Film Színház Irodalom, 1941. január-június (4. évfolyam, 9-26. szám)
1941-04-18 / 16. szám
Április 71-én tesz a UccesoriMontadách StauUCEclecito Budapest legifjabb színházában, a Madách Színházban ismét próbák folynak. Olyan érzéssel hallgatjuk a második produkció próbáit, mint amilyennel figyelheti egy jó ismerős a rokonszenves család második szülöttjét, a második gyermeket, amelyet most bontogatnak ki először a pólyából idegen szemek előtt. Érezzük a keresztellő előtti izgalmat, amikor még nem tudják a szüleik, hogy hogyan is tetszik majd ez az újszülött a gazdag rokonnak, a méltóságos pártfogónak! — a köszönségnek. Anynyit már most jelzünk, hogy: »Bécsi gyémántok«nak fogják hívni. Mikor belépünk, a színpadon éppen azt magyarázza Góth Sándor — alias Lampelmayer — Mihályffi Bélának — alias Strasser Józsefnek —, hogy mire van szüksége egy új, rendkívüli találmánynak. (Mária Terézia korában vagyunk és Mihályffi nem kisebb szenzációt, mint a hamis gyémántot találta fel, — az azóta világszerte használt »strasszkövet« — amely természetes forradalmat idéz elő a hölgyek és az udvar körében). Elmondja Lampelmayer, hogy a legfontosabb a reklám; erre kell fordítani a haszon 25 százalékát; fontosak az ügynökök, akik pedig újabb 25 százalékba kerülnek, azután 25 százalék jut annak, aki forgalomba hozza, stb. Mihályffi, alias Strasser ékszerész, persze kétségbeesik. Strasser: Jaj, akkor mi marad nekem, miért dolgoztatul Lampelmayer: A dicsőség, Pepi, a dicsőség, az a tied lesz 100 százalékig! Strasser: De abból nem tudok megélni! Lampelmayer: Na és! Számít az! Fontos a találmány. Ha az megvan, akkor a feltaláló már nyugodtan éhenhalhat... A keresztelőt, illetve premiert egyébként április 24-én tartják meg. Lázár Mária, Somogyi Nusi, Déry Sári, Mihályffi, Góth és Gábor Miklós játsszák a főszerepeket. Csikós Rózsi, Somogyi Nusi, Simon Maresa, Mátray József, Déry Sári és Lázár Mária Góth Sándor, Somogyi Mihályffi Béla Nusi, EGY TÁL LENCSE Nagy Lajos és Tersánszky Józsi Jenő, irodalmunk egyéni utakon járó két írója, társultak egy filmszatíra erejéig. Harmadikunk bevették Polgár Tibort, aki a zenei aláfestést vállalta. E műfajt Rene Clair vígjátékaiból szeretjük és minden mozilátogató a legnagyobb örömmel fogadná a jószándékot, ha a rendezés is megmaradt volna a kitűzött irány mellett. Sajnos, már a szereposztás magában hordozza a későbbi bajok csíráit. Abból az elgondolásból kiindulna, hogy Karády már két Pegazus-filmet vitt sikerre, ezúttal is ő kapta a főszerepet, ami rögtön megbosszulja magéit, mihelyt találkozik a vígjáték-stílus eszményi képviselőjével, Kiss Manyival. Ez a duett olyan, mint amikor a teniszbajnok egy átlag játékossal mérkőzik. A mese egy kilencvenéves enfant terrible-ről (Csortos) szól, aki, hogy az örökségre váró álrokonok seregét megtréfálja, felkutatja egyetlen igazi rokonát (Kiss Manyi) s lehozatja őt birtokaba, hogy majd később örökösévé tegye. A lány, akinek sejtelme sincs a ráváró szerencséről, a birtokon felkínált állást eladja barátnőjének (Karády Katalin) egy kombinéért. A más irataival jelentkező Karády nemcsak az öreg nagybácsit hódítja meg, hanem a tiszteletlen viselkedése miatt elcsapott tiszttartót (Jávor Pál) is. A történet a továbbiakban azt mondja el, hogyan esik el a mesebeli örökségtől úgy az álrokonság, mint a vérszerinti várományos és miként lesz az elcsapott tiszttartó házából a boldogság tanyája. Sok egészséges burleszk-ötlet mellett több