Film Színház Irodalom, 1943. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)
1943-09-24 / 39. szám
VILLÁMLEXIKON HERCZEG FERENCRŐL feladat al 16éves íróról 1865. IX. 22. Versecen született, ahol atyja polgármester volt. 1881. Érettségit tett a fehértemplomi gimnáziumban. 1881—1885. Budapesten a Tudományegyetemen jogot hallgatott. 1885. Ügyvédjelöltként működött Temesvárott. 1886. Első irodalmi kísérlete németül. 1887. Egy úrilány védelmében kardpárbajt vívott egy katonatiszttel, akit halálosan megsebesített. Emiatt Vácott négy hónapig ült államfogházban. Itt írta »Fenn és lenn« című első regényét, mellyel 1000 forintos pályadíjat nyert. 1887. Megjelenik első cikke a Pesti Hirlap-ban. 1891. III. 12- A Budapesti Hirlap-ban megjelent »Egy kardaffaire« című tárcája, mely után Rákosi Jenő állandó tárcaíróvá szerződtette lapjához. 1891. A Petőfi Társaság tagja lett. (1904. elnöke, 1920. pedig tiszteletbeli elnöke lett a Társaságnak.) 1892. Megjelent »Mutamur« című novellás kötete. 1896. Megjelent »Gyurkovicslányok« című elbeszélt kötete. Néhány hét alatt 7000 példány fogyott el belőle. Ebből színművet írt, mely 1897. I. 17. nagy sikerrel került színre a Magyar Színházban. 1911. II. 20. Newyorkban a Lyceum Színház is bemutatta »The seven sisters« cím alatt. A Nemzeti Színház is műsorába iktatta 1940. XII. 31-én. Ugyancsak 1893-ban jelent meg »Pogányok« című nagyszabású történeti regénye. 1893. III. 19. A Nemzeti Színház nagy sikerrel mutatta be »A dolovai nábob leánya« című vígjátékát. 1893. Megválasztják a Kisfaludy Társaság tagjává 1894. Kétkötetes társadalmi regénye jelent meg: »Simon Zsuzsa« cím alatt. — Ugyanezen évben »Napnyugati mesék« című műve is kikerült a sajtó alól. 1894. III. 2. A Nemzeti Színház bemutatta »Három testőr« című bohózatát, melyet »Die beiden Grenadiere« cím alatt a bécsi Neue Wiener Bühne is bemutatott. — Göteborgban a Lorensberg Theater előadta 1928 ban. 1894. Silberstein-Ötvös Adolf dr.: »Im Strome der Zeit« cím alatti művében tanulmányt írt a nagysikerű »Dolovai« ról. 1895. Uj elbeszélőkötete jelent meg »Dgurkovics-fiúk« címen. 1895. XII. 16. Szerkesztésében megjelent, az »Uj Idők« című szépirodalmi folyóirat. 1896. Megírta »Szabolcs házassága« című regényét, mellyel elnyerte a Péczely díjat. Ugyanezen évben képviselővé választották. 1896. II. 14. A Nemzeti Színház bemutatta »Honthy háza« című háromfelvonásos drámáját. 1896. XI. 24. A Népszínházban színre került »Nászúton« című énekesbohózata. 1898. Megjelent Szűrs Dénes »Drámai impressziók« című nfive, melyben a »Honthy háza« című színművét ismerteti alapos kritikával. 1899. A Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagjává választotta (Másodelnöke lett: 1909. V. 18., majd 1914-ben tiszteleti taggá választották.) Ugyanezen évben megjelent két regénye: »Az élet kapuja« és az »Északi fény«. 1899. II. 17. A Nemzeti Színház bemutatta »Az első vihar« című négyfelvonásos színművét. — Ugyanezen évben megjelent »Egy leány története« című regénye. 1966. Megjelent az »Idegenek között« című regénye. 