Figyelő, 1991. január-május (35. évfolyam, 1-22. szám)
1991-01-03 / 1. szám
1991. JANUÁR 3. SÚLYPONT rrr TANULÓ PARLAMENT TANULÓ SZÁMVEVŐSZÉKE A „kihívás”Gyulavári Antal független szakértőtől származik. Kérem, vitaindítóként foglalja össze, miben áll az Ön kritikájának lényege. Gyulavári A: A Számvevőszék a parlamenti demokráciákban fontos intézmény, a Képviselőház önálló szakértői szervezete, amely ellenőrzi az állami közpénzek felhasználását. A több évtizedes ellenőrizetlen költekezés után nálunk különösen nagy várakozás előzte meg a létrehozását és nagy szükség van a tevékenységére. Még akkor is, ha tudjuk, hogy államháztartási törvény hiányában ez a tevékenység bizonyos korlátokba ütközik. Nem túlzás azt állítani, hogy az ÁSZ hatékony működése össznépi érdek, mindannyiunk zsebét érintő kérdés. Az ÁSZ azonban az eltelt egy évben nemcsak az állami gazdálkodás rendezetlenségéből eredő korlátok miatt szerepelt gyengén, hanem azért is, mert a meglévő lehetőségeivel, a rá vonatkozó törvényben adott jogaival sem élt az ellenőrzési munkája során. Olyannyira nem, hogy mulasztásait akár kötelesség- és törvényszegésnek is minősíthetjük. Csak a legkirívóbb példák: az 1989. évi zárszámadást az ÁSZ törvénysértő módon annak ellenére javasolta elfogadásra a parlamentnek, hogy az azzal kapcsolatos vizsgálatait még nem zárta le. Nem segítette kellőképpen a parlament munkáját, emiatt is születhettek meg olyan törvények — például az önkormányzati törvény —, amelyek a Számvevőszékre teljesíthetetlen ellenőrzési feladatokat rónak. Mindebben súlyos identitászavar tükröződik, az ÁSZ betegesen kerüli a kormány, és a kormány által előterjesztett törvénytervezetek legenyhébb bírálatát is, pedig a világon mindenütt, ahol Számvevőszék működik, ez a természetes. Vagyis nem teljesíti alapvető feladatát: az államháztartás gyakorlatilag pénzügyi ellenőrzés nélkül funkcionál!- Nyikos L.: Eleve hátrányos helyzetből kell képviselnem a Számvevőszéket ebben a vitában, mivel a lap szerkesztősége immár kétszeres lépéselőnyt adott Gyulaváriúrnak, aki a hivatkozott cikkében különösen durva hangnemben bírálta a tevékenységünket. És nem is kellett volna rögtön a nyilvánossághoz fordulnia, hiszen tagja az ÁSZ elnöke által létrehozott konzultatív bizottságnak, ott is elmondhatta volna segítő szándékú észrevételeit. (A beszélgetés során kiderült, hogy ezt a bizottságot eddig egyetlenegyszer, még 1990 tavaszán hívták össze! — a szerk.) De lássuk a konkrétumokat: határozottan vissza kell utasítanom a törvénysértés vádját. Szakmai naivitás ugyanis azt hinni, hogy egy újonnan felállított, induló Számvevőszék már az első évben fel tudja vállalni és jól meg tudja oldani mindazt a feladatot, amelyet a törvény reá kiszab. És az is természetes, hogy egy tanuló Számvevőszék követ el hibákat, vannak hiányosságok a munkájában. Ami a parlament munkájának segítését illeti: több bizottság ülésein is rendszeresen részt vesznek a munkatársaink, elkészítettünk és az Országgyűlésnek átadtunk 23 vizsgálati jelentést. Az önkormányzatok ellenőrzése sem teljesíthetetlen, ha megkapjuk a kért létszámbővítést. Viszont még valóban nem találtuk meg a kellő hangot és módot, amellyel a parlament plenáris ülésein hatékonyabban jelen lehetne az ÁSZ. A kormány öncélú támadása nem célunk és nem feladatunk, még ha bizonyos ellenzéki körök vagy szakemberek ezt szeretnék is. Mindenképpen szeretnénk politikamentesnek megőrizni az ÁSZ tevékenységét. A konstruktív kritikától viszont nem ódzkodunk, bizonyíték erre az 1991. évi költségvetési tervezetről készített elemzésünk. Gyulavári úr szerint az egyik legnagyobb mulasztásunk, hogy nem jeleztük a parlamentnek, a társadalomnak azt a veszélyt, amely abból adódhat, ha január 1-jén nincs érvényes költségvetése az országnak. Az ÁSZ azonban politikai természetű kérdéseket nem minősít! Márpedig az állami költségvetés elfogadása politikai aktus. Egyébként is a költségvetés-nélküliség veszélyeivel a kormány szakemberei és a képviselők is tisztában vannak, a sajtó is jelezte ezt a problémát, nem kell tehát, hogy mi is vészjelzéseket adjunk le. