Film Színház Muzsika, 1958. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1958-08-01 / 31. szám
A szabadtéri színpadok műsorainak bírálói hajlamosak arra, hogy kritikájukban maguk is humorizáló stílusban írjanak egy-egy produkcióról, ezzel is jelezve e műsorok alkalmi voltát s ezért többnyire enyhén megítélendő igénytelenségét. A nyári, kritikáktól és hirtelen viharoktól sűrűn megtépázott szabadtéri műsorokat komolyan szemügyre venni már oly ritkaság lesz, hogy amikor ebbeli szándékomat jeleztem, még szerkesztőm is megrémült, hogy csak nem „elvi" cikket akarnék írni könnyed és gördülékeny kritika helyett, amely kicsit simogat, kicsit csipked, de nem hatol mélyebbre, mint maguk a szóbanforgó produkciók? Isten mentsen, hogy filozófiai elmefuttatásokat fűzzek a „Szerelmi ABC”, a ..Zsákbamacska”, vagy a„Stambul rózsája” előadásaihoz. (Pedig már azon is el lehetne töprengeni, hogy vala egy Konstantinápoly nevű város, van most is egy Isztambul, sőt hírlik valami Sztornóul nevű dohánytermék is, de hol és mi a csuda lehet az a Stambul?) De már az a puszta tény, hogy nem kevesebb, múlt nyolc szabadtéri színpad ad állandó műsort a fővárosban és a hírek szerint meg is telik minden este nézőterük — arra késztet, hogy egyes produkciók szabványos ismertetése helyett, egyszer elbeszélgessünk a műfajról magáról is. Mint látható, tapasztalatadó „anyag” van elegendő hozzá, a „beszélgetés“ pedig azt jelenti, hogy most ugyan én tettem le a garast, de csak a magam véleményét mondom, amihez mások — elsősorban a műfaj szakemberei — hozzátehetik a magukéit, ha az övéké eltérő. Több szabadtéri színpadon egész estét betöltő új, vagy felújított operettet játszanak. Ezekről ezúttal nincs mit mondanom, hiszen nagyrészt csak előadásuk színhelyével különböznek a szokásos színpadi produkcióktól (no meg előadásuk színvonalában — amire mentségük, alkalmiságuk). De kifejezetten nyárra és szabadtérre készültek a különböző vegyes (magyarul: észtrád) műsorok. Mint például a „Szerelmi ABC“ (Állatkerti Szabadtéri Színpad), vagy az „Estére kiderül” (Majakovszkij Színpad). A szabadtéri vegyes műsorok rendezésére hivatott intézmények az elmúlt esztendőben jócskán kaptak bírálatot rendezvényeik silányságáért, alacsony színvonaláért. A bírálatoknak (s nyilván a különböző átszervezéseknek) lett is valamelyes foganatjuk: jóival kevesebb a selejt, a bosszantó bárgyúság és szinte kézzelfo£iatóan kimutatható az igényességre törekvés, a bemutatásra szánt számok erős rostálása. Végeredményben ilyen „rostálásnak“ az eredménye, hogy egyes, az évad folyamán valahol már sikert aratott számok helyet kapnak a szabadtéri színpadokon is. Nem lehet kifogásunk például az ellen, ha a korlátozott befogadói képességű Vidám Színpad egyes bevált számai (Ricsaj-trió, kuplék, jelenetek) így nagyobb közönség előtt is elhangzanak. Már a rádióból ismert számok (Liptákot meg kell nyer- A „Szerelmi ABC" egyik kedve» jelenete. A jól per*« műsort Gál DrvArmdntr