Film Színház Muzsika, 1965. július-december (9. évfolyam, 27-53. szám)

1965-11-05 / 45. szám

_ KÉT PREMIER BUDAPES­­TE­­EN. A Vidám Színpad lap­zártakor tartott premiert. A műs­or címe­­Nehéz választás«. A rendező Kalmár Tibor. A társulat valamennyi népszerű ágja fellép a műsorban. — A Kis Színpad november 5-én mutatta be Csizmarek Mátyás »Nem élünk kolostorban« című zenés játékát. A rendező: Zsudy József. A zenét Berki Géza komponálta. " ANDRE GÖRÖG MAGYAR " származású francia zongo­raművész — immár harmad­szor — magyarországi vendég­­szereplésre érkezet. A párizsi Conservatoire volt növendéke, több nemzetközi díj tulajdono­sa, egyaránt kiváló tolmácsoló­­ja a romantikus és a modern műveknek. November 5-én, a MÁV Szimfonikusok Hangver­senyén lép fel először. 3-án pedig a Zeneakadémia nagyter­mében ad szólóestet. _ ILLYÉS GYULA*.­­ BOLHA­­* BÁL«. A Déryné Színház vezetősége felkérte Illyés Gyu­lát, hogy írjon számukra dara­bot. A darab címe­­Bolhából**, sajátos stílusú vígjáték, mely­ a szerző szülőföldjén, a Tolna megye puszták vidékén ját­szódik. Illyés Gyula darabja játékés formában dolgozza fel komoly mondanivalóját, a ki­szolgáltatottságukban is méltó­ságukat védeni akaró emberek leleményes helytállását. A Dé­ryné Színház bemutatóját Ker­tész László rendezi. Zenéjét Juecetray Kamik­o szerezte, a főbb szerepeket: Várady Vali, Hajdú Endre, Torma István, Baranyai Ibi és Ats Gyula játssza. A sidneybec. Érkezett ■ HÍR SZERINT életének 2. évében meghalt Dávid Mihály, a jeles magyar színművész. A régi Magyar Színházban a sze­repek sorát játszotta el, kivált emlékezetes volt az Oroszország duna színmű Styejsan-alakjá­­ban. A felszabadulás után a Nemzeti Színház, később a Ma­gyar Néphadsereg Színháza tagja volt. Kilenc évvel ezelőtt kivándorolt, először Párizsban és m­ajg Sydneyben telepedett le. RÁDIÓ Bitónia valahol a IS és 160M Hrz-es rezgésszám között terül el, a hangoknak abban a bi­­rodalmában, amelyet az embe­ri fül zenei hangként érzékelni képes. Bitónia a Beatles-rajon­­gók birodalma; zenei, ponto­sabban tánczenei nagyhatalom. Utópisztikus kacsintás a jövő­be: mi lenne, ha a Beatles, Rotting Stones és egy­éb együt­tesek körül kialakult tömeg­hisztéria egy ország, egy egész világ egyetlen eszméjévé, moz­gató rugójává válhatna . . . Jászkmny Ta­más, a rádiójáték írója egy Utazót, Gulliver ké­sei leszármazottját küldi ebbe a birodalomba, hogy ott a dob és gitár népével ismerkedve, megmutassa az elképzelt jö­vőt. Az alapötlet — Beatles­­ország egy új Gulliver szemé­vel — kétségtelenül szellemes, és számtalan lehetőséget rejt magában: születhet belőle magvas szatíra ugyanúgy, mint közepes kabarétréfa. A zene­szerző, Jereb Ervin is bősége­sen válogathatott a lehetősé­gek közön. A megvalósult mű zenéjében ott találhatjuk a dzsessz történetének rövid ösz­­szefoglalását ugyanúgy, mint a­ modern könnyűzene irányza­tainak persziflázsát, természe­tesen mind a kettőt módjával. A szatirikus zenei persziflázsok és ironikus dzsessz-történeti feldolgozások ugyanis egyaránt zenei tréfákban oldódnak fel: a trükkfelvételeket készítő Új­házi László magas színvonalú,­ látványos munkát végzett. Az Utazás Bituméban kétségtele­nül az igényes zenés produk­ciók közé tartozik: kellemes szórakozás és biztató kísérlet. A zenei tréfák azonban, ugyanúgy, mint a kitűnő ötle­teket és üresjáratokat egy­aránt bőségesen tartalmazó szövegek nem lennének ele­gendőek arra, hogy közel más­fél órán át lekössék a figyel­münket . Bozó László minden ötletet maximálisan kihaszná­ló, a leggyengébb részleteknek is sajátos ízt adó rendezésének ^Utazás ^Bilániáim köszönhető, hogy nem érezzük fárasztónak, vontatottnak a da­rabot. De még így is hosszabb a kelleténél. A rendezés mellett a jól ösz­­szeválogatott színészgárda az előadás nagy erőssége. Első­sorban a groteszk ötleteket, a szatirikus szituációkban rejlő lehetőségeket kitűnően kihasz­náló Major Tamás és a hang­jával szinte bűvészmutatvá­­n­yokra képes Balázs