1961. II. 8. Kirobbanó sikerrel mutatta be a Vígsínház művészegyüttese az »Ocskay brigadéros«-t. Amikor a Vígszínházban századszor adták, a társalgóban aranyszöget helyeztek a falba, mely fölött kis táblán ez a vers díszeleg: E szögre akasztó Herczeg a kabátját, Mikor Ocskay-ját legelőször adták, Kabátját századszor aranyszögre tesszük, 15, magát örökre szivünkbe szegeztük. (Ditrói Mór) 1962. II. 28. A »Balatoni rege« premierje a Vígszínházban. 1963. I. 15. A »Kéz kezet most nagy sikere a Vígszínházban. 1964. IV. 22. A Nemzeti Színház kimagasló ünnepe: a »Bizánc« parádés szereposztással került színre. 1965. Megjelent a Honszerző és a Miliői Vénusz című regényei. 1966. X. 26. »Bújdosók« című egyfelvonásosját játszották a Vígszínházban. 1967. H. 6. A Vígszínház bemutatta a »Déryné ifiasszony«-t. 1967. X. 1 A Népszínház-Vígopera bemutatta »Avatójáték« című prológusát. 1969. II. 6. A Vígszínház bemutatta a »Kivándorló« című háromfelvonásos színművét. 1969. XI. 26. Beöthy László kérésére operettet írt »Rébusz báró« című művéből, melyhez dallamos muzsikát szerzett Huszka Jenő. (Király Színház.) 1916. Megjelent »Szelek szárnyán« című regénye. 1912. III. 22. A Nemzeti Színház ismét pompás drámához jutott: előadták az »Éva boszorkány«-t. 1913. IX. 19. Ismét Herczeg-premier volt a Nemzetiben. Előadták a »Bolondok tánca» című tragikomédiáját. Ugyanekkor megjelent »Huszti Huszt« című regénye, melyből színművet írt »Ezredes« cím alatt. Bemutatta a Magyar Színház 1914. I. 30. Csortos Gyula volt a címszereplő. »Die Perle der Kleopatria« cím alatt a bécsi Renaissance Bühne bemutatta: 1920. I. 13. 1914. II. 7. A Nemzeti Színház előadta »Ünnepi játék« című alkalmi prológusát, a Nemzeti Színház egykori igazgatójának, Szigligeti Ede születésének százados évfordulója alkalmából. 1916. Megjelent »A hét sváb» című regénye. — Még ebben az évben (XI. 18.) megnyílt a Modern Színpad (Belvárosi Színház), melynek műsorában szerepelt »Karolina, vagy egy szerencsésflotás« című egyfelvonásosa. — Megjelent »Aranyhegedű« című regénye. 1916. Salgó Ernő, »Írók és színdarabok« című művében megemlékezik »Éva boszorkány« című drámájáról. 1917. L 3. Előadták a »Kék rófeá«-t a Vígszínház kitűnő gárdájával. E művel Vojnichdíjat nyert. Még ebben az évben a bécsi Josephstädter Theater (1917. XII.) századszor adta elő. — Berlinben: 1918. I. adta a Lessing Theater; Münchenben: 1918. VI.; Rómában: 1924. X. 7. adták. — A párizsi Petinier Színház 1928. V. 8. játszotta. — A Nemzeti Színház is műsorába iktatta: 1926. II. 11. — A Nemzeti Kamara Színháza 1937. X. 16. elevenítette fel, ahol ez évben 209-szer adták. 1917. L 19. A király a Pro Litteris et Artibus rendjellel tüntette ki. 1917. X. 12. Az Apollo Kabaré bemutatta »Péter és Pál« című egyfelvonásos vígjátékét. 1917. X. 26. Nagysikerű művét: »Árva László király« című négyfelvonásos szomorú játékát adta elő a Nemzeti Színház. A műveit Wojnieh-díjjal tüntették ki. 1919. XI. 22. A Belvárosi Színházban színre került »Tilla« című hét jelenésből álló színműve. (Prágában bemutatták: 1924. IV. 6., » Swandaszínházban.) 1919. XII. 5. A Nemzeti Színház ismét kitűnő darabhoz jut: »A fekete lovas« című drámát adják, mellyel a szerző 1920. I. elnyerte a Vojnich-díjat. 1928. XII. 9. Az Unió Színházüzemi Rt végrehajtóbizottsága tagja lett. 1921. VII. 2. »A bollesi Cupido« című egyfelvonásos vígjátékát Keszthelyen játszották első ízben, ünnepi előadásul. 