Figyelő, 1994. október-december (38. évfolyam, 40-52. szám)

1994-11-17 / 46. szám

FEKETEGAZDASÁG Forintok az éji homályban Az igazságszolgáltatás csak tapogatódzik abban a sötétben, ahol a rejtett tőke virul Lassanként aktivizáló­dik ama pénzügyi, adó­ügyi, vámügyi, belügyi, igazságügyi és ipari szakér­tőkből álló testület, amely­nek feladata lesz a fekete­­gazdaság elleni kormányza­ti fellépés koordinálása, a jogszabályok közötti össz­hang megteremtése. A Pénzügyminisztérium kez­deményezi, hogy állítsák ösz­­sze a kormányzati intézke­dések ütemtervét, és tárják az Érdekegyeztető Tanács elé. A korábbi egyeztető tár­gyalásokon s nyilatkozataik­ban a munkavállalók és a munkaadók egyaránt köve­telték a feketegazdaság megrendszabályozását és az eltitkolt adómennyiség bevonását a költségvetésbe. Az ügy hátteréről szólva dr. Sinku Pál, a Legfőbb Ügyészség ügyésze elmond­ta a Figyelőnek, hogy csak az adóeltitkolásokból szár­mazó ügyeket tekintve szá­zas nagyságrendű esetszám­mal van dolguk — ám ez a szám vélhetőleg csak töre­déke az összes feltételezett esetnek. Az eljárás kezde­ményezője úgyszólván min­den esetben az APEH: a lé­tező állami szervezetek kö­zül egyedül az adóhatóság képes arra, hogy nyilvántar­tásainál, ellenőrzési lehető­ségeinél fogva ilyen ügyek nyomára bukkanjon. A je­lenlegi büntetőügyeket te­kintve rövid vizsgálódás után rájöhetünk arra, hogy a feketegazdaság felderíté­se, a kialakult szituáció ke­zelése nem (kizárólag) rend­őrségi feladat. Az előfordu­ló esetek, a már említett adóeltitkolás, feketemunka, áfa-csalás igen nagy száma és igen csekély felderítettsé­­gi foka már nyilvánvalóvá teszi, hogy itt olyan mélyre­ható társadalmi jelenséggel van dolgunk, amelynek oka­it mindenképpen elemezni kell. A kialakult szituációt mindenképpen érdemes ösz­­szevetni az ország jelenlegi gazdasági helyzetével, s az­zal a ténnyel, hogy a fekete­­gazdaság egyfajta társadal­mi elismertséggel bír. Az, hogy ezek az ügyek nem jutnak el büntetőjogi sza­kaszba, tulajdonítható an­nak a ténynek is, hogy pél­dául adócsalás, tb-csalás, fe­ketemunka esetén létezik egy 50 ezres értékhatár, amely alatt nem indítható eljárás é­s a munkaválla­lók számára a jogra, létező jogszabályokra való hivat­kozással lehetőség nyílik a büntetés elkerülésére. Ta­nulságos adat, hogy tavaly az adóeltitkolás gyanújával tett feljelentéseknek több mint egyharmada megalapo­zatlannak bizonyult. Érdekes, hogy azok az ál­lami, társadalmi szerveze­tek (minisztériumok, szak­­szervezetek érdekvédelmi szervezetek), amelyek han­gosan követelik a feketegaz­daság megrendszabályozá­sát, az utóbbi időben egyet­len eljárást sem kezdemé­nyeztek e területen. Más­részről viszont megalakult a cikkünk elején említett gazdasági koordinációs munkabizottság a gazdasá­gi szférában elkövetett jog­sértések felderítésére, ki­vizsgálására. A cél az ellen­őrzések fokozása, ám ezen­kívül még számos intézke­dés előttük van — például a törvényi szabályozás terü­letén, hangsúlyozta Sinku Pál. Nem tűnnének hatásta­lannak az eddigi módsze­rek, eljárások sem, ameny­­nyiben ezek „folyamatos­rendszeres ellenőrzési tevé­kenységet és egy fokozott, állandó jelenlétet” takarná­nak. Ennek mindenképpen több értelme volna, mint az alkalmankénti és ezáltal meglehetősen hatástalan rendőrségi (pl. piaci) razzi­áknak. A közelmúlt legfonto­sabb felderített eseteiről szólva Sinku Pál elmondta, hogy pusztán az olajügyek­ből — lásd