Film Színház Muzsika, 1964. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1964-09-25 / 39. szám
PÁRIZS UTÁN.. Nagy Anna és Drahota Andrea résztvettek a franciaországi Magyar Filmhéten bemutatott filmek, a »Pacsirta*, illetve a »Sodrásban- bemutatóján. »Nem reméltem, hogy a cannesi fesztivál után az idén még egyszer eljutok Franciaországba — mondta hazaérkezés után Nagy Anna. — Csodálatos volt az út, itthon azonban új feladat vár rám: Debrecenben aHáború és béke- Maria hercegnőjét játszom, s a premierig, október 2-ig már nagyon rövid az idő.* A főiskolás Drahota Andrea is elragadtatással beszél párizsi élményeiről, s arról, hogy a magyar követségen rendezett fogadáson sok neves francia művésszel találkozott, köztük Odile Versoisval, Marina Vlady nővérével, és Joseph Kosmával, a zeneszerzővel. Itthon legközelebb színpadon mutatkozik be a nagyközönségnek: a Thália Színházban Polonyi Gyöngyivel felváltva játssza Sartre »Az ördög és a jóisten című színművének egyik szerepét. A TV-ből MADÁCH EMLÉKE... Madách halálának 100. évfordulóját egyórás emlékműsorral ünnepli a tv október 4-én. Bevezetőt mond Sőtér István, a műsorban felidézik a költő életpályáját, munkásságát, majd fő művéről »Az ember tragédiájáéról, színpadi sorsáról, rendezési elveiről Major Tamással beszélget Ungvári Tamás; a beszélgetést a Tragédia-felújítás részletei illusztrálják. A műsor szerkesztője: Müller Magda, rendező: Fellegi Tamás. ZRÍNYI. »... nem lett alakja legendává, mint Mátyás királyé, vagy II. Rákóczi Ferencé, akik közt ő volt a híd« — írja Zrínyi Miklósról Szerb Antal. Pedig századának legnemesebb, legmodernebb szelleme volt. Központosított nemzeti királyságot akart a politikus, s a történelem igazolta, mert csak így szabadulhatott volna a nemzet a Habsburg-elnyomástól, nemzeti hadsereget szervezett a hadvezér, hogy megmenekülhessen az ország a török hódítástól, s bástyákat emelt, győztes hadjáratokat vezetett a szigetvári hős dédunokája. A politikus, a hadvezér, a szigetvári hős dédunokája volt a költő, aki verseket, röpiratokat szerkesztett, s magyar eposzt írt a dédapjáról, nemcsak hogy emléket állítson neki, hanem hogy példaképet, buzdítást adjon vitézeinek. Róla emlékezik a tv irodalmi rovatának új sorozata a Magyar Parnasszus, mely első adását a költőnek szentelt tragikus halála 300. évfordulóján. CSONGRÁDI HÉT... A tv Baranya és Veszprém után most újabb megyét, Csongrád megyét mutatja be nézőinek. A műsor a megye ipari és gazdasági fejlődésének ismertetésén kívül főleg Szeged kulturális, irodalmi és színházi életének bemutatásával ígér számos érdekességet. A Csongrádi Napok keretében mutatják be a Móra Ferenc »Vallatóvacsora« című novellájából készült tvfilmet. Főszereplők: Egri István és Molnár Tibor, operatőr: Gyöngyösi Lajos, rendező: Szőnyi Sándor, ZENE... A zenerovat újabb műsorszámmal gazdagodik. Kis Filharmónia címmel koncertsorozatot terveznek, amelyet előreláthatólag mindig szombaton délután sugároznak. A tv Lemezalbuma novemberben Mozart Don Juan című operájából mutat be részleteket, s körülbelül december közepén kerül sorra a Lemezalbum másik adása, melyben a Traviata szólal meg az alapmű, A kaméliás hölgy prózai részleteivel együtt. (Itt jegyezzük meg, hogy sok levél érkezik a tv-hez, melyben a népzenei műsorok sűrítését kérik. Információnk szerint a zenei rovat eleget tesz a nézők óhajának és ezentúl több nóta-estet sugároznak.) KÉPZŐMŰVÉSZET... A negyedik negyedévben mutatja be a tv két új képzőművészeti filmjét. Az egyik Ferenczy Béni, a másik Barcsay Jenő munkásságát, művészetét ismerteti meg. A könyvillusztráció művészetével, feladataival és problémáival a »Képek a könyvben című műsor foglalkozik. _ SZEPTEMBER 16-ÁN, ■ nyolcvannégy éves korában elhunyt Sean O’Casey, az ír származású drámaíró. Első drámája, a »Juno és a páva 1924- es írországi bemutatója óta minden O’Casey mű színpadra vitele vihart kavart hazájában és a világon. Műveit a téveszmékkel és hamis illúziókkal való leszámolás jellemezte, főhősei az egyszerű emberek voltak, stílusa poétikus, színpadi kifejezésmódja expreszszionista, különös költői szimbolikájú. Magyarországon az 1927-ben írtEzüstkupát mutatták be a Vígszínházban. _ IZOLDÁK TALÁLKOZASA. Brünhild Friedland, a drezdai Operaház magánénekesnője (akinek Senta alakítását lapunk más helyén méltatjuk), nagy sikerrel énekelte Izolda szólamát is. Az énekesnő Itt tartózkodása idején felkereste Delly Rózsit, a magyar Izoldát és megvitatta vele a modern Wagner-interpretáció kérdéseit, különös tekintettel Izolda alakjának megformálására. _ A XI. HOLLAND énekver- . ® senyen, melyet Hertogenbo.sóban tartottak, Békés Janka nyerte a szoprán verseny I. díját. _ SZÉKELY ENDRÉVEL be® szélgettünk.•Rövidesen Hollandiába utazom, ott mutatják be egyik kompozíciómat. (Hegedűre, zongorára és zenekarra írtSimfonia concertaria-t. ősbemutatóról van szó — még sehol sem hangzott el — és a hilversumi rádió október 19-i nyilvános adásán szólaltatja meg először a holland zenekar Wilem van Otterloo vezényletével. A közreműködő szólisták ott élő magyar művészek: Schneider Hédy zongoraművésznő és Berkovits Tibor hegedűművész. Két zeneszerzőt kérdeztünk meg terveiről, új munkáiról. Íme a két nyilatkozat: Hidas Frigyes: Molnár FerencRiviéra című vígjátékából komponálok musicalt. Premierjére a rádióban kerül sor. Másik munkám kürtverseny, szólistája: Tarján Ferenc, a Rádiózenekar kürtművésze lesz. Horusitzky Zoltán: »Négy balettkép — így nevezem most komponált zenekari művemet! Négytételes zenekari szvitről van szó, mindegyik képnek — úgy érzem — külön hangulata van és külön eszmei mondanivalója is. Most fejeztem be ötödik vonósnégyesemet, míg negyedik vonósnégyesem legutóbb Havannában hangzott el, mint értesülök, sikerrel. _ A LIPCSEI OPERAHÁZBAN október 10-én az Aidát vezénylem — mondja Komor Vilmos karnagy. Radamesz Gruber énekli. A lipcsei színházban — amely a legmodernebbek közé tartozik Európában — az új idényben kezdi meg működését Vaclav Neumann, az újonnan szerződtetett főzeneigazgató. Ő vezényli a Borisz Godunovot, a Sosztakovics-féle feldolgozásban. Ami engem illet, a berlini Állami Operához 1965. augusztus végéig szerződés köt főzeneigazgatói minőségben«. _ A MADÁCH SZÍNHÁZ"BAN Tabi László »Most majd elválik című vígjátékába szeptember 21-én Csűrös Karola helyett Gyurkovics Zsuzsa ugrott be — Zsuzsa szerepébe. _ A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ szeptember 26-án tartja idei első zenés bemutatóját. Műsoron: Huszka JenőMária főhadnagy című nagyoperettje. Máriát Pataky Ottilia játszsza, Antóniát Takács, Margit. Jancsó Bálintot Mester István és Csányi János, Draskóczit Berczeli Tibor, Pannit Péter Gizi és Vári Éva, Zwikli Tóbiást Mendelényi Vilmos és Bárány László. Rendező: Szilágyi Sándor. A LAPZÁRTAKOR, szeptember 21-én este 7 órakor mutatták be a Madách Kamaraszínházban Hubay Miklós »Késdobálók« című drámáját. A kétszemélyes darab szereplői Vass Éva és Mensáros László. Rendező és díszlettervező Makai Péter mv. _ SHAKESPEARE »Szentiivánéji álom- és az »Aladdin csodalámpája című játékokkal szerepelt Krakkóban a budapesti Állami Bábszínház együttese. A lengyel közönség nagy tapssal fogadta a Shakespeare-bábjátékot, amelynek ez volt az első külföldi bemutatója. A krakkói lapok véleménye szerint a budapesti bábszínház nagy kockázatot vállalt magára, amikor Shakespeare-nek ezt a bűbájos tündérjátékát bábszínpadra ültette át, ez a kockázat azonban teljes sikerrel járt. A magyar bábművészek vendégjátékaként cserébe a jövő év elején hazánkba látogat a vendéglátó krakkói Groteska Bábszínház együttese. 20