Figyelő, 1994. október-december (38. évfolyam, 40-52. szám)
1994-11-17 / 46. szám
FEKETEGAZDASÁG Forintok az éji homályban Az igazságszolgáltatás csak tapogatódzik abban a sötétben, ahol a rejtett tőke virul Lassanként aktivizálódik ama pénzügyi, adóügyi, vámügyi, belügyi, igazságügyi és ipari szakértőkből álló testület, amelynek feladata lesz a feketegazdaság elleni kormányzati fellépés koordinálása, a jogszabályok közötti összhang megteremtése. A Pénzügyminisztérium kezdeményezi, hogy állítsák öszsze a kormányzati intézkedések ütemtervét, és tárják az Érdekegyeztető Tanács elé. A korábbi egyeztető tárgyalásokon s nyilatkozataikban a munkavállalók és a munkaadók egyaránt követelték a feketegazdaság megrendszabályozását és az eltitkolt adómennyiség bevonását a költségvetésbe. Az ügy hátteréről szólva dr. Sinku Pál, a Legfőbb Ügyészség ügyésze elmondta a Figyelőnek, hogy csak az adóeltitkolásokból származó ügyeket tekintve százas nagyságrendű esetszámmal van dolguk — ám ez a szám vélhetőleg csak töredéke az összes feltételezett esetnek. Az eljárás kezdeményezője úgyszólván minden esetben az APEH: a létező állami szervezetek közül egyedül az adóhatóság képes arra, hogy nyilvántartásainál, ellenőrzési lehetőségeinél fogva ilyen ügyek nyomára bukkanjon. A jelenlegi büntetőügyeket tekintve rövid vizsgálódás után rájöhetünk arra, hogy a feketegazdaság felderítése, a kialakult szituáció kezelése nem (kizárólag) rendőrségi feladat. Az előforduló esetek, a már említett adóeltitkolás, feketemunka, áfa-csalás igen nagy száma és igen csekély felderítettségi foka már nyilvánvalóvá teszi, hogy itt olyan mélyreható társadalmi jelenséggel van dolgunk, amelynek okait mindenképpen elemezni kell. A kialakult szituációt mindenképpen érdemes öszszevetni az ország jelenlegi gazdasági helyzetével, s azzal a ténnyel, hogy a feketegazdaság egyfajta társadalmi elismertséggel bír. Az, hogy ezek az ügyek nem jutnak el büntetőjogi szakaszba, tulajdonítható annak a ténynek is, hogy például adócsalás, tb-csalás, feketemunka esetén létezik egy 50 ezres értékhatár, amely alatt nem indítható eljárás és a munkavállalók számára a jogra, létező jogszabályokra való hivatkozással lehetőség nyílik a büntetés elkerülésére. Tanulságos adat, hogy tavaly az adóeltitkolás gyanújával tett feljelentéseknek több mint egyharmada megalapozatlannak bizonyult. Érdekes, hogy azok az állami, társadalmi szervezetek (minisztériumok, szakszervezetek érdekvédelmi szervezetek), amelyek hangosan követelik a feketegazdaság megrendszabályozását, az utóbbi időben egyetlen eljárást sem kezdeményeztek e területen. Másrészről viszont megalakult a cikkünk elején említett gazdasági koordinációs munkabizottság a gazdasági szférában elkövetett jogsértések felderítésére, kivizsgálására. A cél az ellenőrzések fokozása, ám ezenkívül még számos intézkedés előttük van — például a törvényi szabályozás területén, hangsúlyozta Sinku Pál. Nem tűnnének hatástalannak az eddigi módszerek, eljárások sem, amenynyiben ezek „folyamatosrendszeres ellenőrzési tevékenységet és egy fokozott, állandó jelenlétet” takarnának. Ennek mindenképpen több értelme volna, mint az alkalmankénti és ezáltal meglehetősen hatástalan rendőrségi (pl. piaci) razziáknak. A közelmúlt legfontosabb felderített eseteiről szólva Sinku Pál elmondta, hogy pusztán az olajügyekből — lásd a közismert HTO-szőkítési esetek, (olajezredesek