Film Színház Muzsika, 1973. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-22 / 38. szám
Színházi hírek A Nemzeti Színház soron következő bemutatója Móricz Zsigmond Rokonok című műve, rendező: Nagy András László □ Horváth Gyula a Liliomfi próbái közben balesetet szenvedett, lábfeje gipszben van. Szellemeit Csákányi László játssza. A kutya testamentuma előadásában Makay Sándor, a Szókimondó aszszonyságban Benedek Árpád játssza Horváth Gyula szerepeit . A Vígszínházban Marton László vezetésével megkezdték Moliére A nők iskolája című vígjátékának próbáit. Arnolphe: Tomanek Nándor, Ágnes: Halász Judit, Horace: Lukács Sándor, a többi szereplő : Kútvölgyi Erzsébet, Szatmári István, Pethes Sándor, Miklósy György, Verebes Károly és Sörös Sándor is. Bemutató november 9-én lesz . A kecskeméti Katona József Színházban Ruszt József vezetésével próbálják Shakespeare Troilus és Cressida című drámáját Szabó Lőrinc fordításában. Troilus: Farády István, Cressida: Szakács Eszter, Achilles: Trokán Péter, Patroklus és Prolog: Szilárdy István, Thersites: Székhelyi József. Premier: október 5-én □ A Madách Színházban az Othello bemutatója után Shaw Brassborn kapitány megtérése című művét készíti elő Kerényi Imre. A főszereplők: Márkus László, Vass Éva, Gábor Miklós és Dégi István. □ A győri Kisfaludy Színház november 22-én mutatja be Marcel Pagnol világhírű filmjének, A pék feleségének színpadi változatát, amelyet Rácz György alkalmazott magyar színpadra. Az Orbán Tibor rendezte előadás érdekessége, hogy a péket, akit a filmen a felejthetetlen Raimu alakított, a győri bemutatón Szirtes Ádám játssza. ÜNNEPÉLYES KERETEK KÖZÖTT nyitották meg a Zeneakadémián a 13. Budapesti Nemzetközi Zenei Versenyeket. Képünkön ketten a zsűri tagjai közül: Gertler Endre (Belgium) és Tátrai Vilmos (a kép jobb oldalán) KÖNYV Keszi Imre legműveltebb tollmozgatóink egyike. Általában sokat tud, zenéről meg éppen kivételesen sokat (ifjan Kodály-növendék volt). Számos, egészben, vagy részben zenével kapcsolatos kötet után most Pest-Buda és Budapest zenei életét körvonalazta, a városegyesülés centenáriumát alkalomnak tekintve egy rendkívül érdekes ismeretterjesztő és szórakoztató gondolatmenet közlésére. Amit írt, a legkevésbé sem puszta kultúrhistóriai tényközlés, ellenkezőleg, merő értékítélet arányaiban, válogatásában, hangsúlyaiban, iróniájában, megértésében, egész hangvételében. Emellett még a témában többékevésbé járatos olvasó is rengeteg újat tud meg az eleganciával, világossággal megírt műből, amely szerencsére nélkülözi a zenei írások gyakori nagyképűségét, az átlagolvasót semmibe vevő tudálékos érdektelenségét. „Muzsikáló városon” Keszi nemcsak az operai és hangversenyszférákat érti, hanem a suszterinas-szférákat is — és egyformán komolyan veszi mind a kettőt. Pest-Buda és Budapest zenei életének szerves része volt az öreg Liszt Ferenc méltatlan kezelése, Beethoven koncertje a Várszínházban, a küzdelem Bartók ellen és Bartókért, de szerves része Böde Gáspár Ernő cigányzenekara (és a stílusában rejlő problémakör), az Ezerjó étteremben a Falu rossza, a Hullámzó Balaton... (Lukácsy Sándor népszínművéből, A vereshajúból), a dzsessz és a beat. Keszihez, a muzsikus íróhoz nem áll egyformán közel mindez — az életük felett kis tanulmányfélékben töprenkedőhöz ellenben minden közel áll. Hol tanulmány, ott vita. Nem mindenben érzem azért telitalálatnak a könyv arányait. Igaz, az operett külön problémakör, amely külön eszmélkedést követel, s az opera világában esetleg rangos szerzők sem olyan meghatározók, mint az operettében mondjuk Huszka, Szirmai, Lehár, vagy Kálmán. Az utóbbiak zenei életútja és műveik elemzése hosszából azonban szívesen engedtem volna annak érdekében, hogy Pest-Buda muzsikáló városának könyvében egy „ez idő tájt indult...” mondatocskánál több jusson a Sába királynője, a Sakuntala, a hegedűverseny alkotójának, Goldmark Pest-Buda Károlynak, aki mégiscsak más minőségben világjelenség, mint a tiszteletre méltó előbbiek. Nem értek egyet az egészében demokratikus hangvételű könyvben a „népszerűségre vergődött” Mascagni és Leoncavallo fitymálásával (ha Bartókkal való „egyesítésük” időtlenség volt is annak idején) és azzal az egészen finom, szinte észrevétlen aránybillentéssel sem, amely a Bartók—Kodály értékelésen érződik, egy Kodály-növendék talán érthető szeretetétől és tiszteletétől indíttatva. A könyv legfőbb értékei egyébként a valamennyi fentebb érzékeltetett témakörben megszületett kis tanulmányfélék, amelyeknek okosságát humoruk reprezentálja a leginkább, valamint néhány tömör, szinte klasszikusnak mondható megállapításuk. Nagyon jók és hasznosak a „magyar nóta”, a cigányzene, az operett származására és lényegére vonatkozó, könnyen követhető elemzések. A kzönyv nagy érdeme szép, finom kivitele. Az értékes — részben színes — illusztrációs anyag összeállítója Rózsa György. (Zeneműkiadó). Rajk András 22 Jókai-bemutató a Déryné Színházban • Operaénekeseink vendégszereplése Párizsban • A Fővárosi Operettszínház jubileuma • Színházi hírek • A hét könyv- és rádiókritikája Tájoló — fiataloknak A kis könyvecske a napokban került a hírlapárusokhoz, s amint azt a címe — Tájoló — jelzi: útmutató, ötletadó, propagandája az 1973—74-es év kulturális eseményeinek. Fiataloknak készült — kiadója az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács — de az információnak olyan tárháza, hogy az idősebbek is haszonnal forgathatják. A Kalauz című tartalmas fejezetben megtaláljuk az összes magyarországi színház műsoron levő darabjainak felsorolását és az évad következő bemutatóit, tizennyolc közeljövőben műsorra kerülő film rövid ismertetőjét, a Filharmónia és az Országos Rendező Iroda hangversenyeit és könnyűzenei estjeit, a múzeumok állandó kiállításait. A Címjegyzékben megtalálhatjuk az ország valamenynyi múzeumának, művelődési központjának pontos címét és több mint kétezer ifjúsági klub, diákklub és kerületi klub pontos helyét és címét. A Kedvezmények című fejezetből megtudhatjuk az OIOT és a Művelődésügyi Minisztérium kulturális kedvezményeit A beszámolóban örömmel olvastuk, hogy a már ismert ifjúsági mozibérlet-akció és múzeumlátogatási kedvezményeken kívül ifjúsági színházbérlet akció indult 36 ezer fő részére, kiadnak 110 ezer ifjúsági színházjegy-utalványt, háromezer opera- és ötezer hangversenybérletet. Természetesen a részletes felételeket is közli ez a várhatóan nagysikerű kiadvány, a Tájoló.