáltalán nem emelkedett. Nem teszik ezt, mert éppen a nagyon keresett cikkek ma már egyáltalán nem tekinthetők luxusholmiknak, s esetleg a szerényebb jövedelmű réteget sújtanák az ilyen „átpolitizálással”. Az viszont már korántsem helyes, hogy a kölcsönzési tarifák több szempontból is eléggé differenciálatlanok. Nem tesznek például különbséget a teljesen új állapotban és a már használtan bérbeadott cikkek között. Pedig nyilvánvalóan más az értéke a használó számára is a vadonatúj, tetszetős holminak, mint az esetleg már műszakilag sem tökéletes ütöttkopottnak. Ha a vállalatnak sikerül egyre inkább megvalósítania azt a törekvődését, hogy az újonnan vásárolt árucikkek minden tekintetben a legmagasabb színvonalat képviseljék (például egyeseket nyugati országokból importáljanak), akkor az ilyen kölcsöntárgyakért nyugodtan kérhet magasabb díjat is. A vállalat bérbeadott árucikkeinek átlagos megtérülési ideje ma 6 év. Igaz, ez a megtérülési idő sokkal kedvezőbb, mint sok iparág állóeszközeié, de az árukölcsönzés sajátosságait figyelembe véve meglehetősen hosszúnak mondható. Az is igaz, hogy a kölcsönző vállalat forgóeszköz-hatékonysága sokszorosan felülmúlja más kereskedelmi vállalatokét, mert azonos nyereséget sokkal kisebb árualap lekötésével tud létrehozni. Nem elég intenzív és színvonalas még a vállalat reklámtevékenysége sem: a lakosság tekintélyes tömegei alig-alig kapnak tájékoztatást arról, hogy voltaképpen mit és milyen feltételekkel vehetnek bérbe. A vállalat szakemberei is tisztában vannak ezzel a fogyatékossággal és elsőrendű feladataik között tartják számon a tömegtájékoztatás javítását. Úgy vélilk azonban, hogy talán még a kiállításoknál, hirdetéseknél is jobb propaganda lenne a kölcsönzés számára, ha bevezetnék az egyszerűbben elintézhető (telefonon történő) kölcsönzési igénybejelentés rendszerét és minél több bérelt holmi házhoz szállítását. A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat 1973 elején új nevet vesz fel: Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalatnak (IKSZ) hívják majd. Reméljük, e változás nem merül ki csupán a cégtábla átfestésében, hanem érezhető lesz a vállalat tevékenységének tartalmában, a lakosság jobb, sokoldalúbb ári'V(ölcsön'"Ami kiszolgálásában is. Sebestyén Tibor ni inAprQT - BERLIN ^ Tisztetlen meg bennünket látogatásáva'! r\DC7HA m. Repülőtér: Városi iroda: DRIZUA lBik Budapest—Ferihegy Budapest, V., Deák Ferenc u. 23. g p r------i T . , , ' .... Telefon: 183-801 Telex: 22-4278 __jSKBfefe ___ Telefon: 140-400.'251-es mellek A bői Telex: 22-5632. munkanapokon 8.30-tól 16 óráig. Nyitva: a menetrendtől függően szombaton 8-tól 12 óráig. ^ —J LIPCSE Br m nrr msw um SBBÍ ^r,.u,s Tirana B rm m Bt A m M * Légitársasága FIGYELŐ, 1972. JÚLIUS 5.