Film Színház Muzsika, 1966. július-december (10. évfolyam, 26-52. szám)
1966-09-09 / 36. szám
INDULASZEZON ♦ INDULASZEZON ♦ II Az első bemutatók DÍSZLET- ÉS JELMEZTERVEZŐK MŰHELYÉBEN Az első színpadi próbákon a díszletjelzések még kopárak, a színészek saját ruháikban készülnek szerepeikre. Mi ezúttal a díszlettervezők otthonába látogattunk el. Az íróasztalon készülő rajzokból, makettekből próbáltuk ellesni, milyennek látja előre a díszlettervezők és jelmeztervezők képzelete a premierek színpadképeit és kosztümjeit. Rosmersholm Köpeczi Bócz István Ibsen : „Rosmersholm” című drámájának díszleteit tervezi a Madách Kamaraszínházban. — A díszletrajzot kétféle variánsban is megfogalmaztam — mondotta. — Az első változat nyersebb, rusztikusabb, a magasba, az ősök képei közé két üres keretet is terveztem, mintha e két képkeret a darab főhőseire, Rosmerre és Rebeka Westre várna. Pártos Géza rendező azonban változtatást kért. Azt mondta, hagyjuk ki az üres képkeretek gondolatát. Ehelyett fejezzük ki a díszletben azt, hogy Rosmer és Rebeka tragédiáját az okozta, hogy nem a realitásban éltek. E gondolat megvalósítása érdekében szinte kihúztam a valóságos talajt a szereplők lába alól. A két főhős öngyilkossága pillanatában kivilágosodó alsó dobogó kifejezheti, hogy a főszereplők azért kényszerültek a halálba, mert illúzió-világban éltek. A Madách Színház másik készülő újdonságához jelmeztervezésre kaptam megbízást. Itt nagyon igaz az a gondolat, hogy az „Egy szerelem három éjszakája" című musical-tragedy menynyire engedi meg a jelmezek színesítését. Például: kaphat-e Greguss Zoltán, Szegilongi bíró alakítója kék szmokingot? Másrészt, gondolnom kell firenzei vendégszereplésünkre. Tehát: a háború és üldözés borzalmait úgy kell kifejeznem, hogy azok mind a magyar, mind a nemzetközi közönség számára közérthetővé váljanak. Szentivánéji álom Makai Péter, az Operaház tervezője műtermében apró színpadokat találunk, beépíthető díszletfalakkal, világítható játéktérrel, kivágott bútorokkal, papírfigurákkal. — Vendégként a „Szentivánéji álom” díszleteit tervezem a Madách Színház számára — mondotta. Vallom, hogy a díszlettervezés világnézeti kérdés. Mi Ádám Ottó rendezővel sokat foglalkoztunk Jan Kott, a híres lengyel színházi esztéta Shakespeareelemzésével. Kiderült, hogy Shakespeare ezt a darabot Southampton gróf kastélyszentelő ünnepségére írta. A meghívott vendégek a hallban nézték végig az előadást, amelyben egyébként mindenki önmagára ismerhetett, mert az író kulcsdarabnak szánta. Peter Hall angliai rendezésében felépítette e kastélyt a színpadon. Magam is arra az elhatározásra jutottam, legyen a díszlet egy barokk kastély tágas lépcsőháza. Az erdőt, a bokrokat csak jelezni akarom. Azt hiszem, a shakespeare-i sarok jobban tolmácsolják az erdőt, mint egy naturalistán burjánzó színpadi csalit. A másik díszletem Velencét ábrázolja majd. Wolf Ferrari ,,A négy házsártos” című operáját rendezem és tervezem az Operában. A díszlet tehát a lagúnák városa, Velence, de így egy kicsit neorealistán, a hátsólépcsők szemszögéből. Szörnyetegi Vágó Nelly, a fiatal jelmeztervező éppen Törőcsik Mari ruháján gondolkodik, ő tervezi a Katona József Színház első bemutatójának, Németh László „Szörnyeteg” című drámájának jelmezeit. — A dráma az 1930-as, években játszódik — mondja. — Két lehetőség kínálkozik: Elsősorban a Makai Péter makettszínpadán ezúttal a »Négy házsártos« című opera egyik díszlete papír bútorokkal és figurákkal