Santa ne­vét kell említenünk. Csik István A WINOSOU VIG VOU. Ottnlw li­i». KtNte» »oiv«««lp­­­lelevia» a pécsi Senucsi Szsatuurfeól Nicolai­­ »tmlxiri vig nök- CVW háromfelvonáso» ngopRija. A főszerepeket Tréfás ta­ván, Balla Tibor, Berczeli Tibor, Hotter József, Csongor József, és Karnis Demeter énekelte. Az előadást Horváth Zoltán rendezte, Jelmeztervező Gombár Judit, díszlettervező: Váta Emil. Képün­kön: az előadás két sikeres női szereplője: Ágoston Edit és Pécs­­vary Gabriella. AZ csm SZÍNHÁZ matt keddi bsdets-estjeit Orosz Adél és Sipeki Levente nagy siker­rel mutatta be új számát,­­Az életbe táncoltatom lányt című film modern kettősét. A zene­szerző Vujicsics Tihamér, a koreográfus Seregi László. Az orosz—szovjet irodalom három nemzedékét képviseli az Európa Kiadónál megjelent há­rom új könyv. Bármennyire is különbözik az Írók egyénisége, életútja, meggyőződése — kora —, a köteteket egymás után el­olvasva lehetetlen észre nem vesni a közöst: az orosz foki szépségei iránti érzéket, az emberek iránti felfokozott ér­deklődést, a morális érzékeny­séget. E vonások a múlt századi nagyok óta formálódnak az orosz irodalom műhelyében, s a szocialista irodalomban, nap­jainkban, új kibontakozást nyernek. Ivan Bitnyin még a cári Oroszországban írta jelentős novelláit s a későbbiekből a kö­tet nem is hoz ízelítőt). A SZERELEM NYELVTANA című kötetében olyan novellá­kat találunk, amelyeket még Kosztolányi mutatott be nagy szeretettel a magyar közönség­nek. Sunyin Turgenyev utóda a századforduló Oroszországé­nak minden táj­szépsége és emberi nyomorúsága ott buj­kál a csendes, lírai novellák­ KÖNYVEK ban —, m­ég akkor is, ha kül­föld­ről szólnak. Paraszti szo­morúság, nemesi hanyatlás ol­dódik itt — túlságosan is zaj­talanul — egymásba. Élet- és zsánerképek ezek, de kimagas­lik közülük néhány megdöb­bentő erejű, korképként ható realista rajz, mint az­­erős ember­, az individuum széthul­lását klasszikus művészettel érzékeltető »San Franciscó-i űr«. A Fekete-tenger egzotiku­maiért, a szelíd Közép-Orosz­­ország lankáiért, a zord észa­kért rajong Kons­z­tant­in Prusz­invszkij: BARANGOLÁSOK KÖNYVE című művében, önéletrajzi cik­lusának ötödik és hatodik ré­szében. Talán egyetlen mai írónak sínes ennyi köze a mindennapi szépségekhez, az emberek, sokszor embertelenül nehéz sorsú barátok, irótársak egyéniségének, életmódjának, magának a barátságnak rejtett szépségeihez. Felejthetetlen jellemrajzok — Bábel, városok, — Batum, — hasonlatok, sze­mérmes s éppen szemérmessé­gükben megrázó, őszinte önval­lomások — találkozás az író nyomorgó anyjával és meg­­vakutt nővérével, csikkszedés a vágány mentén. Romantikus szerelmi epizód, útirajz és tár­sadalmi helyzetkép váltja egy­mást az elbeszélés szeszélyesen hömpölygő medrében. A huszas évek ábrázolása hiteles, de a fiatalságára emlékező író meg­szépítő prizmáján keresztül tör­ténik. Nagyon friss és bátor a har­madik kötet, az EMBERI SORS. (MAI SZOVJET KW­XESyft) A Milliók könyve sorozatban a szovjet irodalom legújabb eredményeiről ad számot, mert az­­öregek­ is az új, aktuális mondanivalóval szerepelnek , ez az új, ami az egész váloga­tásban közös: mindegyik író a szocialista embertípus kialakí­tását figyeli. A sematizmus bi­lincseit lerázva, tabuit félre­téve egybeolvasztják a legjobb nyugati realista próza eredmé­nyeit a szocialista és orosz iro­dalmi hagyományokkal. E no­vellák problémákat feszeget­nek, a humanista együttélés problémáit, néha túlságosan is kimondják a megoldást (Tyend­rjak­ov: Bíró előtt), de néha maguk is elég problema­tikusak azzal, hogy megkerü­lik az igazi buktatót. (Makszi­­mov: Él az ember) A legszebb még mindig Sotohov: Emberi socs­s, a mély Evgenia Ivanov­na (Leonov), és az emberi ér­zésre ébredés első pillanatait lefotografáló Kuzmyecov-novel­­la: Az étel lüktetése. Sunyim Gel­ért György: Pausztovszkijt Szörösy Klára fordította igen szépen. Az an­tológiához Domokos Mátyás írt utószót. • i mm__ (hasz­tál - arasz ember 23

Next