Film Színház Muzsika, 1966. július-december (10. évfolyam, 26-52. szám)

1966-07-01 / 26. szám

H nemien Cs­uhai impozáns külsejének modern szép­ségét kezdi már feltárni a pesti járó­kelők előtt, amint a falait körülvevő állványzatokat sorra veti le magáról. Kintről eltünedeznek az építkezés nyomai, a finiséhez érkezett munka színtere most már odabent van, az épület belsejében. Hogy a munkála­tok éppen ma hol tartanak, arról, úgy véljük, nagyon kevéssé érdemes szá­mot adni, hiszen mire az erről beszá­moló sorok nyomtatásban megjelen­nének, már rég változott a helyzet, s jóval előbbre jutottak a Nemzeti Színház és az építők közös nagy vá­gya, a július végi teljes átadás felé. Átadás: júliusban A Hevesi Sándor téri színházban már minden falazási és épületszerke­zeti munkát elvégeztek a középület­építő vállalat dolgozói. A régi falak több mint a felét lebontották, kicse­rélték, s a Wesselényi utcai oldalon újabb emeleteket és az Izabella utca felől új épületszárnyat emeltek. Mas helyére került az újjáalakított épület első ideiglenes gazdájának, a Nem­zeti Színháznak fénybetűs neve is. Az építők nagy munkát végeztek, a koo­perációban résztvevő vállalatok fele­lős megbízottai hetenként egyeztették a legsürgősebb feladatokat. Ennek a ki­tűnő együttműködésnek köszönhető, hogy nem kellett egyszer sem módo­sítani az 1966. július 30-ra kitűzött át­adási határidőt. A Művelődési Mi­nisztérium, az Építésügyi Miniszté­rium és a Nemzeti Színház megbízot­tai a napokban már megegyeztek a többhetes műszaki átadás sorrendjé­ben is. Ezek szerint az építők elsőnek a művészek öltözőit, a színházi veze­tők irodáit, valamint a különböző színháztechnikai műhelyeket adják át, hogy azonnal megkezdhessék a költözködést. Július elején kezdődik a műszaki átadás, s az építők azt is vál­lalták, hogy a hónap végéig, a mű­szaki átvétel befejeztéig még a hiány­pótlásokat is elvégzik. Annyit még feltétlenül hozzá kell tennünk, hogy a rádió és a televízió rengeteget segített: az egész építkezés alatt mindvégig helyszíni riportjaik­kal, a késedelmeskedő vállalatok lel­kiismeretének állandó nyugtalanításá­­val járultak hozzá, hogy végül is min­den időre elkészüljön. Most még az Elektroakusztikai Gyárat kell egy ki­csit serkenteniük, amelyet egyelőre nagyon leköt a moszkvai KGST-pa­­lota és a budapesti Atlétikai Európa­­bajnokság »hangosítása«. A munkála­tok végső fázisában most rajtuk a sor, hogy az új színház technikai felké­szültsége hibátlan legyen. Újjávarázsolt színház De hát csakugyan új-e ez a színház? Hiszen itt, e helyen a század kezde­tétől színház állt, annak falain épült fel ez a mostani is. Mégis új, feltét­lenül új abban az értelemben, hogy sem kívül, sem belül rá sem lehet is­merni a régire.

Next