Film Színház Muzsika, 1964. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1964-11-06 / 45. szám
24 IT HETVEN ÉV A BOULEVARD DES CAPUCINES-TÍL A GYARMAT UTCÁIG magyar film regftnue Fülünkben zenél a vers Korda Sándor szép gondolatokkal teli kritikájából megtudjuk, milyen is volt filmen a Tetemrehívás: «■Nem. kosztümdarab ez, nem egy reges, távoli világ ruháit húzza halotti érzelmekre: — a ballada és a balladáról készült filmdráma is örökérvényű emberi érzelmekből épült. ... Nem röppenek el a drámai szavak és könnyű és boldog szerelmi sóhajok a színről, de a fülünkben zenélnek a ballada szavai. Soha szebb kísérőzenét. A nézőtéren szinte skandálnak a verslábak, és szinte hallani, amint ritmusban mondják a nézők a ballada sorait. Elmélyült kortörténeti tanulmányok után készült a film. Felírásait Zichy Mihály illusztrációinak stílusában rajzolták. Berky Lili nagyobb színésznő, mint a külföldi moziprimadonnák legtöbbje. Szép és komoly arcán a bánat minden felhője, a mosoly minden sugara beszédes lesz. Eszközei a legegyszerűbbek ...* Mindebből talán kitűnik, hogy Berky Lili játszotta el Kund Abigél szerepét. Titokzatos látogató Bródy Sándor a Royal Szálló 131-es számú szobájában, ahol lakott, ágyában könyökölve sárga hálóingben elmerülten dolgozott, új regényes színjátékot írt a Magyar Színház számára. Váratlanul egy úr kopogtatott be a szerzőhöz, letett az asztalra egy tekintélyes összeget, ígért írásban még nagyobbat és kijelentette, hogy ő az éppen most készülő darabból, a Lyon Leából bizony filmdarabot akar csinálni. Bródy húzódozott, hiszen még a fele sincs meg a darabnak, és talán el sem készül egyhamar ... De az illető hajthatatlan maradt, otthagyta a pénzt, a szerződést és távozott. Bródy, aki a romantikus realizmusnak vágott ösvényt, úgy érezte, mintha az ő sajátos regényalakjainak egyike járt volna nála. A »Tímár Lizᔫ-n négy évig dolgozott, s hogy a »Lyon Lea« — fennmaradt hírlapi értesülések szerint — négy hét alatt elkészült, abban nem kis része van ennek a romantikus epizódnak. Vannak ugyan más regényes hagyományok, mely szerint Bródy mindössze három nap alatt írta meg a Lyon Leát a színház társulatának sürgetésére, de mások esküsznek, hogy csak azért készült el ilyen szokatlanul gyorsan, mert az a bizonyos ismeretlen még “a lábon« megvette. Ennek az epizódnak hőse pedig aki Bródynál megjelent, Pásztory M. Miklós volt, aki egy évvel korábban a Nemzeti Filmvállalat cégére alatt filmre vitteA szökött katoná-t. Pereskedés egy népszínműért Hogy némi fogalmat alkothassunk, miféle reminiszcenciákat ébresztgetett „A szökött katona”, s hogy épp ez okból a siker nem is pártolt el mellőle, citáljuk ide az akkori kritika egy mondatát: »A képről ellenállhatatlanul árad a népszínházi diadalmas esték szelleme és levegője.* A régi szép népszínházi esték emléke még meg tudta mozgatni a közönséget. És Rózsahegyi Kálmán meg Hegyesi Mari, a film két főszereplője, az egész színészgárda, és nem utolsósorban Pásztory, mint rendező, az akkorra már letűnt népszínmű reneszánszát ragyogtatták fel a vásznon.A tolonc megfilmesítése volt Pásztory M. Miklós következő terve. De úgy látszott, a megvalósításban Janovics Jenő Kolozsvárott megelőzi. Pásztory ezt plágiumnak fogta fel, és pert indított Janovics ellen. Folyt is a per eléggé vehemensen, hiszen mindketten tudták, hogy a híres népszínmű filmjogával micsoda adót tartanak a kezükben. A közönség alig várta,, hogy a film elkészüljön. Már a korábbiakból tudjuk, hogy végül is Janovics lett a versengés győztese. Mindamellett Pásztory is kitartott programja mellett, és vállalata, a Nemzeti, hamarosan egy újabb rendkívül kedvelt népszínmű, »A falu rosszan filmváltozaté”val állott elő, ismét magának Pásztorynak a rendezésében. Pásztory a továbbiakban Korda rendezőtársa (épp a »Lyon Leo”-t rendezték együtt) később üzlettársa lett, rendezett egy tucat filmet, s azután éppoly tragikus halál vetett véget pályafutásának, mint Garas Mártonénak: vérmérgezés áldozata lett 1922- ben. Garas 1921-ben hagyta el Magyarországot és 1930- ban halt meg, amikor vendégként itthon járt. Pásztory M. Miklós különben meglehetősen távoli civil területekről vetődött el a filmpályára. Virágkertészete volt és virágkereskedése, s üzleti részesedése is egy fodrászboltban. Már az önmagában dicsőségére válik, hogy Max Reinhardttal is versenyfutásban állt, aki szintén sietett megszerezni a „Lyon Lea” előadási jogát. A közönség felfigyelt a hírre, hogy egyszerre lesz látható a Lyon Lea a színházban és a moziban, s milyen érdekes lesz színészi // A GYARMAT UTCÁBAN.UIT-ben a mai Gyarmat utcai filmstúdió elődjeként felépült a Corvin Filmgyár. Cégvezetői, és egyben művészeti vezető Korda Sándor és Pásztory M. Miklós voltak. A mozgalmas képen forgatást látunk a némafilm idejéből