Figyelő, 2015. július-szeptember (59. évfolyam, 27-39. szám)
2015-07-30 / 31. szám
Fekete világot álmodunk • Tavaly sikerült megfékezni az energiaszektor károsanyag-kibocsátását, de ez édeskevés. • A feltörekvő országok úgy égetik a szenet, mintha nem lenne holnap, Ázsiában az évezred eleje óta két és félszeresére nőtt a felhasználás. • Jelenleg 2200 szénerőmű építését tervezik. Ha csak a harmada üzembe áll, nagyon nagy bajban leszünk. Történelmi pillanat - ezzel a felütéssel számolt be a Magyar Energiahatékonysági Intézet a legutóbbi nemzetközi energia- és klímaváltozási jelentésről. A dokumentum egyik legfontosabb megállapítása ugyanis az volt, hogy 2014- ben stagnált a globális energiafogyasztással összefüggő károsanyag-kibocsátás. Ilyen - amint ezt a dokumentumot jegyző Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is hangsúlyozza - valóban 40 éve nem fordult elő. Sőt, olyan esztendőben, amikor bővült a világgazdaság, még soha. Érdekes kérdés persze, hogy a múlt év átlagában mért rekordmelegnél is nagyobb hőségben senyvedő tömegek mennyire érzik át ennek a „történelmi pillanatnak” a jelentőségét. Különösen úgy, hogy a károsanyag-kibocsátás növekedésének megállása az IEA szerint is csak egy szerény részeredmény: ahhoz, hogy mérsékelni lehessen a globális felmelegedést, az eddigieknél sokkal komolyabb változásokra van szükség az energiaszektorban. A LEGOLCSÓBB MEGOLDÁS Első körben például vissza kellene valahogyan fogni a szénenergia rohamos terjedését, az ezt felhasználó erőművek ugyanis még a szerényebb becslések szerint is a teljes szén-dioxid-kibocsátás durván tizedéért felelősek. Ez az arány ráadásul évről évre növekszik, mivel - akármenynyire hihetetlennek tűnik a fejlett világban - a globális fogyasztás az elmúlt esztendőkben gyorsabban bővült, mint valaha. Tavaly a leginkább szennyező tüzelőanyag felhasználása majd kétharmadával haladta meg az évezred elején mértet (lásd a grafikont). Ezzel az elmúlt 15 esztendőben nagyobb volt a bővülés, mint az azt megelőző 40-ben, pedig most azért kicsit több figyelmet kap a környezetvédelem, mint mondjuk a 70-es években. A magyarázat egyszerű: a szén az egyik legolcsóbb energiaforrás. Ha a kibocsátást nem sújtják valamilyen adóval, akkor egységnyi elektromos áram előállításának a költsége a legtöbb számítás szerint a szénerőművekben a legalacsonyabb, különösen, ha egy országnak saját készletei is vannak. Bár az évezred elején úgy nézett ki, hogy ez gyorsan változhat, hiszen a rohamosan bővülő kereslet igencsak felhajtotta az árakat, az elmúlt években - elsősorban a gazdasági válság és a palagáz-forradalom eredményeként - újabb fordulat jött, így pedig jelenleg a legtöbb piacon alig több mint feleannyiba kerül a szén tonnája, mint a rekordévnek számító 2008-ban, és nem sokkal drágább a 2004-es szintnél sem. Ennek fényében érthető, hogy a rohamosan fejlődő ázsiai gazdaságok elsősorban szénerőművek létesítésével próbálták, illetve próbálják most is kielégíteni a lakosság és az ipar megugró energiaigé- Szénválogatás Kínában. Az országban már stagnál a felhasználás Külszíni sejtés Indiában. Olcsó és sok van belőle