a közismert HTO-szőkítési esetek, (olaj­ezredesek ügye, stb.) — több százmilliós adóbevé­tel-csökkenés származott. Az eset iróniája, hogy mö­götte egy jogi furcsaság áll, mely szerint a háztartási tü­zelőolaj adóterhei lényege­sen kisebbek, mint a gázola­jé­ A másik jelentős tételt az ÁFA-csalások jelentik, a jogtalan visszaigénylések révén az elkövetők 2—3 milliárd forintot csaltak ki az államtól. Ez a bűncselek­mény más jogi megítélés alá esik, mint az adóeltitko­lásként körülírható adócsa­lás — ezt az esetet a jog egyszerűen csalásnak minő­síti, hiszen nem az adósza­bályok megsértéséről, ha­nem valótlan jogalap után történő jogtalan vissza­igénylésről van szó. A bűn­­cselekmény megvalósítása tipikusan összekapcsolódik fiktív cégek, fantomtársasá­gok felhasználásával. Érdekes adatokat tudhat­tunk meg a közelmúlt felde­rítési tendenciáiról: az 1993-ban 6146 felderített gazdasági bűncselekményt rögzítettek s ez 31 százalék­­kal(!) kevesebb mint az 1992-es felderített eset­szám. Ez a csökkenő ten­dencia mindenesetre árulko­dik a felderítés hatásfoká­nak jelentős romlásáról és a feketegazdaság erősödő szervezettségéről. B. Z. FIGYELŐ 1994. NOVEMBER 17. 15 Hová megy a tőke? A Kék Szalag Bizottság kezdeményezésére a GKI Gazdaságkutató Rt. 1992—93-ban széles körű ku­tatást végzett a magyarorszá­gi magánszektor és a rejtett gazdaság terjedelméről (Fi­gyelő, 1994/8. szám). A vizs­gálat bemutatta, hogy a ma­gántulajdon aránya az elmúlt években ugrásszerűen nőtt. Az Állami Vagyonügynök­ség megbízásából 1994-ben a korábbi kutatás résztvevői szé­les körű számításokat végez­tek a magánszektor és a rej­tett gazdaság részletesebb ága­zati megoszlásának feltárása érdekében. Egyértelműen lát­szik, hogy a hazai magántulaj­don egészen más ágazatok­ban nőtt meg ugrásszerűen, mint ahova a külföldi tőke be­hatolt. A GDP-termelésben a hazai magánszektor aránya ebben az évben már 70 száza­lék körüli az építőiparban, a kereskedelemben, a vendéglá­tásban és a szálláshely-szol­gáltatásban, a mezőgazdaság­ban, a gazdasági tevékenysé­get segítő szolgáltatásban és a közúti szállításban. Ezzel szemben a külföldi tulajdon részesedése a pénzügyi szol­gáltatásban, a hírközlésben és a feldolgozóiparban magas. A HAZAI MAGÁN- ÉS A KÜLFÖLDI TULAJDON RÉSZESEDÉSE A GDP LÉTREHOZÁSÁBAN ÁGAZATONKÉNT (százalék) Ágazatok 1988. 1 9 9 2. Hazai Hazai Küllői­ Együtt magán- magán- és tulaj­­tul. tul. dán Bányászat 0 2 13 Villamosén.-, hő-, gáz- és vízellátás 10 11 Feldolgozóipar 21 25 18 43 Építőipar 33 69 10 79 Mező-, erdő- és vadgazd. 30 64 0 64 Ker., szálláshely és vendéglátás 19 63 8 71 Szállítás, posta és hírközlés 13 22 1 23 Pénzügyi tevékenység — 12 31 43 Gazd. tevékenységet kisegítő szóig. 35 65 8 73 Oktatás, egészségügy és szoc. ell. 3 4 0 4 Egyéb közösségi és szem. szóig. 3 17 2 19 Összesen: 19 36 8 44 A TULAJDONOSI SZEKTOROK ARÁNYA A FELDOLGOZÓIPAR ALÁGAZATAINAK HIVATALOS GDP-JÉBEN, 1992-BEN (százalék) k-n,»,, Hazai Külföl­ nö„. Ipari ágazatok magán- di tulaj- u*“el la,aon túl. den­sen Kohászat, fémfeldolgozás 49 40 11 100 Gépipar 45 33 22 100 Nem fém ásványi term. gyártása 41 22 37 100 Vegyipar 89 5­6 100 Textl-, ruha-, bőr- és szőrmeipar 42 39 19 100 Fa-, papír- és nyomdaipar 42 39 19 100 Élelmiszer-, ital és dohányipar 53 23 24 100 Egyéb feldolgozóipar 53 34 13 100 A REJTETT GAZDASÁGBÓL SZÁRMAZÓ­­ JÖVEDELEM ÁGAZATI MEGOSZLÁSA ÉS ARÁNYA A DOKUMENTÁLT GDP-HEZ 1992-BEN (százalék)

Next