Film Színház Muzsika 1974. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-06 / 14. szám
KÉZDY LÓRÁNT____________________ Kézdy Lóránt a főiskola elvégzése után került a televízióhoz díszlettervezőnek. Ennek tizennyolc éve. Vajon miért választotta ezt az akkor még nálunk újnak, fiatalnak számító műfajt életcéljául? — Véletlenül, mint ahogy véletlenekből alakult egész életem — válaszolja. — Eredetileg képzőművész szerettem volna lenne, de minthogy a Képzőművészeti Főiskolára nem sikerült bejutnom, az iparművészetire jelentkeztem. Színházi díszlettervezőként végeztem, a tévéműfajról mit sem tudtam. Mesterem, Pán József javaslatára ugrottam „fejest" ebbe a számomra új műfajba. A kezdeti friss élmények döntően befolyásolták további utamat. Nem volt hagyomány, mindent magunknak kellett kitalálni, de végül is — úgy érzem — sikerült egy sajátos tévéműfajt kialakítani, és ez a legfőbb értelme annak a tizennyolc évnek, ami mögöttem van. — A televíziós díszlettervező teljesen új, térbeli problémákkal találja magát szemben, úgyhogy képesnek kell lennie egy teljes drámai folyamat képi feldolgozására, hiszen a képi alkotómunka, a kompozíció, mire a stúdióba kerül, már eldöntött, végleges. Ebből következik, hogy a képi megfogalmazás milyenségében a díszlettervezőnek döntő szerepe van, hiszen Tizennyolc év a képi kifejtési mód egyik sarkalatos pontja a díszlet. És még , valami. A televíziós díszlettervezésnél elengedhetetlen a technika alapos ismerete. — Milyen díszletterveire emlékszik vissza legszívesebben? — Mint legöregebb tévés, természetesen a kezdet, a „hősi" korszak terveire. Nem utolsósorban azért, mert azok teremtették meg az alapját a mának, így aztán öszszes nehézségeivel együtt ezek a legemlékezetesebbek. Ha gondolatban végigmegyek azokon a díszleteimen, amelyeket tizennyolc év alatt készítettem, a legszívesebben a Nő a barakkban, a Menekülés a börtönbe és az Iván Iljics halála című tévédrámákra emlékszem. Akkoriban mind a három díjnyertes alkotás volt. Ma már bármilyen furcsán hangzik is, nehezebb ilyen kitűnő műveket létrehozni. Valahogy akkor a kevésből több kiemelkedő született, mint most a sokból. — Mégis, melyik munkáját tartja a legjobbnak? — A Fából faragott királyfi díszleteit — Horváth Ádám rendezése. Meggyőződésem, hogy az egész mű új korszakot jelentett a televízió életében is, hiszen a Bartók-balett újrafogalmazása felrúgott minden régi hagyományt. A tervezőasztalnál ülve ... Nepp ettől se nagyon sugárzik NEPP: Azt még csak-csak ... ÍRÓ: Akkor felelt néhány kérdésemre: Igaz, hogy már gyermekkorodban eljegyezted magad a szép, de kacér Pannóniával? NEPP: (hápogva:) Kacsa! ÍRÓ: És a Pannónia meg sem kérte a kezed, hogy rajzoljon neki? NEPP: Való igaz, hogy a pályakezdésre a Pannónia Stúdiótól kaptam lehetőséget. NEPP: Akkor még a nagyszerű Trnka bábfilmek hatása alatt báb-díszlet tervező akartam lenni, tehát rajzfilmes lettem. NEPP: A Szenvedély című első filmemet követte az öt perc gyilkosság, majd több egyedi rövidfilm után a Gusztáv-sorozat. A képen kedv szárnyal át, mint a kacsamadár. Nepp eltűnik. Az író vár, bár ezt a jegyzettrükköt már ismeri. Tudja mi következik: Teljes Nepp-fogyatkozás, szerencsére azonban csak e forgatókönyv lapjain. Az író elvonul, hogy további erőfeszítéseket tegyen a Nepp-energia minél jobb kihasználására, felfejlődésünk érdekében. Insert: Hol van még a VÉGE! Nepp emlékezetében kotorászva bizonyítékokat tereget az író elé. Igazolja, hogy az Iparművészeti Főiskolán a méltóságteljes díszítő-festő (freskó, mozaik) tanszakon szerzett diplomát. Zenei tanulmányai igazolására lelki harmóniát mutat. Nepp eközben arra kószáló munkatársaitól új terheket vesz a vállára. Ettől kiegyensúlyozottan. Ez a lehetőség feldobja Neppet, aki szép ívű pályát kezd leírni. A közönség is derül. Világsikermontázs, nemzetközi hahota. Az író derül. NEPP: Ezután a két Mézga-sorozat indult el. NEPP: A János vitéz mozdulattervező munkája következett. Jelenleg a Dr. Bubó című hosszabb sorozatot rendezem. (tervezi, rajzolja) NEPP: Várj! Hozom a jegyzeteimet. Romhányi József Nepp kimerülten elhallgat. Elhallgatja azt is, hogy mint ötletadó forgatókönyvíró, sőt filmzeneszerző is jelentős sikereket könyvelhet el. Az író erőltetett tréfával a magyar rajzfilm Nepp-korszakának akarja nevezni ezt a munkát, de rájön, hogy ezt balul is értelmezhetik. Helyette újra faggatóra fogja riportalanyát. ÍRÓ: További nagy terveid? Nepp elborul. Úgy tesz, mintha már lealkonyulna, pedig az író tisztán látja, hogy csak most érkezik pályája delelőjére. Nepp hirtelen felderülve: 7