Figyelő, 1995. január-március (39. évfolyam, 1-9. szám)

1995-02-16 / 7. szám

IDEOLÓGIA ÉS PRIVATIZÁCIÓ • Polgárteremtés Orbán Viktor állítja: a privatizáció ugyan legális, a társadalom mégsem­ tekinti legitimnek „Nem osztom azt a véle­ményt, hogy a privatizáci­ót csak és kizárólag gazda­sági szempontból lehet vizs­gálni”­— erősítette meg a par­lamenti vitában már elhang­zott álláspontját Orbán Vik­tor. Mint elmondta: a szigorú gazdasági értelmezés megáll­hatja a helyét, ha egyes cé­gek magánkézbe adásáról van szó, de nem állja meg a helyét, ha egy egész nemzet­­gazdaságot érint a privatizá­ció. A Figyelő azt kérte a Fi­desz elnökétől, fejtse ki: mit ért azalatt, hogy a privatizá­ció „erkölcsi, ideológiai és társadalmi probléma is”? Válaszában Orbán abból indult ki, hogy a széles körű privatizáció hosszú távra meghatározza a társadalom szerkezetét, tehát társadalom­­politikai jelentősége van. Eb­ben a tekintetben fontosak a társadalompolitikát meghatá­rozó erkölcsi és ideológiai el­vek. A nyilatkozó szerint té­vednek azok a politikusok, akik a társadalompolitikai szempontok alatt pártpoliti­kai szempontokat értenek. Ideológiák és erkölcsi nor­mákat rendszerint akkor em­legetnek a politikai életben, ha valamelyik csoport, párt egy kiválasztott ideológia és megszabott erkölcsi norma­­rendszer nevében fellépve kí­ván például gazdasági ügyek­ben döntéseket kicsikarni. Erre a felvetésre válaszul Or­bán elismeri, hogy az ilyen fé­lelmeknek van alapjuk, de e félelmeknél nagyobb problé­mának tartja a privatizáció körüli legitimációs bizonyta­lanságot. A régió országai­nak polgárai jogszerűnek tart­ják a privatizációt, azonban nem tartják legitimnek a pri­vatizációs döntéseket. Len­gyelországban és hazánkban kérdőjelek sorakoznak a pri­vatizáció igazságossága és méltányossága mögött. A pártelnök arra emlékeztet, hogy a parlamenti választá­sok kampányában a privatizá­ciós igazságtalanságok, jogta­lanságok ostorozásával babé­rokat lehetett aratni. Időköz­ben kiderült: jogi tekintetben szinte semmi eredmény sem mutatható fel, nem lehet bűn­bakokat kreálni, s marad az igazságtalanság érzése. Or­bán véleménye így hangzik: „Ha azt akarjuk, hogy a tulaj­donosok biztonságban érez­zék magukat, s hogy ne emel­kedjék fel olyan politikai mozgalom, amely a privatizá­ció során szerzett vagyonok felülvizsgálatának, ellenőrzé­sének, megkérdőjelezésének hangoztatásával szerez befo­lyást a polgárok széles köré­ben, akkor világossá kell ten­ni a polgárok számára a priva­tizáció társadalompolitikai el­veit.” Kialakíthatók olyan ideoló­giai és erkölcsi elvek, amelye­ket a jelentős politikai erők el­fogadnak a privatizáció alap­elveiként? A pártelnök sze­rint a közvélemény előtt vál­lalható elv a középosztály ki­alakulásának támogatása. MI­ERDEI KATALIN FELVÉTELÉ nél szélesebb körben juthassa­nak vagyonhoz azok a polgá­rok, akik képesek élni a tulaj­donosi jogaikkal. A fiatal de­mokraták erre alkalmas esz­közként ésszerű korlátokkal elfogadják a vezetői kivásár­lást. Ezzel kapcsolatban azt kifogásolják, hogy a törvény­­javaslatban szereplő technika alkalmazásával a menedzs­ment ugyan jelentős kedvez­ménnyel juthat tulajdonhoz, azonban semmiféle foglalkoz­tatási vagy tőkebevonási köte­lezettség sem áll a rendkívül kedvező vagyonszerzési jog­címmel szemben. Ilyen