Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1835-1836 (2. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1835)
1835-07-01 / 20. szám
20. Második évi folyamat. (Julius’ 1-jén) Czélja az életre megkívántaké ’s valóban hasznos tárgyak’ közlése,és tudományos oktatás. Megjelen minden szombaton. Előfizethetni reá a’ kiadás’ helyén kivűl minden posta-hivatalnál, könyvárosoknál ’s vidéki beszedőknél , kik aztán a’ példányokat is kiosztják, mindennemű közhasznas méretek’ terjesztésére. Ára az egész évi folyamatnak valami no kőmetszésű’s külön hozzá csatolt képpel a’ beszedőknél csak 5, a’ könyvárosoknál 5 for. 36 kr., postán pedig nyomtatott czím alatti elküldéssel 6 forint p. p. Esztendő’ végével csinos boriték járuland hozzá a’ foglalat’ lajstromával. Papiros. Legrégibb papiros az egiptomi, melly az ott termő papirosnádból készítetik; olyan nád terem a’ Syrakusnál lévő állóvizekben is. Ezen nád’ héja ’s hártyája levétetvén, kiteritteték egy nilusvizzel meglocsolt asztalra, és ragadós forró nilusvizzel leöntetett. Ezen területre egy második tétetett, összenyomatott, a’ napon megszárítatott és osontál késimítatott. Mikor találtatott ez fel, bizonytalan. Később nagy gondot fordítottak a’ rómaiak papirosuk’ készítésére, a’ glutinatorok (enyvezők), malleatorok (kalapácsolók) által több nemüeket csináltatván. Legtöbb papiros Alexandriában gyáraték, miáltal a’ város meggazdagodott. A’ 8-ik században pamutpapiros kezdé kipótolni a’ régit. A’ mexikói lakosok szinte csináltak papirost meghódítatásuk előtt. Ők az agava’ leveleiből minden húst kimostak és kiáztattak, azután egymásra rakták és földes tésztával kenték be, melly az egészet merővé és rugalmassá tette. Az egiptomi papiroson kivűl hárshéjból is csináltak papirost , de ez törékenysége miatt nem igen nagy divatban volt. Azonkívül a’ 11—12 században pergamentbörre is írtak. Az arabsok Buchariában tanulták 704 a’ pamutpapirost, azután nagy tökélyre vitték, ’s a’ 11 században Spanyolországba hozák e’ mesterséget. Itt keletkeztek a’ legelső papirosmalmok, minthogy a’ vízimalmok már ismeretesek voltak, ’s később, 1300, más országokba is elterjedvén , pamutrongyok kezdettek feldolgoztatni, de a’ pamutpapiros törékenyebb és nem olyan tömött mint a’ vászonrongyból való. Utóbb vászonrongyai pótoltatván a’ pamutrongy, ez által jobbult a’ papiros, és majd rájöttek, hogy csupán vászonrongyból készítsék. Már 1318 esztendőtől a’ kaufbeuerni kórház’ levéltárában van vászonrongyból készült papirosra irt oklevél, ’s így hihetőleg német találmány ez. Jelenleg sokféle állomány használatik papiros’ készítésre, de mindig legfőbb marad a’ vászonrongy. Eleinte bőséggel volt ez az anyag, de most midőn oly temérdek papiros használtatik fel egész világon, elég ritkává lön, ’s a’ papiros’ ára jobban emelkedett, mintsem a’ gyártás’ előhaladásával megegyeznék. Megérkezvén a’ rongy a’ papirosgyárba, az asszonyok külön nemekre válogatják a’ fejérség és finomság, vagy inkább az elhasználtság szerint, minthogy leginkább ettől függ a’ papiros’ egyformasága. Minden pamut- gyapjú- selyemfélét külön kell szedni, mellyek csak alsóbbrendű papiros’ készítésre használtatnak pótlékul. A’ vászonrongyok másodszor külön válogathatnak és kirázás, porzás, mosás és más erre szolgáló készületek által kitisztítatnak. Egy érczlepellel bevont asztalra tétetvén, az asszonyok veregetik a’ rongyot először, hogy a’ portól megtisztuljon, melly a’ leplen által egy aláhelyheztetett edénybe hull, azután egy az asztalra függőlegesen állított éles plenge’ segedelmével apró darabokra vagdalják három vagy négy hüvelyknyi koczkákra, arra vigyázván, hogy sem varrás sem beszegés ne maradjon rajta. Némelly papirosgyárban rothasztani is szoktak, hogy a’rongy, olykor olykor viz töltetvén reá, forradásba jöjjön, mi igen ártalmas a’ munkások’ egészségének. Azért hozatott szokásba a’ rongy’ elvagdalása különbféle mechanikai készületek által, melyeknek titkát minden papirosgyár híven megőrzi. Némelly régi gyárokban utóbb iszonyú kalapácsok alá vitettek a’ rongyok, mellyeket hydrauli kerek hajtván, elzúzzák. A’ legújabb gyárokban bizonyos henger használtaik. Minekutána a’ rongy kitisztítatott, elvagdaltatott vagy tépetett, utóbb elzúzatott, kiforratott ’s végre egészen elkészítetett, egy vízzel töltött kádba tétetik,’s egy ahoz alkalmazott kályha által melegen tartatik. Ezen zagyvalékból egy rámás formával annyit merít ki a’ munkás, a’