Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1834-1835 (1. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1834)
1835-02-14 / 51. szám
FILLÉRTÁR mindennemű közhasznú ismeretek terjesztésére. Kijön minden szombaton. (Február’ 14-kén, 1835.) A' váczi templom. Thuróczi és Fonfinius történetíróink azt beszélik , hogy Geysa fejedelem’ idejében, azon helyen, hol most Vácz fekszik, Nagy szál és Vértes hegyek közt iszonyú terjedékü erdőség vala, mellyben egy Vát vagy Vácz nevű remete lakott, 's az utóbb oda épült város is arról neveztetett. Azonban már Geysa előtt város vala itt, melly még római gyarmat által épitethetett, mit a’ kiásott felirásos kövek eléggé bizonyítanak, ’s az említett íróknak csak annyi hihető, hogy Geysa az erdőt irtatta , a’ várost nagyobbította, ’s talán előbbi nevét a’ remetéjével cserélte fel. Sz. László ’s vak Béla alatt, minthogy ezen királyok gyakran meglátogaták Visegrádról, nem csak mulatság, hanem a’ közdolgok’ ottani folytatása végett is, szerfelett virágzó állapotra jutott e’ város, és nevezetes diszben állott 1241-ig, midőn a’ tatárok elpusztították, ’s egész’ Mátyás’ idejéig sinylő állapotra juttaták; de a’ hatalmas király alatt ismét ragyogó fényt nyere. Zápolya’ és Ferdinánd’ háborgó szakában az elsőhöz hiven ragaszkodván, csak annak halála után érzé a’ visszavonás’ következéseit. Rógendorf kemény ostrom alá véve, ’s noha kevéssel az előtt Broderics püspök derekasan megerősité, elfoglalta, ’s ezen idő tájban 1540, hol ausztriai, hol magyar, hol török kézre kerülvén, a’ sok viszontagság nagyon megrongálá, nem különben utóbb a’ vallási villongások alatt történt kézről kézre jutása is. Ezen zavaros időkben a’ háborúnak és egyenetlenségnek minden sanyaruságait keservesen sintette e’ város , úgy hogy hajdani köveiből alig maradt meg csak egy is a’ másikon, ’s épületei csaknem mind kunyhókká levének. Csak 11 Rákóczy Ferenczel szűntek meg boldogtalan évei, melly idő óta lassan emelkedik a’ jótékony béke’ szárnyai alatt. Fő templomát, mellyről leginkább czólunk itt értekezni, Geysa király épitteté, midőn Czinkotánál Salamont meggyőzte, hogy ezen győzedelemért tett fogadását betöltse, 1074. és Sz. Máriának szentelte. Egyszer’smind püspöki lakot ’s erős várat ragasztott hozzá, királyi hajlékkal maga és utói’ számára. Noha mind ezen épületeket nagy költséggel téteté Geysa, az utóbbi királyok még inkább tágiták és ékesiték, de mind ezek elenyésztek a’ tatár barbarismus alatt a’ várossal együtt, mig Bátory István olasz ízléssel újra építeté, ’s különösen a’várat díszes karba helyezteté. Brodericsnek is nagy gondja vala mind a’ várra, mind a’ püspöki lakra. Ide ezen másodszori épületek is hamuba döntettek a’ törököktől, mint később a’ több ízben újra meg újra felemeltettek. Legújabb építői valának Balogh Miklós, Dvornikovich Mihály, Forgács Ferencz, főképen pedig Althann Károly és Migazzi Krisztóf püspökök, kiknek igyekezetét mai napig dicsőítik a’ szép építmények. A’ fő templom nem szenvedett épen ennyiszer pusztulást , mert a’ törökök mecsetnek fordítván, a’ viharos időben is diszesité Váczot; azonban Murthasanes’ kegyetlensége ezt is irigyelvén 1626. egészen lerontotta, ’s köveit a’ várba hordatta; úgy hogy a’ feljebb említett püspököknek újonnan kellett épitetniök. Migazzi a’ pompás basilika’ építését bevégezvén 1772. Sz. Mária és Sz. Mihály arkangyal’ tiszteletére nagy pompával felszentelte , a’ felszentelés’ napjának , augustus 23-ának, pénzt veretvén emlékezetére. Ezen templomnak hossza 240, szélessége 102 láb. Alapja, mellynek letételével a’ felfakadó vizek, források ’s folyó földrétegek miatt két esztendőnél több telek el, 40 lábnyi mélységre van leásva, ’s hat támasszal, mellyek közűl mindeniknek vastagsága hat hat ölnyi, vagyon megerősítve. A’ templom alatt három részre osztott kripta van, egy rész a’ püspökök’, 51