Film Színház Muzsika, 1965. július-december (9. évfolyam, 27-53. szám)
1965-07-02 / 27. szám
A nyármenyeiül Sárközi Dózsa-drámája a gyulai várban 1514 május 18-án Dózsa György felszólította Magyarország városait és községeit, hogy siessenek táborába. Amikor május 24-én Gyula vára alá értek és a mezőn táborba szálltak__33 ezer fegyveresük volt. — így jegyzi fel a történelem. Ötödfélszáz év után a gyulai várban előadásra gyülekeznek a színészek a várfokokkal körülvett bensőséges kis színpadon. S azzal a céllal — mint azt Miszlay István a gyulai várjátékok fáradhatatlan szervezője és rendezője elmondta —, hogy elégtételt szolgáltassanak egy méltatlanul elfeledett mártír író, az 1942-ben elpusztult Sárközi György nevének. Szárnyaló költői nyelv, reális történelmi tabló, kitűnő szerepek és szenvedélytől fűtött párbeszéd jellemzik a drámát. Dózsa György szerepét Szirtes Ádám játssza. öccse, Dózsa Gergely — Szabó Gyula, Szapolyai János — Szoboszlay Sándor, Csáky Kata — Stefanik Irén. A premierrel egy időben Dózsa-kiállítást is rendeznek a várban. Ágyúszó jelzi az előadás kezdetét, zászlók lengnek az ormon, őrségváltást lát a közönség és fáklyás katonák mutatják az utat a széksorok felé. A »Dózsá«-t július 3-án mutatja be a gyulai Várszínház. »Izzó vastrónon őt elégetétek, / De szellemét a tűz nem égeté meg, / mert az maga tűz...« Szirtes Ádám Petőfi versét idézi próba után Délelőtt, délután és a késő esti órákban Dózsa »tábora« azaz a színészgárda együtt próbál a színpadon. (Kotnyek felvételei) Dózsa György: »És az én utamon nem jössz velem?« Dózsa Gergely: »Most már csak egy van és én — veled megyek" Szirtes Ádám és Szabó Gyula párbeszédét Miszlay István figyeli !