köte­lezettséget akár a vagyon­vesztés szankciójával is, meg­határozott időre elő lehetne ír­ni. A Fidesz szorgalmazza a tőzsdei részvénykibocsátáso­kat, a kárpótlási jegyek rész­vénycseréjét, az E-hitel korri­gált változatát. Ugyanakkor kritizálja, hogy a privatizáci­ós törvényjavaslat túlságosan előtérbe helyezi a készpénzes vásárlást, ami a jelentős tőké­vel rendelkezőknek kedvez, s kislétszámú tulajdonosi kör mellett vékony középosztály­ból, túlnyomórészt bérmunká­sokból álló társadalomképet vetít előre. Orbán megítélése az, hogy ez olyan jelentős kö­vetkezmény, amely megér né­hány előzetes vitát, s hozzáte­szi: a vázolt társadalomkép nem honos a kontinens mo­dern államaiban. A privatizációs javaslat ki­dolgozói talán nem egyfajta társadalomképet láttak ma­guk előtt munkájuk során, hanem az állam égető bevé­teli szükségleteit, az egyen­súlyi problémák megoldá­sát, a tőkebevonás iránti igényt. Erre válaszul a Fi­desz elnöke elmondta: sajná­latos módon feledésbe me­rült, hogy 1990-ben a parla­menti pártok hosszú távra konszenzussal kimondták, a privatizációs bevételeket vagy az államadósság csök­kentésére, vagy a piac épülé­sét elősegítő beruházásokra fordítják, s nem a folyó évi költségvetésbe szimpálják. Sőt, ma már az ÁV Rt. arra vesz fel kölcsönt, hogy költ­ségvetési befizetést teljesít­sen. Orbán azt szorgalmaz­za, hogy a politikai szerep­lők térjenek vissza az erede­ti elvekhez, ne folytassák az előző ciklus rossz gyakorla­tát. Az egyensúlyteremtési kényszerre az a válasza, hogy további pénzkivonás árán nem teremthető egyen­súly a gazdaság mai állapotá­ban, annál inkább lehet célra­vezető a növekedés. A pénzügyminiszteri és a jegybankelnöki tisztségre a kormányfő által jelöltek sze­mélyére áttérve, a Fidesz el­nökét emlékeztettük arra, hogy mindketten széles körű szakmai elismertségnek ör­vendenek. Bokros Lajos és Surányi György gazdaságfi­lozófiai nézetei alapján való­színűsíthető, hogy az ország pénzügyi egyensúlyának visz­­szaszerzése érdekében rest­rikciós eszközökhöz nyúl­nak. „Surányi György gazda­ságfilozófiai elvei nem áll­nak távol a Fidesz elveitől, azonban egy gazdaságfilozó­fiai meggyőződésből nem következnek minden helyzet­ben azonos gazdaságpoliti­kai döntések”— hangzik Or­bán véleménye Surányi György jegybankelnöki szín­re lépéséről. „Ma a gazdasá­gi növekedés lehetőségeit kell a viták homlokterébe ál­lítani, s azt vizsgálni, hogy milyen eszközökkel mozdít­ható elő a növekedés. A gaz­daság mai teljesítménye és teljesítőképessége olyan ala­csony, hogy e szinten már életveszélyes a tőkekivonás folytatása.” A fiataldemokra­ta pártelnök meggyőződése, hogy a szigorú monetáris restrikció kizárólagos alkal­mazása a konkrét gazdasági környezetben katasztrofális következményekkel járna.­­ KRECZ TIBOR A narancstól a szőlőig... FIGYELŐ 1995. FEBRUÁR 16. 23 —K­Ü­J PROGNÓZIS PÉNZÜGYI — GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK KFT. felajánlja ALAKULÓ * ÁTALAKULÓ * MŰKÖDŐ gazdasági társaságoknak az alábbi szolgáltatásokat: jogi külkereskedelmi szaktanácsadás banki valamint a számvitel területén — teljes körű, számítógéppel támogatott könyvelés — bérszámfejtés, SZTK-ügyintézés — önrevízió — specifikus számlarend-készítés Telefon: 217-7337 Cím: 1092 Bp. IX. ker., Ráday u. 14. I. 4. MAGYAR GAZDASÁG

Next