Film Színház Irodalom, 1941. január-június (4. évfolyam, 9-26. szám)

1941-04-18 / 16. szám

Április 71­-én tesz a UccesoriM­o­ntadách StauUCEclecito Budapest legifjabb színházában, a Madách Színházban ismét próbák folynak. Olyan érzéssel hallgatjuk a második produkció próbáit, mint amilyennel figyelheti egy jó ismerős a rokonszen­ves család második szülöttjét, a második gyermeket, amelyet most bontogatnak ki először a pólyából idegen szemek előtt. Érezzük a keresztellő előtti izgalmat, amikor még nem tudják a szüleik, hogy ho­gyan is tetszik majd ez az újszülött a gazdag rokon­nak, a méltósá­gos pártfogó­nak! — a köszönségne­k. Any­­nyit már most jelzünk, hogy: »Bécsi gyémántok«­­nak fogják hívni. Mikor belépünk, a szín­padon éppen azt magya­rázza Góth Sándor — alias Lampelmayer — Mihályffi Bélának — alias Strasser Józsefnek —, hogy mire van szüksége egy új, rend­kívüli találmánynak. (Má­ria Terézia korában va­gyunk és Mihályffi nem ki­sebb szenzációt, mint a ha­mis gyémántot találta fel, — az azóta világszerte használt »strasszkövet« — amely természetes forradal­mat idéz elő a hölgyek és az udvar körében). El­mondja Lampelmayer, hogy a legfontosabb a reklám; erre kell fordítani a haszon 25 szá­zalékát; fontosak az ügynökök, akik pedig újabb 25 százalékba kerül­nek, azután 25 százalék jut annak, aki forgalomba hozza, stb. Mihályffi, alias Strasser ékszerész, persze kétségbe­esik. Strasser: Jaj, akkor mi marad nekem, miért dol­goztatul Lampelmayer: A dicső­ség, Pepi, a dicsőség, az a tied lesz 100 százalékig! Strasser: De abból nem tudok megélni! Lampelmayer: Na és! Számít az! Fontos a talál­mány. Ha az megvan, ak­kor a feltaláló már nyu­godtan éhenhalhat... A keresztelőt, illetve pre­miert egyébként április 24-én tartják meg. Lázár Mária, Somogyi Nusi, Déry Sári, Mihályffi, Góth és Gábor Miklós játsszák a fő­szerepeket. Csikós Rózsi, Somogyi Nusi, Simon Maresa, Mátray József, Déry Sári és Lázár Mária Góth Sándor, Somogyi Mihályffi Béla Nusi, EGY TÁL LENCSE Nagy Lajos és Tersánszky Józsi Jenő, irodalmunk egyéni uta­kon járó két írója, társultak egy filmszatíra erejéig. Harmadik­unk bevették Polgár Tibort, aki a zenei aláfestést vállalta. E mű­fajt Rene Clair vígjátékaiból szeretjük és minden mozilátogató a legnagyobb örömmel fogadná a jószándékot, ha a rendezés is megmaradt volna a kitűzött irány mellett. Sajnos, már a szerep­­osztás magában hordozza a későbbi bajok csíráit. Abból az el­gondolásból kiindulna, hogy Karády már két Pegazus-filmet vitt sikerre, ezúttal is ő kapta a főszerepet, ami rög­tön megbosszulja magéit, mihelyt találkozik a vígjáték-stílus esz­ményi képviselőjével, Kiss Manyival. Ez a duett olyan, mint amikor a teniszbajnok egy átlag játékossal mérkőzik. A mese egy kilencvenéves enfant terrible-ről (Csortos) szól, aki, hogy az örökségre váró álrokonok seregét megtréfálja, felkutatja egyet­len igazi rokonát (Kiss Manyi) s lehozatja őt birtokab­a, hogy majd később örökösévé tegye. A lány, akinek sejtelme sincs a ráváró szerencséről, a birtokon felkínált állást eladja barátnő­jének (Karády Katalin) egy kombinéért. A más irataival jelent­kező Karád­y nemcsak az öreg nagybácsit hódítja meg, hanem a tiszteletlen viselkedése miatt elcsapott tiszttartót (Jávor Pál) is. A történet a továbbiakban azt mondja el, hogyan esik el a mesebeli örökségtől úgy az álrokonság, mint a vérszerinti váro­mányos és miként lesz az elcsapott tiszttartó házából a boldog­ság tanyája. Sok egészséges burleszk-ötlet mellett