Film Színház Muzsika, 1968. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-29 / 26. szám
Évad végi kérdéseink a színigazgatókhoz (IV.) (Folytatás) sportpropaganda és a kulturális propaganda között lassanként félelmetes eltolódás jelentkezik. Ez elgondolkoztató. Ez ellen feltétlenül tennie kell valamit a sajtónak, de talán a tv-nek is. Az is különös tünet, hogy a bérlők bizonyos jó, művészileg érett, szuggesztív előadásokra egyszerűen nem jönnek el. A bérletet megveszik, de a bérlet birtoklása nem szuggerálja elég intenzíven a színházba járási vágyat. Ezt hazánkban, sőt külföldön is sok helyütt tapasztaltam. Úgy látszik, általános tünettel állunk szemben. A bemutatott darabok közül mindegyik műfajban több értékes és színvonalas előadást tartottunk. Természetesen mindegyik produkció nem sikerülhetett egyformán. Van egy bizonyos hullámzás, ami velejárója az életnek és a színháznak. • Bármennyire hálásak vagyunk is, a sajtónak azért, hogy színházunk produkcióival foglalkozik, mégis úgy érezzük, ebben a vonatkozásban sokkal többet kellene tenni. Az érdeklődés felkeltésének módozatait kellene megtalálnia a sajtónak. Hiszen, ha az említett sportpéldát vesszük, akkor világosan látszik, mennyire hátrányos helyzetben vannak a színházak. A következő szezonban színházunk profilját megváltoztatjuk, a Nemzeti Színház és a Kamaraszínház műsora és előadásainak száma módosul. Kamaraszínházunkban, amelyet a jövőben Szegedi Játékszínnek nevezünk, az eddigi 120 helyett 210 előadást tartunk. Ezek túlnyomó része próza. A nagyszínházban csak a nagy prózai darabokat játsszuk. Így a bemutatható prózai darabok száma kettővel, a balett eggyel és a könnyű zenés műfaj is eggyel nő. Műsortervünkben értékes vállalkozásnak tekintem Móra Ferenc „Aranykoporsó” című regényének drámai változatát, Katona József „Bánk bán”-ját, az operák közül Werner Egki „Peer Gynt”-jét. Ír Színházunk társulatában új nevek: Máthé Eta, Csizmadia László, Varga Tibor, valamint négy végzett főiskolás: Molnár Piroska, Kiss István, Janka Béla, Szendrő Iván. A Debrecenbe szerződött Gyarmathy Ágnes helyett Takács Katalin lesz a jelmeztervező. Kovács Zsuzsa tőlünk a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött. Besztercei Pál és Görög Mara szintén Budapestre került. Süllős Gábor, MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ • Az elmúlt évad során érettebb, • összeforrottabb lett a színház társulata, igényesebbé, elmélyültebbé vált a rendezők munkája — mindezt összegezve: alkalmasabbá lett a társulat nagyobb művészi feladatok megvalósítására. Az elmúlt évben művészi terveinket, elképzeléseinket maradéktalanul sikerült megvalósítanunk. Az évad művészileg legsikerültebb produkciói közül kettőt szeretnék megemlíteni, Trenyov: „Ljubov Jarovája” című történelmi drámáját és Tennessee Williams: „Múlt nyáron, hirtelen” című egyfelvonásosát. Mindkettő — más-más módon — de igen magas művészi fokon magával ragadó színházi élményt nyújtott az előadások közönségének. Érdekes, modern kísérlet volt Shakespeare: „Ahogy tetszik” című vígjátékának előadása, ez azonban a közönség körében nem érte el a várt sikert. Úgy érzem, az elmúlt évad folyamán átgondoltabb, elemzőbb lett a színházi kritika is. Ugyanakkor keserűen kell megállapítanom, hogy előadásainknak csak az Északmagyarország és a Heves megyei Népújság című napilapokban, a Napjaink című irodalmi folyóiratban és a Borsodi Rádióban van visszhangja. Az ország színe előtt ennek a kétszázezer lakosú városnak a színházát mélységesen titokban tartja a sajtó. Eseményszámba megy az is, ha egyetlen színházi lapunk, a Film Színház Muzsika egy-egy jelentős magyar, vagy külföldi premier alkalmával röviden, szinte minden kommentár nélkül hírül adja a bemutatás tényét. A következő évad műsortervének előkészítésénél gondosan felmértük Miskolc és Eger igényeit. A darabok kiválasztásánál olyan műveket igyekeztünk műsorra tűzni, amelyek két gondolatkör köré csoportosíthatók. Az első csoport különböző korokban és társadalmi körülmények között igyekszik megmutatni az ember szabadságvágyát, a forradalmi tettek szükségszerűségét, azoknak világot előrevivő erejét, a néphez való hűség és a hazaszeretet eszméjét: „Fáklyaláng”, „Bernarda háza”, „A lőcsei fehérasszony” és Bondy Endre—Tamássy Zdenkó új darabja, az „Életre-halálra”, mely témáját újszerű színpadi formában a 19-es forradalomból meríti. A gondolatkör második csoportjába tartozó darabok korunknak azokról a problémáiról szólnak, mint az egyén és a közösség konfliktusa, az embernek a társadalomban való helye, a társas együttélés erkölcsi problematikája. „Az ügynök halála”, Méhes György romániai magyar író, „33 névtelen levél” című vígjátéka és Pavel Kohout: „Tizenketten” című darabja. Ez utóbbi kettő magyarországi ősbemutatóként kerül színre. A színház új tagjai: Markaly Gábor és Györgyfalvay Péter a főiskoláról, a színház régi tagjai közül visszatérő Pákozdy János, Harmaczy József és Egerváry Klára, valamint Jablonkay Mária és Győrffy László. Két új primadonnánk Blaha Márta és Várhegyi Márta, új bonvivánunk Rózsa Tibor. Szinte teljesen újjászületik a színház balettkara: tagjai fiatal, szakképzett táncosok, akiket várhatóan rövid időn belül sikerül együttessé kovácsolnunk. Végül megemlítem még a „Fáklyaláng” című évadnyitó produkciónk két vendégét: Kossuth szerepében Bessenyei Ferencet, Józsa szerepében pedig Polgár Gézát. Ismét tarka zászlók lobognak az ősi gyulai vár fokán, a félelmetesen komor öregtorony ormán, a város címeres lobogóját csattogtatja a szél. Gyula, az immár országos ügygyé növekvő kulturális eseményre, a nyári Várszínház megnyitására készül. Az öreg téglavár zárt udvara, amint ez az elmúlt évek során már annyiszor kiderült, ideális helyszín történelmi drámák bemutatására, és ebben az évben még ideálisabb körülmények között kerül sor az első bemutatóra. A városi tanács vezetői, akik valóban szívükön viselik a Várszínház sorsát, hatalmas költséggel építtették meg a várban a világítóközpontot, amely az eddigi, provizórikus megoldások helyett megbízható színpadi világítást biztosít, és lehetőséget nyújt a rendezőnek arra, hogy Ismerkedés a színpaddal. (Dégi István, Stefanik Irén, Demjén Gyöngyvér, Cserényi Béla, Iványi József, Miszlay István, Kovács Lajos és Horváth Sándor) Féner felv. 6