Film Színház Irodalom, 1942. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1942-02-06 / 6. szám

majam .1­­0 KLYTIA ARCKRÉM KLYTIA SZÁJRÚZS KLYTIA ARCRÚZS EGYEDÜLI KÉPVISELET: AKTIC LES DE BEA ÜTÉ VÁCI-UTCA 30 „POMPÁS VÁROS, NAGYSZERŰ EMBEREK!..“ Mathias Wiemann elragadtatva nyilatkozik Zilahy Lajosról, Rökk Marikáról és a téli Budapestről Magas, sovány fiatalember ül a Ritz­­azálló egyik első emeleti dunaparti szobá­jában. Mathias Wiemann, a most bemuta­tásra került »Oroszlánkölykök« c. film fő­szereplője. Knut Hamsun »Viktória« c. filmjében, majd a »Kékfény«-ben Leny Riefenstallal játszotta a főszerepet, nemrég fejezték be »Hazafiak« c. filmjét és februárban kerül sorra a »Vádat emelek« és »Két lányt sze­retek«­ c. filmjeinek bemutatása. — Nagyon örülök, hogy Budapestet meg­ismerhettem, — mondja — már csak azért is, mert ez Zilahy Lajos hazája. Most ké­szülünk az ő filmjére, amelyikben szintén játszom. A »Fegyverek visszanéznek« né­met produkcióban »Goldene Brücke« néven fog a közönség elé kerülni. Ami Zilahy Lajos írásaiból német nyelven megjelent, azt mind olvastam és mondhatom, hogy Zilahy Lajos valóban a legnagyobb írók egyike. — Hogyan lett színész? — Tizenhét éves koromban akarati zout Berlinben, a Grosses Schauspielhaus­ban Werner Krauss Julius Caesar-ját láttam. Ez oly megrázó élmény volt számomra, hogy nem tudtam szabadulni több­et tőle és kiirthatatlanul megfészkelte magát ben­nem a gondolat: színész leszek. Egy ván­dortársulathoz szegődtem, amellyel bebaran­goltuk Németországot. Egyszer Potsdam­ban léptünk fel. Ennek a fellépésnek kö­szönhetem karrieremet. Az egyik berlini újság igen szép kritikát írt rólam, amely­nek alapján a Deutsches Theater ajánlatot tett és így kerültem a fővárosba. A Deut­sches Theatertől aztán több ízben hívtak meg különböző, csakugyan változatos film­szereplésekre. — Mit szeret jobbam: a filmet vagy a színpadot! — A kettő kiegészíti egymást. Helyeseb­ben akkor adhatja a színész a legértéke­sebbet, ha a színpadot és a filmet okosan váltogatja. A színpadon tanul az ember és az a körülmény, hogy minden egyes elő­adáson más és más összetételű publikum­mal áll szemben, módot ad arra, hogy az ember pontosan megfigyelheti, hogy mi, mikor és hogyan hat, ezeket az értékes ta­pasztalatokat azután a filmnél értékesít­heti. Önöknek nagyszerű művészeik vannak. Közülük az egyik igen szimpatikusat, Rökk Marikát személyesen ismerem. Több ízben szerepeltünk együtt frontszínházaknál. A Dunaparton sétálunk. Wiemann meg­áll és csodálkozva néz szét a fehérbe öl­tözött tájra: — Pompás város, nagyszerű emberek­önök igazán boldogok lehetnek, ennél szeb­bet, jobbat nem is lehet kívánni__D. A. a TŰZVÉSZ BANKETT Az egész város beszél a Pesr Színház nagy sikeréről, a »Tűzvészt című amerikai darabról, amely emberi és szerelmi motí­vumainál fogva olyan fulmináns sikert aratott, hogy aznapra sohasem lehet jegyet kapni. A darabnak most volt a századik előadása és ebből az alkalomból a Pesti Színház társulata és az anyaszínház, a Vígszínház igazgatósága jubileumi ban­kettet tartott, amelyről itt közlünk képeket. két női főszereplő, a szelíd és édes Tol­­nay Klárt és a Broom­field-titokzatos Me­­zey Mária csap alól Isszák a friss sört Huh, de öleli Mezey »Mariella« Márta a Fonyita kinézésű boldog fiókayt... (Bókay, Mezey, Páger) Persze, hogy mindenki mosolyog, ha siet van ... (Bókay, Páger, vitéz Benkő, Mezey) Emelkedik a hangulat... Már gramofonod­nak... (vitéz Benke és Orsolya Erzsi) (Eschar fair.)

Next