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) eddigi tevékenysége és jövője volt a téma a Figyelő kerekasztal-beszélgetésén, amelyen Gyarmati András kormányfőtanácsos, Gyulavári Antal független szakértő, Nyikos László, az ÁSZ elnökhelyettese, Rott Nándor (KDNP) és Soós Károly Attila (SZDSZ), a parlament Költségvetési Bizottságának elnöke vett részt. Szerkesztőségünket Sebők Emília képviselte. Kétségtelen, a még tanuló Számvevőszéket nem szabad maximális elvárásokkal minősíteni. Egyébként pedig sajnos minden nagyon sürgős, ami az ország gazdasági helyzetén javíthat, így a központi költségvetés ellenőrzésének megoldása is. De miként vélekednek minderről a parlamenti képviselők?• Soós Károly A.: Nem tudok róla, hogy az ellenzéki pártok részéről valamikor is volt olyan törekvés, hogy az ÁSZ-t öncélúan szembefordítsák a kormánnyal. Önkritikusan meg kell mondanom, hogy a parlament Költségvetési Bizottsága és az ÁSZ között azért sincs szorosabb kapcsolat, mert nekünk sem volt eddig időnk és energiánk ennek kiépítésére, de mindkét fél törekszik erre és a Számvevőszék vizsgálati anyagait — a hiányosságaik ellenére — már eddig is jól hasznosítottuk. Mi is úgy látjuk viszont, hogy az ÁSZ igencsak hézagosan tesz eleget a költségvetési pénzekkel való kormánygazdálkodás ellenőrzésének. A szervezet identitászavara valóban ijesztő mértékű. Megmutatkozott ez például abban, amikor nem merte kifogásolni a Honvédelmi Minisztérium lakáseladásaiból befolyó pénzek felhasználását fizetésemelésre. Életveszélyesnek tartom, ha az ÁSZ-t az tartotta vissza a jogos bírálattól, hogy ezt a manipulációt egy ellenzéki párt képviselője tette szóvá és a kifogásolás esetleg olyan színben tüntetné fel a Számvevőszéket, mintha ezt a pártot támogatná. Az ÁSZ-nak politikától, pártoktól független szervezetként kell működnie, amelynek állandó, kormányoktól és kormányváltásoktól független feladata a közpénzek beszedésének és felhasználásának ellenőrzése — a parlament és ezen keresztül a nép megbízásából és felhatalmazásából. És ha a legcsekélyebb gyanú is felmerül, hogy a kormány törvényellenesen jár el a költségvetés végrehajtásában, akkor az ÁSZ-nak azonnal meg kell vizsgálnia a dolgot, nem hivatkozhat arra — mint bizonyos költségvetési tételek kormány általi átcsoportosítása kapcsán tette — , hogy erre külön írásbeli felkérést vár a parlamenttől. Az ÁSZ felhatalmazása állandó, s a törvény által adott. Igaz, a költségvetés elkészítése valamilyen fokon politikai kérdés. De ez nem ad felmentést az alól, hogy a Számvevőszék — hivatásának megfelelően — szakmai észrevételeket tegyen, s késlekedéséért bírálja a kormányt. A végül is parlament elé terjesztett 1991. évi költségvetéshez készített számvevőszéki elemzés már kritikusabb a kormánnyal szemben. Ez azonban még nem lehet egyértelmű bizonyíték arra, hogy az ÁSZ kezdi megérteni és jól végezni a feladatát. Akkor merte a költségvetéssel kapcsolatban a korábban nem kifogásolt szakmai problémákat szóvá tenni, amikor látta, hogy a kormányt saját pártjai is bírálják. Megengedhetetlen, hogy az ÁSZ a politikai helyzet függvényében legyen elnéző vagy kritikus a kormánnyal szemben. Ez az ország mai gazdasági helyzetében különösen veszélyes! És van itt még valami: az Alkotmány előírja, hogy az ÁSZ előzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának törvényességét. Sajnálatos módon a számvevőszéki törvény az „előzetes” kitételt nem ismétli meg. Holott igencsak szükséges lenne az ÁSZ munkájának és szervezetének az Alkotmányhoz való igazítása, a költségvetési fejezetekhez kihelyezett számvevőségek felállításával. A költségvetési pénzek felhasználását csak így lehet folyamatában figyelemmel kísérni.