Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1835-1836 (2. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1835)

1835-03-28 / 4. szám

Czélja az életre megkí­vántaté ’s valóban hasznos tárgyak’ közlése,és tudomá­nyos oktatás. Meg­jelen minden szom­baton. Előfizethet­ni reá a’ kiadás’ helyén kívül min­den posta-hivatal­nál, könyvárosok­­nál ’s vidéki besze­dőknél , kik aztán a’ példányokat is kiosztják, mi­ndennemü közhaszn­u i­s­m­é­r­e­t­e­k­ terjesztésére. Ára az egész évi folya­matnak valami no kőmetszésű’s külön hozzá csatolt kép­pel a’ beszedőknél csak 5, a’ könyv­­árosoknál 5 for. 36 kr., postán pedig nyomtatott czím alatti elküldéssel 6 forint p. p. Eszten­dő’ végével csinos boríték járuland hozzá a’ foglalat’ lajstromával. Második évi folyamat. (­Martins’ 28-b­ín) Hahnemann Sámuel Keresztély Fridrik. Az orvostudománynak ez a’ nagy reformátora született Meiszenben 1755-iki április’ 10-kén. Atyja a’ meiszeni porezellángyárban festő volt, ’s tudós ismeretekkel ugyan nem, de sok utazási tapasztalással birto­fiját jóeleve az öngondosko­­dásra és ítélésre szoktatá, úgy hogy az már mint gyermek semmit el nem fogadhatott, míg előbb meg nem fontolá. Utóbb szembetűnő jelességgel foly­tatta oskolai tanulmányit, de mind a’­mellett nem akará atyja, hogy magát tudós életre szánja, hanem értéke’csekélységével megegyezőbb életmód’ választására unszoló; a’ tanítók’ intésére azonban, kik az ifjútól nagyon sokat reménylettek ’s a’ tanításbért is elengedék, nem ellenzé, hogy a’ főbb oskolákba átmenjen, ’s ő Lipcsébe költözvén két esztendeig hallgatá az orvosi tudományokat, szükségeit részint ifjak’ tanításával, részin­t angol könyvek’ németre fordításával pótolgatván. Lip­csében még akkor kórház nem lévén az orvosta­nulók’ számára, Bécsbe ment Hahnemann, de pénze nem lévén, ottan nem sokáig mulathatott , hanem Erdélybe ment, hol a’ Helytartó Bruckenthal ud­vari orvosává ’s könyvtárnokává nevezé. Ennek Szebenben lévő nagy pénz-és könyvgyűjteményét szép rendbe szedé, egyszer’smind a’ népes város­ban magát a’ gyógyításban gyakorolván. Két esz­tendő múlva visszatért Németországba ’s még esztendeig hallgatá Erlangában a’ híres tanítókat; azután Dessauban lakott, hol meg is házasodott. Üres óráit főleg a’ chemia foglalá el, mellyben sok szép és hasznos felfedezéseket is tett. 1781. Gommernben vállalt hivatalt, honnan utóbb Dresdá­­ba költözött, ’s itt négy esztendőt köz tisztelet­ben ’s hasznos foglalatosságban tölte el. Már Gommernben laktában, mint mindent éles ítélettel megvizsgálni szokott ember, átlátá az eddigi orvostudománynak tökéletlenségét ’s bizony­talan alapokon állását. Meggyőződvén róla, hogy a’ gyógyszereknek felületes ismereténél fogva minden­ feltételek’ szigorú követése mellett is, többet árthat mint használhat az orvos, a’ gyó­gyításról letett, ’s magát leginkább a’ chemiára és i­ászságra szentelé. Lipcsében végre, hová Dresdá­­ból költözött, uj mező nyílt fel neki. Midőn t.i. 1790 a’ Cullen materia medicáját németre fordító, bosz­­szankodék ezen akkor annyira tisztelt tanító’ csa­vart magyarázatán a’ chinahéj’ hideglelést űző erejéről ’s féltéve magában annak a’ tapasztalás’ útján kivilágosítását. E’ végre maga jókora mennyi­ségű chinát vett be, hogy látná, milyen munká­­latja van az egészséges emberi testben, ’s ez egy uj és nagy fontosságú felfedezésre nyujta alkal­mat. Tapasztala, hogy a’ china sok más eddig nem is gyanított symptomákon kivűl bizonyos váltó hi­deglelést okoz a’ testben; ez a’ tapasztalás ve­zérlé őt a’ homoeopathiának felfedezésére. Gyanító ugyan is ebből, hogy a’ china azért gyógyít meg némelly hidegleléseket, mivel maga is hasonló nyavalyát nemz az egészséges testben, ’s hogy az­ eddigi gyógyászat azért oly tökéletlen, mivel a’ gyógyszerek’ igazi ereje nem ismertetik. További próbatételekkel a’ gyógyszerekben elrejtett mind eddig ismeretlen sok uj erőt fedezett fel, ’s mind­­inkább megvalósula, hogy az eddigi gyógyítás merő gyantásokon épül. Ezen fontos felfedezés uj kedvet gyújta benne az orvosi praxishoz, amelly most kielégítőbb sikerrel biztató. Georgenthalban, hol a’ gothai herczeg, Erneszt, tébolyodottak’ in­tézetet állított fel számára, a’Kotzebue’ pasquillja miatt megtébolyodott Klockenbringet helyre állító, ’s több helyeken oly sikeresen gyógyított, hogy uj tudománya miatt az orvosok és patikáriusok üldözni kezdek, ’s megtiltatván neki a’ törvényszék által a’ gyógyítás, Hamburgba kelle költöznie, hogy tudományához hiv maradhasson; de ott idegen lévén, visszatért hazájába, Saxoniába, de minde­nütt üldöztetett. Fontos felfedezéseit közlé llufe­­land’ journaljában, ’s a’ folytatott tapasztalatok által mind inkább erősödvén gyógymód alapja egy theoriai próbatétellel is előállt, mellyet tökéletesb­n

Next