Figyelő, 2015. április-június (59. évfolyam, 14-26. szám)
2015-06-04 / 23. szám
Forrás: cégközléseklalkozott a társaság, 2010-ben is ez adta az árbevétel 87 százalékát, mindössze 1200 ügyféllel. Saját hálózaton internetet csak úgy éri meg szolgáltatni, ha mellette kábeltévé és telefon is van a kínálatban, a BTel ezekkel is rendelkezett. Ez azonban egy rendkívül kompetitív piac. Három nagy szereplő uralja: a Magyar Telekom, a UPC és a Digi. Ezek a cégek már csak méretük miatt is jóval olcsóbb beszerzési árakat tudnak elérni a tévécsatornáknál. Ahogy iparági forrásunk fogalmazott, a kicsik a nagykereskedőktől drágábban kapják a csatornákat, mint amennyiért a nagyok azt a fogyasztóknak adják. A hazai tulajdonú kkv-ként működő telekommunikációs szolgáltatók ezért igen nehéz helyzetben vannak, egyre több dobja be a törülközőt - ez általában úgy néz ki, hogy a nagyok felvásárolják őket. Megnéztük, a jelentősebb távközlési cégek hogyan teljesítettek az elmúlt öt évben: 2009 és 2013 között 5,9 százalék volt az árbevétel-arányos üzemi eredmény, a T nélkül azonban5,3 százalék. A legjobban teljesítő Tarr Kft.-nél is 13,3 százalék volt az átlag. Egy ilyen kompetitív piacon akart terjeszkedni a BTel, 10-14,5 százalékos kötvényekből finanszírozva. Mindig hangzatos közleményekkel jelentették be az újabb és újabb tevékenységeket, mint például a Vodafone-nal leszerződve az ő hálózatukon nyújtott mobilinternet-szolgáltatást, 2013-ban ez adta a bevétel 3 százalékát. Még az olyan óriások, mint a Tesco vagy a Mal sem tudtak igazán áttörő eredményt elérni alternatív szolgáltatóként, az ország legnagyobb kereskedelmi lánca 70 ezer ügyfélig jutott. A mikrohullámú technológiával pedig kisebb településeken tényleg kábelezés nélkül oldható meg a telekommunikációs szolgáltatás, de a nagyvárosokban - ahol tömegesen élnek a jól fizető ügyfelek - nem igazán használható. Hálózatuk Budaörsön, Debrecenben, Győrött, Kecskeméten, Komáromban, Szegeden, Szerencsen, Tatán, Tatabányán, Vácott és Veszprémben volt leginkább elérhető. De ne feledjük A BTEL-CSOPORT CÉGEI (ezer forint) el: ehhez külön antennát kellett az ügyfeleknél felszerelni, ami macerásabb a meglévő kábel használatánál, és ez nem is minden háztartásban biztosított megfelelő elérést. Ráadásul az egyedinek beharangozott megoldás sem volt ismeretlen a piacon, mások is építettek ki mikrohullámú rendszereket. TERJESZKEDÉS Alternatív szolgáltatóként a Magyar Telekom „területén” is tevékenykedtek: ezt úgy is tekinthetjük, hogy ők szerződtek az ügyféllel, és fizettek a hálózatért a tulajdonosnak (már ha fizettek, az iparágban az a pletyka járta, hogy a BTel mindig óriási csúszásban volt a T és minden más partnere felé). 2011 decemberétől a BTelé lett a pályázaton megvett EnterNet lakossági ADSL-ügyfélbázis. A mintegy 16 ezer előfizetőt érintő tranzakcióval gyakorlatilag ügyfeleket vett a cég. Az EnterNetnek nem volt saját hálózata, a Magyar Telekom területén szolgáltatott. Elvben az internet mellett IPTV-s milliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki a BTel. Valójában soha nem látszott, hogy miből lett volna fedezet a viszszafizetésre. 3,3 milliárdnyi kötvény továbbra sincs kifizetve, és erre nincs is már sok esély, szolgáltatással meg lehetett volna jelenni, de nehéz lett volna versenyképes árakat kínálni. Az új vevők megszerzése egyébként is kilátástalan feladatnak tűnik rövidebb távon: szinte minden előfizetőt 1-2 éves hűség köt. 2012-ben a NordTelekomtól és a GTS-Datanettől is vásároltak összesen háromezer ügyfelet. A cég belső ügyeire rálátó forrásunk szerint a kommunikált előfizetői szám azonban nem felelt meg a valóságnak: a közölt 40 ezer körüli helyett nagyjából 10 ezer lakossági és 1-1,5 ezer üzleti ügyfél lehetett a csúcson. A társaság által közreadott eredmények úgy jöhettek ki, hogy akinek tv-t, internetet és telefont is értékesítettek, azt többször is számolhatták. Ha lakossági ügyfelenként évi 100 ezer, üzleti ügyfelenként 1 millió forintos árbevételt veszünk, igen vastagon becsülve, akkor 2,5 milliárd körüli forgalmat kapunk. Belsős forrásaink szerint a lakossági, átvett állomány csapnivaló fizetési hajlandóságot mutatott, 40 százalékos nemfizetési rátát hallottunk - az árbevételt viszont ilyenkor is le lehet könyvelni. A vezetőket azonban ez nem érdekelte, őket csak a növekvő ügyfélszám hajtotta. MIBŐL ÉLT A BTEL? De akkor honnan jött a működéshez szükséges pénz? A céget alapvetően kifejezetten drágának számító kötvényekből finanszírozták. 2011-ben kezdtek kötvénykibocsátásba, akkor még kft.-ként. Az első programba is már 600 millió forintot vontak be. A bevont forrást a BTel a már teljes mértékben előkészített beruházásaira, elsősorban saját mikrohullámú hálózatának további fejlesztésére és az újonnan induló műholdas tévészolgáltatásának finanszírozására kívánta fordítani a tájékoztató szerint - azt már nem tették hozzá, hogy ezt egy beszállító adta. Ez így is volt, mutatni kellett a gyors árbevétel-növekedést, ami össze is jött. Amíg nem nagyon kellett a kötvényekre kamatot fizetni, és még inkább azok nem jártak le, fenntartható volt a rizikós bővülés. A kötvényekkel megerősített BTel azonban továbbra is bátor volt a felvásárlásokban. 2013 márciusában vették meg a szerencsi NetCore Technologies Kft.-t, amelyet át is neveztek BTel Technologies Kft.vé. A cég 2012-es 221 milliós bevétele ezt követően 2013-ra 124-re apadt. Ta- ► Business Telecom Nyrt. (korábban kft.) 2013 2012 2011 2010 2009 2008 2007 Értékesítés nettó árbevétele 4 850 821 3 546 9111 812 9741 004 788 818 637 268 232 93 929 Üzemi eredmény 592 345 333 174 152 574 51 664 163 321 -115 067 -29 786 ETel Technologies Kft. (korábban NetCore) Értékesítés nettó árbevétele 123 691 221 080 48 517 19 587 8 417 Üzemi eredmény 3 680 3 874 1 020 182 1 818 EuroSys Telecom Kft. Értékesítés nettó árbevétele 493 1801 060 958 632 813 98 362 66 809 12 938 103 850 Üzemi eredmény 59 902 14 582 29 209 4 164 4 364 1 703 16 908 2015/23. FIGYELŐ 59