1921. XI. 25. A Renaissance Színház bemutatta »Babam« című egyfelvonásodat, előjátékkal; utána a »Két ember« című játékca volt műsoron. 1922. III. 15. A Vígszínház bemutatta »Aranyborjú« című színjátékét. 1922. XII. 29. A Nemzeti Színház bemutatta »A Költő és a Halál« című egyfelvonásos színművét. 1923. III. 14. Nagyhatású premier a Vígszínházban: »Sirokkó«, vígjáték három felvonásban. 1925. XI. 26. »A híd« premierje a Nemzeti Színházban. (Vojnich-díjat nyert vele.) 1926. I. 16. Szerte az országban melegen ünnepült 40 éves írói jubileuma alkalmából. — A Kormányzó Ur a II. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki. — A M. Kir. Tudományegyetem tiszteletbeli doktorrá avatja. 1926. H. 24. »Majomszínház« című komédiája került színre a Vígszínházban. — Megjelenik a »Lánszky «-motor« című regénye. 1926. A »Budapesti Hírlap« tanulmányt hoz: »Herczeg Ferenc, a drámaíró« címmel. 1926. HI. 29. A szegedi Dugonics Társaságban székfoglalóját tartja. 1927. Az »Irodalomtörténet« című tudományos közlönyben írói és emberi portréja jelent meg Futó Jenő tollából. 1927. IV. 21. a Kormányzó Úr kinevezi a Képzőművészeti Tanács elnökévé. 1929. A Magyar Revíziós Liga elnökévé választja. — A »Budapesti Hírlap« főmunkatársává hívja meg, majd később a »Pesti Hírlap«-ban látjuk nagyjelentőségű cikkeit megjelenni. 1936. II. 28. Színpadra viszi Szendrey Júliának életét —Az olaszországi Varese 1934. XI. mutatja be a Teatro Sozialeban. — 1935. L a milánói Manzoni színház, 1936. V. 14. a bécsi Burgtheater adta elő. (Itt: »Petőfi’s Júlia« volt a címe.) 1938 X. 25. A Kormányzó Úr a Corvin-lánccal tüntette ki. 1933. Kiadja »Emlékezések« című memoárját. 1933. XI. 22. Hetvenedik születésnapjára a Kormányzói Úr kitünteti az I. osztályú magyar érdemkereszttel. 1934. Ez évben több munkája jelent meg: »A nap fia«, »And doktor lesz«, »Ádám, hol vagy?« és »Emberek, urak, nagyurak« cím alatt. 1934. X. 13. A római Voltakongresszus elnökévé választja 1934. Az »Irodalmi Füzetek« 50. számában megjelent Lukács Gáspár tanulmánya »A magyar társadalmi dráma fejlődése« cím alatt, melyben Herczeg kimagasló munkásságáról emlékezik meg. 1936. Magyar királyi titkos tanácsosi méltóságot nyert. 1937. Megjelent »Napkelte előtt« című tanulmánya. 1937. IV. Budapest Székesfőváros törvényhatósági bizottsága díszpolgárrá választotta üreg. 1938. I. 14. Nagyfontosságú mozgalmat indított meg azzal a céllal, hogy Budán állandó színház hirdesse a magyar kultúrák A színházat Dérynéről kívánja elnevezni. 1938. IX. 18. Herczeg Ferenc-ciklus kezdődött a Nemzeti Színházban. 1938. IX. 22. Elérkezett élete 75. évéhe®. 1938. XI. 18. »Utolsó tánc« című 4 felvonásos színjátéka a Nemzeti Színház Kamaraszínházában. A darabbal ismét elnyeri a Wojnseh díjat. 1946. A »Film-Színház-Irodalom« 40. számában érdekes riportot hoz »Herczeg Ferencnél Badacsonyban« cím alatt. 1941. I. 8. A délvidéki Szenteleky Kornél Irodalmi Társaság elnökévé választotta meg. 1943. vI. 15. A Sajtókamara tiszteleti tagja lett. 1943. IX 22. Az ország olvasóközönsége lelkesen fordít feléje születése 10. évfordulója napján. 1943 »Fecske és denevér« című színművére készül a Vígszínház.