Film Színház Irodalom, 1944. január-április (7. évfolyam, 1-16. szám)
1944-03-30 / 14. szám
A bőr akkor tiszta, ha mentes a gyulladásos tüneteket, kivörösödéseket és pörsenéseket előidéző baktériumoktól. Lára eszményi módon megtisztítja bőrét és pórusait a piszoktól. Győződjön meg erről úgy, hogy lára-val átitatott vatacsomóval a Wf* ledörzsöli l*őrét. Megdöbenve látja majd, hogy milyen fekete lett a vattacsomó! Csak Inra segítségével biztosíthat lw»rénekegészséget és szépséget. LPR ' bevált \\ isiehtswasser tévézése. ' UG90 Xeuue £até: Szerelmet amhcIUL A francia lira kincsesház.at»«! ¡*jjy ncmes tv/.itel fénylő Cdönévsort emd ki a magyar kori»»» Kés lelki gyönyörűségére ez a szép műfordítás#s-kötet. Ivousse ln»bé. a 16. században élt lyoni költőnő a Szerelmi még tiszta, bensőséges, elbájoló hangjait rendítette meg U «ron«*ttjében. Keret az egységes alaphangú, de változatos hangulatú ciklussal J Petrarca méltó köletőjeként tette halhatatlanná nevét. A magyar kiadás Irányi Viktor hű, tartalomhoz és formához tökéletesen simuló fordításaival párhuzamosan, az eredeti szöveget is adja. A szép versek és szép könyvek kedvelői könyvtárak finom díszét kapják az elsőrendű nyomdai műgonddal gyönyörű famentes papíron kiállított, Hincz Gyula festőművész Ízléses borítólapjával díszített bibliofil kiadásban. Erkel Ferenc halála után ötven évvel fedeztek fel néhány Erkel-zeneművet A közelmúlt napokban nevezetes Erkelesen tényben V.. reKzmaiK.t rádióban néhány, Erkel Fereene hniátfl■ után fitven esztendővel felfedezett Erkel-művet Imá toltunk, amelyek méltán sorakoznak Erkel eddig? Ismert remekművei mellé. Kein kisebb jelentőségű ennél az a másik Erkel-i esemény, hogy most volt századik esztendeje amink, hogy Erkel Ferenc a Hartay Endre egykori Nemzeti Színházi igazgató által Kölcsey Ferenc Himnuszára kiírt pályázaton a közönség ítélete alapján zenéjére az elsír díjat nyerte el és így lett etiből a művéből : magyar nemzet imádsága. Ami Erkel Ferenc most fellelt ismeretlen műveit íleli, úgy értesülünk, hogy Papp Viktor, a kiváló zeneiró,tohhedinagáival nem kevesebb, mint hat új Erkelmnyi kéziratára bak!pont. És pedig: három, zongora kompozícióra, egy hegedűzongora műre és két énekzongora szerzeményre. Ezeket a szinte felbecsülhetetlen értékű Erkel ,újdonságokat Dohnányi Ernő, Zanhurrezky Ede és Hosser Emire mutatták be a rádióban. De ezena hangversenyen Erkel Ferencnek egy teljesen befejezett, ismeretlen operájáról is szó volt, sőt hallottunk is arriról részleteket. Ennek a szintén nagyon nevezetes Erkel-operának a történetéhez szorosan Im/z/nta río/nak azok a feljegyzések, amelyeiket dr. Major Ervin, a jeles zenetudós nemrég megjelent és Erkel Ferencnek erről az eddig ismeretlen operájáról szóló tabuhn-árnya magában foglal. I lmomulja ebben Major Ervin, aogy a pontosan száz éve is94zben bemutatott Hunyadi Lászlói és a jóval később színre került Rerik bán megszületése közötti tizenhét esztendei folyamán kellett, hogy Erkel ezzel az új operájával foglalkozzék, amire egy Erkel halála után öt hónappal megjelent zenei hír (IRiKI nov. 14-én) hívta rád a közfigyelmet. AZenelap eme híre így szólt: Erkel Ferenc zenei hagyatékában több apróság között egy teljesen befejezett dalmű zongorakivonatát találták, amlyet az agg mester súlyos betegsége miatt már nem hangszerelhetett meg. Ezt a musnkát, — mint halljuk fiai, Sándor és Iyala fogják elvégezni. A dalmű szövegét