Figyelő 9. (1880)
Porzsolt Kálmán: Petőfi "Őrült"-jéről
138 Petőfi „őrült”-jéről volt benne. — Már külső életének e jelenségei is eléggé elárulják azt a belső változást, mi lelkén végbement. De 1846 őszén Szatmárba tett utazása, itt támadt szerelme gondolkozásmódját és szívéletét ismét a rendes kerékvágásba zökkentették. Majd Frankenburg felszólítására, hogy dolgozzanak továbbra is a lapokba, a tizek szövetkezése is feloszlott s Petőfi ekkor Az őrültet egy másik ') költeménynyel együtt az Életképekbe küldötte, hol dec. 19-én a 25. számban meg is jelent. Csak rövid futólagos áttekintés által is meggyőződhetünk, hogy e költemény csakugyan mennyire megfelel a rhapsodia eszményének s hogy másrészt mennyire uralkodik rajta a pessimista felfogás. Mindjárt az elején — — — — Mit háborgattok "! Takarodjatok innen ! Nagy munkába vagyok. Sietek. Ostort fonok, lángostort, napsugarakból. Megkorbácsolom a világot! Jajgatnak majd és én kacagok, Mint ők kacagtak,a mikor én jajgattam. Hahaha ! minden bevezetés nélkül egyszerre kitör a düh, gyűlölet és káröröm ; a költő mintegy egyszerre a húrok közepére csap, a felhajszolt szenvedélyek harca elől egy hirtelen rántással eltépi a lepelt, s a rhapsodia, mint egy kiszakított részlet a viharból, gyors rohanással kezd leperegni előttünk. Aztán mindjárt odadob egy cinikus reflexiót az élet hívságáról, haszontalanságáról alulírottak kötelességnek tarták, nehogy számosan homályban legyenek azon célnál és téren, melyen minden félreértés kikerülendő s melyen a tiszt, közönség alulírottakkal hihetően minél előbb találkozni fog. Kelt Pesten ápril 8-án 1848. Bérczy Károly, Degré Alajos, Jókay Mór, Kaján Ábel, Lisznyay Kálmán, Obernyik Károly, Pálffy Albert, Petőfi Sándor, Tompa Mihály.“ — Eddig a nyilatkozat, melyre megjegyezzük, hogy Kaján Ábel , Pákh Albert álneve, s az aláíróhoz még Kerényi Frigyes járult; innen nevezték el aztán őket a velencei mintára „tizek tanácsáénak, mások tizek összeesküvésének. Tulajdonkép a fiatal német írók „Új Németország“-ja után ők is egy „Új Magyarország“-ot akartak csinálni s „Pesti füzetek“ cím alatt egy vállalatot indítani. Vahot Imre azonban úgy tréfálta meg őket, hogy nyilatkozatuk után, melyben megfogadják, hogy többé nem dolgoznak lapokba, egyszerre kiadott tőlük a „Pesti Divatlapéban egy csomó nála heverő kéziratot. Különben később letettek e terveikről, Frankenburg Adolf levelet írt hozzájuk néhány hó múlva s ők ismét dolgozni kezdtek; legelőször Jókai küldé be Sonkolyi Gergelyét az „Életképekébe, hol még novemberben meg is jelent.) Frankenburg egy újabbi tárcájában (Főv. Lap ) azt írja, hogy Petőfi ekkor „Az őrült“ tel együtt „A csárda romjai“-t küldte be neki, de ez alighanem tévedés, mert az „Életképek”ben még „Az őrült“ megjelenése előtt két héttel Petőfinek „Mi van innen távol ?“ című verse jelent meg, tehát valószínűleg ezt küldötte be „Az őrült“-tel együtt