ügye, stb.) — több százmilliós adóbevétel-csökkenés származott. Az eset iróniája, hogy mögötte egy jogi furcsaság áll, mely szerint a háztartási tüzelőolaj adóterhei lényegesen kisebbek, mint a gázolajé A másik jelentős tételt az ÁFA-csalások jelentik, a jogtalan visszaigénylések révén az elkövetők 2—3 milliárd forintot csaltak ki az államtól. Ez a bűncselekmény más jogi megítélés alá esik, mint az adóeltitkolásként körülírható adócsalás — ezt az esetet a jog egyszerűen csalásnak minősíti, hiszen nem az adószabályok megsértéséről, hanem valótlan jogalap után történő jogtalan visszaigénylésről van szó. A bűncselekmény megvalósítása tipikusan összekapcsolódik fiktív cégek, fantomtársaságok felhasználásával. Érdekes adatokat tudhattunk meg a közelmúlt felderítési tendenciáiról: az 1993-ban 6146 felderített gazdasági bűncselekményt rögzítettek s ez 31 százalékkal(!) kevesebb mint az 1992-es felderített esetszám. Ez a csökkenő tendencia mindenesetre árulkodik a felderítés hatásfokának jelentős romlásáról és a feketegazdaság erősödő szervezettségéről. B. Z. FIGYELŐ 1994. NOVEMBER 17. 15 Hová megy a tőke? A Kék Szalag Bizottság kezdeményezésére a GKI Gazdaságkutató Rt. 1992—93-ban széles körű kutatást végzett a magyarországi magánszektor és a rejtett gazdaság terjedelméről (Figyelő, 1994/8. szám). A vizsgálat bemutatta, hogy a magántulajdon aránya az elmúlt években ugrásszerűen nőtt. Az Állami Vagyonügynökség megbízásából 1994-ben a korábbi kutatás résztvevői széles körű számításokat végeztek a magánszektor és a rejtett gazdaság részletesebb ágazati megoszlásának feltárása érdekében. Egyértelműen látszik, hogy a hazai magántulajdon egészen más ágazatokban nőtt meg ugrásszerűen, mint ahova a külföldi tőke behatolt. A GDP-termelésben a hazai magánszektor aránya ebben az évben már 70 százalék körüli az építőiparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban és a szálláshely-szolgáltatásban, a mezőgazdaságban, a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásban és a közúti szállításban. Ezzel szemben a külföldi tulajdon részesedése a pénzügyi szolgáltatásban, a hírközlésben és a feldolgozóiparban magas. A HAZAI MAGÁN- ÉS A KÜLFÖLDI TULAJDON RÉSZESEDÉSE A GDP LÉTREHOZÁSÁBAN ÁGAZATONKÉNT (százalék) Ágazatok 1988. 1 9 9 2. Hazai Hazai Küllői Együtt magán- magán- és tulajtul. tul. dán Bányászat 0 2 13 Villamosén.-, hő-, gáz- és vízellátás 10 11 Feldolgozóipar 21 25 18 43 Építőipar 33 69 10 79 Mező-, erdő- és vadgazd. 30 64 0 64 Ker., szálláshely és vendéglátás 19 63 8 71 Szállítás, posta és hírközlés 13 22 1 23 Pénzügyi tevékenység — 12 31 43 Gazd. tevékenységet kisegítő szóig. 35 65 8 73 Oktatás, egészségügy és szoc. ell. 3 4 0 4 Egyéb közösségi és szem. szóig. 3 17 2 19 Összesen: 19 36 8 44 A TULAJDONOSI SZEKTOROK ARÁNYA A FELDOLGOZÓIPAR ALÁGAZATAINAK HIVATALOS GDP-JÉBEN, 1992-BEN (százalék) k-n,»,, Hazai Külföl nö„. Ipari ágazatok magán- di tulaj- u*“el la,aon túl. densen Kohászat, fémfeldolgozás 49 40 11 100 Gépipar 45 33 22 100 Nem fém ásványi term. gyártása 41 22 37 100 Vegyipar 89 56 100 Textl-, ruha-, bőr- és szőrmeipar 42 39 19 100 Fa-, papír- és nyomdaipar 42 39 19 100 Élelmiszer-, ital és dohányipar 53 23 24 100 Egyéb feldolgozóipar 53 34 13 100 A REJTETT GAZDASÁGBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM ÁGAZATI MEGOSZLÁSA ÉS ARÁNYA A DOKUMENTÁLT GDP-HEZ 1992-BEN (százalék)