Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1834-1835 (1. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1834)

1834-08-02 / 23. szám

m FILLER TAR­ inde­n­n­e­m­ü k­ö­z­h­a­s­znu ismerete­k­ t­e­rj­eszté­s­ére. Kijön minden szombaton. [Augustus’ 2-kán 1034. Kenyérfs. A’ franczia füvészek ezt a’ becses fát kenyérfák’ (jaquiers, artocarpi) családjához tartozók’ nemébe teszik, mellyeknek levele egyszerűek, egészek vagy csipkések, virágai pedig igen aprók, bizonyosak, mivel him­­­virágjoknak nincs bokrétájok, másoknak meg kelyhök bibit. Mindnyájan ugyanazon egy fán burkolódnak ki az ágak’ végei felé. Ezen nemnek kevés számú fajai mind lényegzetökre mind tulajdonságukra nézve jegyzetesek. A’ főbbek ezek: Különböző léc­éjű kenyér fa. (Jaquier hé­­térophille) — Ezen fának levele ’s virági ki­sebbek a’ többi fajokéinál, de gyümölcsei talán legnagyobbak mindazok közt, mellyek faágon függenek. Rumphe azt állítja, ez a’ gyümölcs néha oly nehéz, hogy alig emelheti fel egy ember. Ez’ iszonyú gyümölcs egészen el van­­borítva gyémánthegyü apró gümőkkel vagy bi­­bircsókkal, megehető szinte mint magva, mellyet ■ütnek mint gesztenyét , de nehéz emésztett­ táplálat. Indiai kenyérfa. (Jaquier des Indes) — Ez elég nagy fa, törzse igen m­ég vas­tagszik, lombos teteje pedig igen sűrűn fedődzik be le­­velezettel. Gyümölcsei néha tizennyolcz hü­velyknél hosszabbak, és tizenöt hüvelyknél na­gyobb átmérőjűek. Az utazók nem egyeznek meg gyümölcseinek milyenségén; Rh­eede igen jó szagot és kellemes ízt tulajdonít nekik, Com­­merson-t pedig bánta' szagjuk, ’s rá nem szán­­hatá magát, hogy egy falatot szájába vegyen. Móricz és Bourbon szigeten míveltetik. Borzas kenyérfa. (Jaquier velu) Ez a’ fa legnagyobb nemének fái közt. Asztalos munkákra 's hajó építményekre használtatik. Derekát az indusok kiüregítvén, csok­aknak for­dítják; némelly belőle készített naszád 80 láb­­nyi hosszú ’s több mint 9 lábnyi széles; a’ tenger’ vizein tartósabbak mint patakokon, hol férgek esvén belé, elrothasztják. Csipkés levelű kenyérfa. (Jaquier au feuil­­les découpées) — Ez az igazi kenyérfa, melly növényt az óczeánon utazók úgy elhirleltek, ’s melly tárgya vala egyedül az a’ végre ren­delt kiküldéseknek, hogy néhány ily becses fa­tövet szerezzenek az ó ’s új világbeli angol gyarmatok’ gazdagítására. Ha az első kémle­lők gondoskodtak volna nehány ültetni való ág­nak cserépbe tevéséről, ’s hajóikon elhozásáról, megöntözgetésöket nem kímélvén, több évekkel fogák vala siettetni az eldeletet, mellyre csak sokkal később lehetett azután és nagy költség­gel szert tenni. Bougainville elhozható vala a’ franczia gyarmatokba, utóbb pedig Cook meg­­kímélhető vala Angolországot Buyh kapitány’ szerencsétlen kiküldésétől. Ez a ’ fa egyenes és emberi test vastagságú derékon negyven láb magasságra nő fel, teteje terjedt, gömbölyű, árnyával mintegy harmincz láb átmérőjű tért borítván. A’ fa sárgás, lágy és könnyű. Levelei nagyok, minden oldalról mélyen bevágódvak hét vagy kilencz ezafatban A’ hím - és nővirág ugyan azon egy ágon sarjadzik. Gyümölcsei apró gömbökből egyben ü­­vék és jóval nagyobbak mint két ököl, kül­­ről tüskések, ránczaik háromszöggel vegyes hat vagy ötszögre hajlandóságot elég rendest mutatnak; a’ vastag bőr alatt oly hús találtatik, melly bizonyos időszakban az érés előtt fejér, lisztes és kissé rostos; az érettség megvál­toztatja színét ’s állományát, megsárgásodik, levesedik, kocsonyásodik. Némelly gyümölcs magtalan; az Otahiti szigetbeli fák mind ilyet termenek; de az óczeán­ más szigeteiben va­dabb fajok is találkoznak, mellyekben csaknem gesztenye nagyságú sokszegletes mag vagyon.

Next