több mellé­fogás is van a darabban. Elismerem, hogy sokat nevettem, de volt b­osszúságom is. Például: Óvást emelek a »Gyűlölöm a vad­virágos rétet« című sláger szövege ellen. Nem hiszem, hogy akad olvasóim között olyan sivár lélek, aki gyűlölné a »vadvirágot rétett (ha még olyan nagy szerelmi csalódás is érte azon a réten). Ugyanez a dal a »Szemek puha bilincsei­ről és »Barna hang­­ról beszél. Ha erre a kettős képzavarra gondolok, meg­ettem, miért forog a költészet szimbóluma: a »pegazusa a film elején ... BALKEZES ANGYAL Ugyancsak húsvét hetében jött ki a »Balkezes angyal« című f­ilm is, amelynek címszerepét Tabódy Klári alakítja. Ezzel kap­csolatban kénytelen vagyok megállapítani, hogy ha egy külföldi ember filmjeinkből akarna tájékozást szerezni a magyar élet problémáiról azt kellene hinnie, hogy itt főként eladósodott föld­­birtokosok élnek, akiknek lába alól könyörtelen uzsorások per­cenként húzzák ki a földet. Az idén négy vagy öt olyan filmet láttam, ahol a méltóságos úrék birtokát el akarják árverezni, de szerencsére minden kastélyban akadt egy csinos fiatalember, aki jobb meggyőződése ellenére kénytelen a hozomány­vadász csúnya szerepét vállalni. Hogy teljesebb legyen örömünk, az azonos ese­tek kilencven százalékában Jávor Pál az eladósodott magyar úr mentőangyala. Kettőt eltekintve a »Balkezes angyali, mulatságos film, sok helyzetkomikummal és jól megválasztott figurákkal. Tabódy Klári eleven humora jól érvényesül a mozgalmas jele­netekben. Jávor Pál, mint mindig, ezúúttal is rokonszenves jelen­ség. Máig Gerát újabban szintén sokszor látjuk, aminek csak örülni lehetne, ha a szerzők arról is gondoskodnának, hogy a sze­repköre változatosabb legyen. Mostanában minden filmben anyagi gondjai vannak szegénynek. Az ember szinte szeretne egy kis gyűj­tést rendezni számára. De el kell ismerni, hogy ezúúttal kitűnő szerepet kapott és ezt alaposan ki is aknázta. A sok jó epizód­­szereplő közül Berky Lili, Vaszary Piri, Makláry, Boray, Liber­­tiny Éva nevét jegyeztem fel. Egy magyar puli szerepeltetése rendezői trouvaille. KORA TERRY A mozi a szeme, a fül később társult hozzá. Ami a Kora Terryi-t illeti, bőségesen ad látnivalót. Izgalmas történet egy artista testvérpárról. Az egyiket Kora, a másikat Mara Terry­­nek hívják. Csodálatos testi hasonlatosságuk mellett lelkileg tökéletes ellentétei egymásaink: Kora démoni, Mara angyali terem­tés. Korát zabolátlan vére egy kémkedési kalandba keveri. Mara, hogy tettének végrehajtásában megakadályozza, rálő. A golyó nem ejt rajta súlyos sebet, de a lépcsőkön sebesülten lezuhanó táncosnő szörnyethal. A gyilkosságot a testvérpár nevelője, egy kiöregedett bohóc vállalja és Mara ezentúl híres testvérének. Korának neve alatt járja a világot, hogy Kora törvénytelen gyer­mekét eltarthassa. Kora bűneinek árnyéka azonban végigkíséri midenfelé és amikor mint ünnepelt sztár újra Európába jön, a kémkedési ügy miatt törvény elé kerül. A halálos ítélettől az öreg bohóc vallomása menti meg. Hogy a happy-end teljes legyen, a törvényszék folyosóján ott várja életének egyetlen■ igazi szerelme is. A mesét gazdag és változatos jelenetekben mondja el a film. Keleti pompával kiállított, káprázatos revük­ben az artistavilág minden színe felvonul. A középpontban min­­denü­tt Rökk Marika tökéletes szépségű alakja áll. Kettős szerepé­ben a legnagyobbakhoz nőtt fel. Nemcsak táncolni és énekelni tud, de nem ereje a komoly drámához is. Ez a film kétségtelenül nagy sikere lesz a tavaszi szezonnak.

Next