• Roti N.: A kormánynak is érdeke, hogy egy tőle független ellenőrző szervezet útján folyamatosan képet kapjon a költségvetési gazdálkodásról. Az utólagos ellenőrzés mindig sokkal gyengébb fegyelmező erő, sőt az elmúlt évtizedekben nálunk egyenesen hatástalannak bizonyult. Szerencsétlen dolog lenne, ha a kormány saját ellenőrző szervezetet lenne kénytelen felállítani — hogy elhárítsa a törvénytelen költekezés vádját —, mert az ÁSZ nem végzi el a rászabott feladatokat. Mindennek semmi köze az aktuálpolitikához, a pártok közötti erőviszonyokhoz. Kormánykoalíciós párt képviselőjeként magam is bírálnám a kormányt, ha nem a parlament által jóváhagyott módon hajtaná végre a költségvetési törvényt. Ez nem ellenzéki privilégium, valamennyi képviselő erre tett esküt. Az Alkotmánynak megfelelő előzetes számvevőszéki, vagyis a számvevőségeken történő ellenőrzés természetesen jelentős létszám- és költségnövekedéssel járhat. De nincs más módja a folyamatokba szervesen beépülő ellenőrzésnek, s ez a többletköltség akár meg is térülhet.- Gyarmati A.: Az ÁSZ alkotmánysértő módon és szervezetben működik, mivel nem tesz eleget a költségvetési kifizetések említett és az Alkotmányban előírt előzetes felülvizsgálati kötelezettségének. Az intézmény 1991-re tervezett szervezeti módosításában és költségvetésében sem próbál ehhez igazodni. Meg kíván maradni az utólagos ellenőrzéseknél. Ez különösen súlyos probléma egy olyan szervezetnél, amely éppen az alkotmányosság betartására hivatott. Egyébként egyáltalán nem biztos, hogy a fejezetekhez telepített számvevőségek növelnék az ellenőrzési apparátust és a költségeket. Ez ÁSZ-on belüli átcsoportosítással és a költségvetési intézményekben lévő ellenőrzési részlegek felhasználásával jórészt megoldható lesz. De a Számvevőszék a saját törvényében előírt feladatainak sem tesz eleget. Kirívó példa erre az, amikor elmulasztotta a kormányprogram véleményezését, mondván, hogy gazdaságpolitikai ügyekbe nem avatkozik. Elfogadhatatlan az a magyarázat is, hogy az ÁSZ azért nem tiltakozott például az önkormányzati törvényben reá szabott megoldhatatlan feladat ellen, mert majd maga kidolgoz erre egy végrehajtható ellenőrzési módszert. És legalább ekkora tévedés az a magyarázat is, hogy az ÁSZ nem bírálhatja felül a parlamenti pártok megállapodását. Szerintem is életveszélyes és megengedhetetlen, hogy egy nemzeti intézmény rendre a politikai széljáráshoz igazítsa a tevékenységét, véleményalkotását vagy annak elhallgatását. Az Alkotmányban és az ÁSZ törvényben leírt elsőrendű feladata az állami költségvetési javaslat megalapozottságának ellenőrzése, ezt nem lehet politikamentességre hivatkozva elutasítani.• Nyikos L.: Ha a parlament kéri a számvevőségek létrehozását, akkor az ÁSZ segít megszervezni ezeket. De én nem hiszem, hogy ezt olcsón megoldhatjuk. • Gyarmati A.: Azt hiszem továbbra is félreérti az ÁSZ képviselője a helyzetet: ezt a feladatot az Alkotmány írja elő, nem a parlament, vagy az ÁSZ elhatározásán múlik!■ Nyikos L.: A költségvetés elfogadása— továbbra is állítom — politikai aktus. Márpedig az ÁSZ-nak nem feladata a politikai természetű döntések minősítése. Különösen nem volt az a májusi kormányprogram irányelveinek véleményezése. A költségvetés előkészítési folyamatába azonban nyilvánvalóan be kell épülnie az ÁSZ véleményének, ha ehhez idejében és megfelelő tájékoztatást kapunk. De sajnos eddig még nem épült ki az ÁSZ és a kormány közötti olajozott információáramlás.• Gyulavári A: Ilyen alapon végső soron a kormány valamennyi döntését politikai jellegűnek lehet tekinteni és akkor az ÁSZ a reá vonatkozó törvényben előírt feladatokból semmit sem fog elvégezni. Ez esetben már nem is a törvénysértés ténye a fontos, hanem az ellenőrzés elmulasztásából eredő károk és veszélyek. Aki magyarázza a Számvevőszék bizonyítványát: Nyikos László elnökhelyettes Szakértők egymás között: Gyarmati András és Gyulavári Antal A parlament képviselői: Soós Károly Attila és Rott Nándor (Erdei Katalin felvételei) 3