melléfogás is van a darabban. Elismerem, hogy sokat nevettem, de volt bosszúságom is. Például: Óvást emelek a »Gyűlölöm a vadvirágos rétet« című sláger szövege ellen. Nem hiszem, hogy akad olvasóim között olyan sivár lélek, aki gyűlölné a »vadvirágot rétett (ha még olyan nagy szerelmi csalódás is érte azon a réten). Ugyanez a dal a »Szemek puha bilincseiről és »Barna hangról beszél. Ha erre a kettős képzavarra gondolok, megettem, miért forog a költészet szimbóluma: a »pegazusa a film elején ... BALKEZES ANGYAL Ugyancsak húsvét hetében jött ki a »Balkezes angyal« című film is, amelynek címszerepét Tabódy Klári alakítja. Ezzel kapcsolatban kénytelen vagyok megállapítani, hogy ha egy külföldi ember filmjeinkből akarna tájékozást szerezni a magyar élet problémáiról azt kellene hinnie, hogy itt főként eladósodott földbirtokosok élnek, akiknek lába alól könyörtelen uzsorások percenként húzzák ki a földet. Az idén négy vagy öt olyan filmet láttam, ahol a méltóságos úrék birtokát el akarják árverezni, de szerencsére minden kastélyban akadt egy csinos fiatalember, aki jobb meggyőződése ellenére kénytelen a hozományvadász csúnya szerepét vállalni. Hogy teljesebb legyen örömünk, az azonos esetek kilencven százalékában Jávor Pál az eladósodott magyar úr mentőangyala. Kettőt eltekintve a »Balkezes angyali, mulatságos film, sok helyzetkomikummal és jól megválasztott figurákkal. Tabódy Klári eleven humora jól érvényesül a mozgalmas jelenetekben. Jávor Pál, mint mindig, ezúúttal is rokonszenves jelenség. Máig Gerát újabban szintén sokszor látjuk, aminek csak örülni lehetne, ha a szerzők arról is gondoskodnának, hogy a szerepköre változatosabb legyen. Mostanában minden filmben anyagi gondjai vannak szegénynek. Az ember szinte szeretne egy kis gyűjtést rendezni számára. De el kell ismerni, hogy ezúúttal kitűnő szerepet kapott és ezt alaposan ki is aknázta. A sok jó epizódszereplő közül Berky Lili, Vaszary Piri, Makláry, Boray, Libertiny Éva nevét jegyeztem fel. Egy magyar puli szerepeltetése rendezői trouvaille. KORA TERRY A mozi a szeme, a fül később társult hozzá. Ami a Kora Terryi-t illeti, bőségesen ad látnivalót. Izgalmas történet egy artista testvérpárról. Az egyiket Kora, a másikat Mara Terrynek hívják. Csodálatos testi hasonlatosságuk mellett lelkileg tökéletes ellentétei egymásaink: Kora démoni, Mara angyali teremtés. Korát zabolátlan vére egy kémkedési kalandba keveri. Mara, hogy tettének végrehajtásában megakadályozza, rálő. A golyó nem ejt rajta súlyos sebet, de a lépcsőkön sebesülten lezuhanó táncosnő szörnyethal. A gyilkosságot a testvérpár nevelője, egy kiöregedett bohóc vállalja és Mara ezentúl híres testvérének. Korának neve alatt járja a világot, hogy Kora törvénytelen gyermekét eltarthassa. Kora bűneinek árnyéka azonban végigkíséri midenfelé és amikor mint ünnepelt sztár újra Európába jön, a kémkedési ügy miatt törvény elé kerül. A halálos ítélettől az öreg bohóc vallomása menti meg. Hogy a happy-end teljes legyen, a törvényszék folyosóján ott várja életének egyetlen■ igazi szerelme is. A mesét gazdag és változatos jelenetekben mondja el a film. Keleti pompával kiállított, káprázatos revükben az artistavilág minden színe felvonul. A középpontban mindenütt Rökk Marika tökéletes szépségű alakja áll. Kettős szerepében a legnagyobbakhoz nőtt fel. Nemcsak táncolni és énekelni tud, de nem ereje a komoly drámához is. Ez a film kétségtelenül nagy sikere lesz a tavaszi szezonnak.