Film Színház Irodalom, 1944. január-április (7. évfolyam, 1-16. szám)

1944-02-03 / 6. szám

ADY-ÜNNEP NAGYVÁRADON Ma már nemzeti ünnep Adyt ünnepelni s bár annyi mindent összehord­tak mostanában róla, hogy szinte belepirul az irodalomtörténet is, még­­,­ jólesik mindtől megmozdulásról hírt adni, ami vele van kapcsolatban. A hatik évforduló alkalmával­­negyven esz­tendő után most került bemutatásra egyetlen sza­tirikus színműve, a »Műhely?, amelyet az akkor, nagyváradi újságszerkesztőség­i életről írt. A nagyváradi újságírók Arvay Árpád ország­­gyűlési képiselő kezdeményezésé, e «­­t akarták Arvay Árpád or­­szággy­űlési kép­viselő, az Ady-tin­­ttísisész rendezője leróni hálájukat a halhatatlan költő emléke iránt, hogy ezt a ma már csak irodalomtörténeti szem­pontból érdekes darabot előadják. Az Ady­­ünnepségét, mivel a Szigligeti Színházban nem volt hely erre a célra, a Református Otthonban tartották meg példátlanul nagy sikerrel. A megnyitó ünnepi beszédet Árvay Árpád mondta el, méltatva a nagy kö­tő művészeti ér­demeit s a nagyváradi két esztendő jelentőségét, amely kihatott Ady egész költészetére. Kemény Gizi, a Szigligeti Színhén művésznője lépett az­után a színpadra s Ady »Imádság a háború után", a »Gare de l‘Estén?, »Catullus költő halála«, »Ál­módik a nyomor« és a »Szent Margit legendája­­című verseit szavalta nagy sikerrel. Tabéry Géza, aki Ady baráti körébe tartozott s jól ismerte a költőt. »A költő, asszony és halal rímmel tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Utána Horváth Jenő színművész négy Ady-verset adott elő s Antal Erzsi váradi színművésznő pe­dig Ady-dalokat énekelt. Az ünnepi est egyik legérdekesebb eseménye Dutka Ákos előadása volt, aki a H­o­­nardu­sokról emlékezett meg őszinte szavakkal. A műsor második részében mutatták bi a hal­hatatlan költő egyetlen ■színművét, a »Műhelye­t. A darab arról szól, hogy miképpen kallódnak el a tehetségek a vidéki lapok szerkesztőségeiben s hogy öli meg a robot a költő lelkét. Az egyfel­­vonásos kis életkép tizenegy szereplője kitett ma­gáért, hogy a színdarabíró Adyt is megtapsolja a közönség. A siker nem maradt el , az Adyt alakító kitűnő Barsyt többször is kitapsolták egy egy jelenet megismétlése végett. Az est iránt oly nagy érdeklődés nyilvánult meg a­­városban, hogy valószínileg meg fogják ismételni. l - ‘­.V . Tabery elő­adást tartott Ady­­ról Svemén.» li verseket iró Ady, szavalt r­ólai i­r/si Ady­­dalokat énekelt Horváti­ Jenő ren­dezte a »Műhely*-t Bemutatjuk Pákozdy Ferencet, a Vígszínház legifjabb tagját Életkora: huszonegy év, családi állapota: nős... Pákozdy Ferenc nevét hamarosan emlékeze­tébe foggja zárni Budapest színházlátogató pub­­likána. Ez a szőke, piszeorrú, gyere­karon tin­táit in bér olyan meggyőző erővel árasztja maga körül a színpadon az életet, hog­y eláll a lélek­­zetüt­k. Vájjon milyen is fehát »civilben«? Az első komoly meglepetés akkor ér bennünket, midőn fel­keressük otthonában. Eddig ugyanis úgy tudtuk, hogy kezdő, fiatal színészek szüleik­nél, vagy legjobb esetben pen­zióban laknak. Pákozdy Feri azonban ebben is kivétel, mert két szoba­ hallos, összkomfortos lakással rendelkezik, úgyis mint kipróbált férj. Ez pedig a következőkben de­rü­lüt ki. Maga a művész nyit ajtót és udvariasan u­tatja az utat a belső szobák felé. Mi­­közben elhelyezkedünk, alkalmunk nyílik megál­lapítani, hogy a lakásban a legnagyobb rend és ízlés uralkodik. Torkunkon a kérdés: — Ki vezeti a háztartást? Válaszképpen kitárul az ajtó és a kiütezőben megáll egy fiatal hölgy. — A feleségem! — ugrik fel büszkén Pákozdy. Csak hápogni tudunk. — De hát hány éves is tulajdonképpen ? — Huszonegy. — Its a felesége? — Tizennyolc. Látva elképedésünket, rögtön magyarázni kezd: ~ l£o meg én régi, kipróbált, házasok va­gyunk. Jelenleg éppen jubileumra készülünk, a napokban lesz másfél éve, hogy megesküdtünk. Nem mondom, most sincs a panaszra okom, de i­­tenem, azok voltak ám csak igazán boldog idők, mikor kikerültünk a színészegyesületi iskola padjaiból... Ica kollegám volt és csak azt vár­tuk, hogy befejezzük tanulmányainkat. Utána mindketten leszerződtünk a Nagyváradi Színházhoz. — Hogyan került fel Pestre? — Tolnay Klári figyelt fel rám, aki, mikor nálunk vendég­­szerepelt, engem választott part­nerjának a »Francia szobalányé­ban és a »Tűzvészt-ben. A foly­tatás pedig az lett, hogy az új szezonra leszerződhetett a Fővá­rosi Operettszínház. Szerencsém­­re a nyitó darabban még nem játszhattam s a Vígben olyan mutattak be, amely­nek egyik szerepét, mintha én rám szabták volna, így az Operettből minden további nélkül átengedtek. Bemutatkozásom, úgy látszik-sikerülhetett, mert a mostani Wilder­­darabban már főszerepet kaptam . . . Hálás va­gyok Hegedűs Tibornak, hogy méltónak ítélt erre a szerepre és büszke vagyok, hogy nem írt csa­lódott bennem. — Van valami különösebb kívánsága? — Kincs. Hacsak az nem, hogy szeretnék fil­mezni, de a magyar filmgyártók, úgy látszik, nem mernek fiatalokkal kísérletezni, a legna­gyobb öröm azért mégiscsak az lenne, ha a fele­ségemmel együtt játszhatnék akár színpadon, akár a filmvásznon. D© félek, hogy már kissé sze­rénytelen is vagyok... Pákozdy Ferenc és felesége darabot­­Hattner felv.) Ennyit minden nőnek kell áldoznia szépsége meg­szerzésére és megtartá­sára. A PARCOL készítmé­nyekben a modern koz­metikai tudomány ered­ményei vannak összesű­rítve. A Parcol Skin Food krém a bőr szárazságát nyom­ban megszünteti és azt lá­gyan és rugalmasan tartja. A Parcol púder utólér­­hetetlenül tartósan tapad, diszkréten takarja a bőr apró hibáit és finom ösz­­szetétele révén arcbőrét álomszerűen széppé teszi-készül Magyarországon. Eredeti minőségéért szavatolunk PARCOL

Next