Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1835-1836 (2. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1835)

1835-09-26 / 34. szám

Czélja az életre megsá­­vántató ’s valóban hasznos tárgyak* közlése,és tudomá­nyos oktatás. Meg­jelen minden szom­baton. Előfizethet­ni reá a’ kiadás’ helyén kívül min­den posta-hivatal­nál, könyvárosok­­nál ’s vidéki besze­dőknél , kik aztán a’ példányokat is kiosztják, mindennemű k­a­­­n­­ i­s m­é­r­e­t­e­k’ terjesztésére. Ára az egész évi folya­matnak valami no kőmetszésű’s külön hozzá csatolt kép­pel a’ beszedőknél csak 5, a’ könyv­­árosoknál 5 for. 36 kr., postán pedig nyomtatott czím alatti elküldéssel 6 forint p. p. Eszten­dő’ végével csinos boríték járuland hozzá a’ foglalat’ lajstromával. 34. Második évi folyamat. (September’ 26-kan) Mechanik­a. Századunknak oly kedvencz tudományává lett a’ mechanika ’s az abban tett előlépések oly óri­ásiak, hogy a korunkat méltán a’mechanika’­év­szakának nevezhetni; mert alig találtatik em­beri tudományaink közt egy, mellynek a’ köz élet’ kellemeire ’s az emberiség’ valódi hasznára oly nagy befolyása lenne, mint ennek ; ezt tehát a’köz élet’ tudományának lehet mondani. Oly változta­tást tett is a’ mechanika minden köztársasági vi­szonyokban , kivált Európa’ ’s Amerika’ míveltebb nemzeteinél, hogy ha csak a’ múlt századbeliek feltámadnának is, alig hinnék, hogy ugyanazon világra tértek, mellyben magok éltek, általok nem is képzelt mechanikai csudákkal látván ezt meg­telve. Mint sok másban, úgy ezen mivész-tudo­mányban is, hátramaradtunk nem csak más kül­ső, hanem még a’ monarchia’ többi nemzetei mö­­gött is; így a’ mechanikai csudák’ nagy részét inkább hallomásból mint öntapasztalásból vagy legalább csak kimerítő leírásból is ismerjük. E’ folyóírás’ oktató czéljának tehát megfelelendők, ezen lapokban szakaszonként az egész mechanika’ alapvonásait szándékozunk előadni, ’s reményijük, úgy fogjuk azokat előterjeszteni, hogy pártfogóink nem csak igen érdekes olvasásnak találandják, hanem az eddig elmellőzött tudományt valóban meg fogják szeretni, ’s így teljesen érthető leen, a’ nagy olvasó közönség előtt is mind az , mit idő­vel a’ legnevezetesebb erőmívekről, hidakról, csatornák’ ’s a’ t, szóval ’s képpel előterjeszteni szándékozunk. Az erömív oly eszköz, mellyel a’ mozgás­nak egy bizonyos pontra irányzott ereje egy más pontat közöltetik, bizonyos czélba vett hatás’ esz­közlése végett. Az erőmíven tehát három külön dolgot kell megkülönböztetnünk u. m. Az erőt, mellyel a’ mív mozgásba hozatik, a­ mozgató erőt vagy emelését. Magát a’ mívet, melly az erőt elfogadja és tovább közli, az erőmívet vagy alkattyut. Az általa eszközlött következményt, vagy hatást. A’ machina nem szül erőt, hanem inkább a’ szünetleni dörzsölődés vagy mozgás miatt igen gyengítetik; de a’ vele közlött erőt azáltal vál­toztatja el, hogy azt a’ körülmények szerint szétosztja vagy egyesíti, kevesebbül vagy gyor­­sabbítja, ’s ezáltal leszen lehetségessé oly mun­kákat véghez vitetni az erömívvel, mellyek puszta emberi kézzel soha sem tétethetnének. Ezt már a’ kerékguzsalyon is látjuk, mert annak lábítója a’ lassan mozgó lábtól ösztönt kapván, ’s a’ ke­rék az orsóval összeköttetésben lévén, ez az utol­só jóval gyorsabban forog mint a’ lábító; így te­hát kevés erő, de annál nagyobb gyorsaság szük­séges arra, hogy a’ fonal fonódjék ’s az orsóra feltekeredjék. Látszik ebből, miképen módosítja a’ kerék az erőt, és hogy az emelése, melly a’ kereket mozgatja, csekély gyorsasággal bír, ma­gának az alkattyának szinte gyenge, de annál gyorsabb hatása. Egy más példa még inkább felvilágosít. Egy 1180 fontu követ építésnél egy más dur­ván faragott vízirányosan fekvő kőre kellett hely­­heztetni, ’s ehez 780 font erő kivántatott. Ezzel így bántak (lásd I.). A’ felemelendő kő, szinte kőalapon feküdt, kötéllel körülköttetett, ’s ez a’ kötél egy rúdon ment keresztül, mellyhez mérleg vala alkalmaztatva; ebbe apródonként nehezék rakatott, ’s az jött ki, hogy a’ kőnek megmozdítására 770 fontnyi vonóerő­t kivántatott. Ha ugyanazon kő faalapon nyugodt ’a faös­vényen ment, csak 610 font erő kellett; minek­utána pedig a’ fának mindkét felülete szappannal megkenetett, elég volt 500 fontnyi erő az emlí­tett kő’ elmozdítására. Nyolcz hüvelyk átmérőjű hengerekre tétetvén ’a hasonló tömeg’ felületén mozdítatván , csak 38 font erő volt hozzá szük­séges. Ha végre darab fákon húzatott, 30 font

Next