Film Színház Muzsika, 1957. július-december (1. évfolyam, 8-33. szám)
1957-10-11 / 22. szám
04 DALLAMOT KAPOTT... Tizennyolc évvel ezelőtt, 1939-ben írta Dávid Gyula első színpadi kísérőzenéjét, a Tragédia kamaraszínházi előadásához. Azóta félszáznál is több dráma és vígjáték muzsikáját komponálta, legutóbb a Vérnél szét és a Trisztánét. — Most min dolgozik? — kérdezzük a zeneszerzőt. — Második szimfóniámon végzem az utolsó simításokat. Körülbelül huszonöt perces, négy tételes mű lesz. Még ebben a hangversenyidényben bemutatják. Friss kéziratot mutat a zongora kottaásványán. Ez pedig vegyeskari kompozíció, éppen ma fejeztem be. Némi előzménye is van. Húszegynéhány évvel ezelőtt a vasas szakszervezet pályázatot hirdetett kórusművekre. Én az akikor még élő József Attilának Favágó című költeményét választottam — szövegül. Bele is fogtam, de ... nem menti Túl nagy fába vágta fejszéjét az első éves főiskolai hallgató... Most, több mint két évtized után, vértezettebben és tapasztaltabban sem volt könnyű munka. A rádió felkérésére, a Nagy Októberi Forradalom negyvenedik évfordulójára írtam. Leül a zongorához, eljátssza az új művet. Mostmég hiányzik az énekszó. Ám alig egy hónap, s egy kórussal hangzik föl majd a vers: „... Ejd, döntsd a tőkét, ne siránkozz.. EGY DALLAM PEDIG VERSET... Kihallatszik a díszletek közül a színházi folyosóra is a két békességre és munkára vágyakozó férfiember dala: „Ó, kis kerti ház, hol a béke tanyáz. Hol az ég csupa kékveretű ...” Ez a dal eredetileg nem szerepel Steinbeck: Egerek és emberek című drámájában. Hogyan került bele? Ladányi Ferenc így meséli el: — Amikor annak idején, tíz esztendeje próbáltuk a darabot, valakiben fölmerült, hogy kellene ide valamlyen dal, amely végigvonulna a három felvonáson. Próbálkoztunk ezzel, azzal. Egyik sem tetszett. Nekem akkor eszembe jutott egy dallam. Édesanyám, aki tizenkét évig Amerikában élt, hozta magával 1938- ban. Filmen is lehetett hallani, Eddy Nelson énekelte. Dúdolgattam a dallamot, aztán részben lefordítotam a szövegét, részben olyat írtam rá, ami a dráma mondanivalójához simul, így született az „Ó, kis kerti ház...” — Szövegírója tehát Ladányi Ferenc? — Igen... A történethez az is hozzátartozik, hogy a szövegíró-színész — egyszer sem vett föl még ezen a címen szerzői-fordítói honoráriumot ...