Film Színház Muzsika 1974. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-12 / 2. szám
TELEVÍZIÓ ................— TELEVÍZIÓ —....... TELEVÍZIÓ _ __ TELEVÍZIÓ Mizériusz, a gépember Ezt az arcképcsarnokot! A televízió jóvoltából mindenki ismerheti a királyi kastélyok és főúri paloták arcképcsarnokait, amelyek falairól ősapák és ősanyák tekintenek le hősi pózban a szemlélőre. Gladion palotájában azonban különös arcképcsarnok van: az egy emberöltő alatt megbuktatott királyocskák sora, akiket ugyanarra a trónszékre támaszkodva festett meg ugyanaz az udvari festő. Gladionnak, a diktátornak, most, a születésnapjára készült el életnagyságú portréja, hogy felkerüljön a falra, a hasbaszúrt, lámpavasra akasztott, Frászkarikába küldött vagy éppen szitává lőtt elődjei mellé. Mi lehet egy ilyen, intő példákkal körülvett trónteremben a diktátor legfőbb óhaja? Természetesen: A TÖKÉLETES ALATTVALÓ, akinek gumiból van a gerince, aki mindent kibír, beprogramozott agyában csak a diktátor dicsőségét hirdető lemez forog ... Szathmári Sándor — a Kazohinia írója — novellájából Varga Balázs írt, diákkomédiákon megedzett tollal tévéjátékot, majd mindehhez Hidas Frigyes szerzett zenét. Groteszk, furcsa játék kerekedett együttműködésükből, sőt megszületett a TV Zenés Színházának új műfaja, az opera-groteszk. — Örülök ennek a műfajnak — mondja Hidas Frigyes----bár az elnevezést nem fogalmaztam így meg. Kész forgatókönyvet kaptam, s annak hangulatában, a szöveg követelményei szerint, Vámos Lászlónak, a rendezőnek elképzeléseivel egyeztetve dolgoztam. — A tökéletes alattvaló valójában komédiából indul, szinte burleszk, majd később tragédiává kerekedik. Ezt a kettősséget hogyan oldotta meg? — Semmiesetre sem úgy, hogy kicentiztem: 60 taktus vidámság, 10 taktus átkötés, aztán a tragédia. A szöveg kötött, de ettől függetlenül könnyebb, dallamosabb hangzásokkal indítottam, könnyűzenei motívumokkal, majd egyre inkább komorabb, súlyosabb kap a zene. — Az énekesek mind férfi szereplők, okozott-e ez valami gondot? — A megírásnál nem, inkább a szereplők megválasztásánál volt szükségünk arra, hogy különböző hangszínű énekeseket válaszszunk. A diktátor: Sólyom Nagy Sándor, a festő: Ben,kóczy Zoltán, a feltaláló Miller Lajos, a kozmetikus Rozsos István lett. — A címszereplő pedig, Mizériusz, a gépember: Palcsó Sándor. Gépember — milyen zenét írt az ő jellemzésére? — A gép monotóniája szerint, recitálva beszél. A hozzá tartozó zenei kíséret is gépies zene, de nem gépzene! Semmilyen elektronikai trükköt, konkrét hangzást nem használtam, kizárólag a szimfonikus zenekar adottságain és lehetőségein belül maradtam. Ahogyan megelevenedik a stúdió, benépesül szereplőkkel, látható, hogy a trónteremnek nemcsak a falán csodálnivaló az arcképcsarnok. A diktátor és „udvara" ugyancsak mesterien megalkotott figurák. A diktátor, Gladion körül négy kozmetikuslány sürög-forog, hogy a főfőkozmetik A diktátor és a főkozmetikus (Sólyom Nagy Sándor, Rozsos István) A tökéletes alattvaló (Palcsó Sándor) Kész a mű: diktátor a kozmetikusok körében (Varga Zoltán felv.)