Film Színház Muzsika, 1968. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1968-09-07 / 36. szám

Szerkesztőségi óra ► Szerkesztőségi óra Zongorista-siker Taorminában Egy francia klasszikus dráma Kiss Gyula, a nagy tehet­ségű, rokonszenves fiatal zongoraművész Taorminá­ban nagy nemzetközi sikert aratott. Immár másodszor nyerte el az ott rendezett nyári zenei kurzus verse­nyének első díját, s utána az elmúlt tíz évben most másodszor megrendezett nagy nemzetközi verseny aranyérmet, első díját. Igen kiváló, és már koncertpó­diumról ismert fiatal zon­goraművészek indultak a versenyen (a korhatár 33 év volt), szerte a világból, s közülük kilencen — hét nemzet fiai, leányai — ju­tottak a döntőbe. A nyertes Kiss Gyulán kívül Failoni Donatella, ugyancsak a bu­dapesti Zeneművészeti Fő­iskola növendéke is a dön­tőben szerepelt kiválóan. A versenyfeltételek szín­vonala, a kötelező művek száma és terjedelme szo­katlanul nagy volt, és a 40—50 fokos hőség csak fo­kozta a fiatalok erőpróbá­ját. A zsűri elnöke, Petras­­sia neves zeneszerző volt, s tagjai közt Magaloff és Zecchi (a taorminai mes­teriskola két professzora), is helyet foglalt. Kiss Gyu­lát az első díj eredménye­képpen tíz olaszországi hangversenyre szerződtet­ték le. A budapesti rádióver­seny, és a Liszt nemzetközi verseny díjnyertes fiatal művésze, akit zenei vilá­gunk hamar a szivébe fo­gadott, Taorminában is újabb híveket szerzett ma­gának és a magy­ar zene­­viű veszet­­t*. Most ioi.skó p­­iai tanulmányai utál to­vábbi­a­s mestere, Kadosa Pál irányításával szer­etné betanulni repertoárjának új műveit. Meglepő szereposztás Meglepetéssel olvastam, hogy a Comédie Frangaise-ben Roben Hirsch játssza majd Tartuffe-öt. Úgy tudom, hogy ez a francia színész eddig csak könnyebb vígjátékokban szerepelt A szi­gorú hagyományokhoz ragaszkodó Comédie Frangaise-ben ezt a szerepet valaha olyan nagy drámai színész játszotta, mint Louis Jouvet. Nálunk­ pedig — hogy mást ne említsek — Ódry Árpád vagy az elmúlt szezonban Kállai Ferenc. Már csak azért is, hogy el tudjam képzelni ennek a Kállaitól annyira külön­böző alkatú színésznek Tartuffe-ját, szeretném­ tudni, hogy Hirsch mit játszott a Hamis pénz és a­ Párizsi Merre Dame amu filmekben Ha tudják írják meg, hogy láthatjuk-e a közel­­jövőben ezt a francia színészt. — Ka­da Antal Budapest XIII. Nem kell meglepődnie" Hirsch a Comedie Francaise­­ben nagy klasszikus szerepeket játszott eddig. Dt a színé­szet, sőt a magyar színészet történetében is, számos példát találunk arra, hogy valaki más szerepkört is vállal. Egy­e­t­­lenpélda Rátkai Mártont évtizedekig m­int táncos komikust­­könyveltek el es esők pályája át*ásó évtizedében — töb­bek közt­­ Fo­­vefiv Harpagonjakent es mimi Gogol Revi /«»rjanak polgármestere — volt alkalma bebizonyítani cso­d­álatos tehetségét Robert Hirsch a Hamis pénz­ben Ful­bert To­up­in állástalan rajzolót, a Párizsi Notre Da­me-ban Krrigoire-t­ ,* költőt alakította, akit balsorsa a csavargók negyedébe visz. A közeljövőben ,* magyar közönség -a nagymenő című francia —olasz filmburleszkben láthatja Mulot végrehajtó szerepében. Nagy élvezettel olvastam az Élet és Irodalomban Gyer­­gyai Albert a klasszikusok v­édelmében írt cikkét. Kü­lönösen a Racine-nal foglal­kozó pár sor ütött szíven. Ha klasszikus drámáról hal­lok mindig ez a nagy fran­cia költő jut eszembe és elsősorban a ,,Phaedra" cí­mű tragédiája. Nem kívá­nok hozzászólni a színházi és irodalmi szakemberek néhány hete folyó vitájához, csupán, mint a színházat és a klasszikusokat szerető lai­kus kérem, hogy írjanak néhány sort a Phaedra szín­padi történetéről. — dr. Ho­­léczy Géza­né, Debrecen. Racine-nak a Phaedra megírásához a szokott egy év helyett három évre volt szüksége, (1677). A darabot a közönség nem értette meg és az ősbemutatón füttykoncertet rendezett. Racine ellenségei fizetett rendbontókkal próbálták megbuktatni a remekmű­vet, és így akarták sikerre vinni egy Pradon nevű je­lentéktelen drámaíró ha­sonló című darabját. Az idő Racine-t igazolta, a Phaedra ma Racine legtöb­bet játszott darabja, Pra­don neve pedig jóformán ismeretlen. Rachel a nagy francia tr­agika kilenc évig készült, míg eljátszotta a Phaedrát (1843). Nálunk 1876-ban mutatta be a Nemzeti Színház, Jászai Marival a főszerepben. A darab ezután 1880. augusz­tus 13-án Farkas Albert rendezésében került színre, majd 1935. január 11-én ugyancsak a Nemzeti Szín­­házban Horváth Árpád rendezésében. A felszaba­­dulás után 1957. március 30-án mutatta be a Nemze­ti Színház. Rendező: Major Tamás. Ebben az előadás­ban Tőkés Anna, Sinkovits Imre és Básti Lajos volt a három főszereplő. Balról jobbra: Nikita Masaid! Failoni Donatellával és Kiss Gyulával Taorminában Robert Hirsch a „Hamis pénzében Jászai Mari a Phaedrában 29

Next