Jókai Mór írta, a címe: Kemény Simon. Sőt megemlékezik erről a készülő operáról, maga Jókai is, mégpedig abban az üdvözlő beszédében, amellyel Erkel Ferencen ötvenéves karnagyi jubileumán (VI8. XII. titánn köszönti, többek között így: »... ünnepelik zeneköltőnl, most is egy új zenemű alkotásában lelkesül, melyhez valamikor ifjú fötül én írtam a szöveget. A darab hőse: Kemény Simon, a címe: Immerudatuc Mb. Sajnost azonban, ennek a teljesen befejezettjtk, jelzett operának a zongora kivonatára, máig sem akadtak rá, de most minden remény megvan arra hogy előkerüljön. Erkel Ferenc egykorú fényképe Üsse kő: hadd szerepeljen egyszer Miklós Lívia a „reklámszínésznő" is riportban Ez a kedves és törekvő színésznő, aki most itt ül előttünk, többől szereltes a képeslapsiklus, mint talán Bajor Gizi, Miháti, Szeletzky és Tolnay együttvéve. A neve: Miklós Livin és hétről-hétre úgyszólván valamennyi képeslaptan a legkülönfélébb hirdetésekről és reklámközlíe- ményekkől mosolyog az olvasóra szőke sí kicsi! Kényes Alicera emlékeztető arca. Igen, Miklós Eivia az első magyar szabadalmazott reklámszínésznő, mert ha már tudnák hölgyeim és uraim, külföldön marsok olyan színésznő van, aki félig és elsősorban mint reklámszínésznő szerepel. — Magam sem talánt. — mondja Miklós Ervia, amikor a fentiekről beszélgetünk vele — hogy tulajdonképpen hogyan is kezd érnik az egész. Egyszer az egyik nagy cég felkért arra, hogy hirdetéseiben és plakátjain az én arcképemet közöl bested is egészen tisztességes honontrimnot kínált fel. Az ajánlatot elfogadtam, a fényképeim elborították ahirdsifeosztottokat és a képeslapokat. Azután jött a következő cég, amely hasonló kérést intézett hozzám. Egyszer csak azon vettem mi igazi észre, hogy már tizenöt-húsz cég reklámszolgálatában állok, a kádsúrozóportól a sifelszerelésig és a cipőkrémtől a szabadalmazott hajcsavarig. Egészen jól jövedelmezett ez az üzletág. Ma viszont már ott, tartok, hogy sokszor ingyen is elmegyek ilyen reklámcélra, elkapott a gépszij és nincs jó hetem, ha nem látom viszont valanelyik kiin’Stapiton a fényképemet. — Vezet kimutatást arról, hogy hányszor jelent meg a fényképe* már a különféle lapokban? — Szerintem legalább nyolcezerszer. Inír ez a szám nem pontos s inkább többről lehet szó, mint kevesebbről. Na, de azért nem kell azt gondolni, hogy nem buzog Mikséin Líviában holmi komoly színésznői ambíció* is és a temérdek reklámfénykép közepette néni arról álmodik, hogy milyen jó volna egyszer, mondjuk ,fiúnál eljátszani__ — Hell persze, hogy nem a reklámszereplés az életcélom, — csap le szavainkra amikor a fenti gyanúnkat közöljük vele — persze, hogy szeretnék filmen és színpadon is érvényesülni! Különösen a filmen szeretnék szerepeket kapni, azt mondják, hogy igen jó film arcom van. Egyébként a pódiumon máris komoly sikereim vannak ,énekelek, táncolok és a közönség sasi vesén fogadja fel sejtéseimet. Legutóbb is a Magyar Művelődés Hágában, amikor Csányi Igaziéival léptem fel, nénit akartak leengedni minket a színműírói, négyszer kellett megismételni a számunkat, p pedig az untellékszám voltunk és máskor ilyenkor a közönség csapkodja a székeket és tódul a ruhalárkat. Nem azért mondom, di’ igazán nagy sikerünk volt, és csak úgy tombolt a közönség__ — Mondja kedves Miklós művésznő, — kérdjük végül — a férjhezmenés nem szerepel a programján? Összecsapja a kezét és úgy felel: — Hát ráérek a sok reklámfényképezéstöl...