Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1835-1836 (2. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1835)

1835-09-12 / 32. szám

250 Fillér to­r­­ nyáinak idei ’s örök boldogsága kötelességül ki­jegyzett egy jó lelkipásztornak. Küldetésének és lelkipásztori segédképein mun­kálkodásának első helyéül Veszprém városa lön kijelölve. Itt a’ megyei fő pásztornak és kápta­lannak őr szemeit ki nem kerülhető, hogy tehet­sége’ ’s munkássága’ körét mind inkább ’s inkább gyarapítani ’s nevezetessé tenni ösztönöztetnék. Nem egész öt év folyt le, hogy tanítólag tanul­va ’és tanulólag tökéletesülve, de főképen szó­noksági jelességeivel tündökölve mindenek’ szere­­tetét, tiszteletét és tudományos jártasságával érdemlett közvélekedést megnyerné. Ezután Somogyban a’ Jankovics nemzetség őtet patronatusi jusához tartozó szőlős-györki plébániával megtisztelte, hol lelkipásztori min­den tekintetű ügyességével, de kivált szép mi­­veltségü ’s olvasottságú kellemeivel valamint a’ tisztelt úri ház’ körében díszes szerepet viselő, ritka pallérozottságával ’s kedveltető nyájasságá­val annak minden ügyeiben osztozkodván, úgy né­pét is szelíd érzetekre, vallási búzgóságra, isten ’s felebaráti szeretetre mindenkép oktatni, de je­lesül a’ kisdedeket a’ keresztény hit’ ’s az örök élet’ igéjinek tejével táplálni ’s őket az emberi­ség’ reményeire fölnevelni fáradhatlanúl igye­kezett. Itt a’ vendégszerető és kedvelt társalkodású háznak körében több honi ’s külföldi nagyoknak, valamint az érdemet becsülni tartozó egyházi főbbeknek is figyelmét ’s méltó tekintetét magára vonta. — Mindenek közül pedig ama’ tudós ’s nagylelkű hazánkfia gr. Festetits György őt, már akkor tudományos míveivöl, de kiváltképen egy­házi ’s ezek közt jeles halotti beszédeinek elterjedt hírével jeleskedőt, keszthelyi plébániával ’s együtt hahóti apátsággal megtisztelve, lelkipásztorának, barátjának, a’ közjót tárgyazó több intézeteinek kivitelében segédének és tanácsosának mások előtt megválasztani sietett. — Nagyobb tért látván most maga előtt kinyitva, hogy az emberiség’ javára kihatna, egyházi’s lelkipásztori, sőt alesperesti bokros foglalatosságainak csorbulása nélkül, a’ polgári ügyekben is togas ismeretinél és készült­ségénél fogva, hasznosan foglalatoskodni köteles­ségének ’s örömének tartott... . A’ nemes ifjak’ nevelő házára, musika, rajzoló és nemzeti os­kolákra fordított szorgossága, Zala vármegye’ árvaintézetének szerkeztése ’s az erre ügyelő biztosságnak közelégüléssel viselt elnöksége oly kedvelt tárgyai voltak önkényt vállalt de fárad­­hatlan munkásságának, mellyet csak egy hasznos tudományú, köz szeretetre méltó, a’ nemzeti csi­­nosodást előmozdítani törekvő tudós és buzgó pap­tól lehete várni , a’ minek mind népétől, mind a’ megye’ közönségétől iránta kimutatott köztisz­telet ’s határtalan birodalom vala legnemesebb ju­talma, de olly elmulhatlan következéssel, hogy 1808-dik év’ September’ 1-én veszprémi kanonok­­sággal, ’s ugyanazon hónap’ 23-kán rudinai sz. Mihály’ czímes apátsággal kitűnő érdemeit megjutalmazni kegyelmeskednék dicső s Ferencz király.­­Folytatása következik A’ birmánokról. Sem az indusok’ ábrándozatától el nem fog­lalva , sem a’ muzulmánok’ tü­redelmetlenségétől nem sugaltatva, hanem minden vallásos előíté­lettől menten , kevélykedve magában és hazájában, kész a’ hirmán minden változást elfogadni, melly őt a’ civilizált népek’ sorába segíti fel; a’ mi pedig mostani vallásrendszerét illeti, oly lágyan buzognak az iránt, hogy királyuk egyet­lenegy kabineti rendelés által megváltoztathatja az ország’ vallását, a’ nélkül, hogy csak egy megelégedetlen szótól is félhetne. Házi életében keveset vagy épen semmit sem mutat azon kegyet­lenségből , melly a’ szomszéd nemzetektől vá­to­­gatik. Néha vad barbarusoknak mutatkoznak a’ bir­­mánok, de szinte megkülönböztetik magokat em­berséggel , szelídséggel és polgárosodott élet­móddal. Ellenségeik ellen kegyetlenek és bosz­­szuállók, berohanásaikat rendesen öldöklés, pusz­títás bélyegzi, sem korra sem nemre nem lévén tekintettel; otthon ellenben jóltévők ’s erőtlene­ket , betegeket gyámolítók. A’ gyermeki szere­tet is igen uralkodik köztök. Koldust épen nem látni, mivel a’ szűkölködőket mindig felsegéllik a’ jó birtokunk. Arczulatjában inkább a’ keresztényhez ha­sonlít a’ hirmán mint az indushoz. Az asszo­nyok, kivált az éjszaki tartományokban, sokkal fejérebbek is mint az indusnék, csak hogy ko­ránt sem oly gyengéd alkatuak. Nagy hajlandó­ságuk vagyon megbízásra; hajuk fekete, hosszú és durva. A’ férjünk nem nagyok de ügyesek és erősek; fiataloknak látszanak, mert szakálukat kitépik. Lábaikat és karjaikat különbféle figurák­kal kiczifrázzák, melly czifraságot oltalomul tartanak az ellenség előtt. Mindenik nem sokkal tisztátalanabb az indusnál, ki mindennap fördik. A’ leányokat gyenge koruktól fogva úgy tanítják karjukat tartani, hogy az kificzamodottnak látszik. Ila karjukat kinyújtják, a’ könyök befelé hajlik, a’ csukló pedig kifelé, ’s úgy látszik el van tör­ve a’ kar.

Next