Film Színház Muzsika, 1976. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-21 / 8. szám

__ TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ .....■■■■■■ ■— ................... TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ méricskélik. A nyelvész asztalán a Magyar Értel­mező Kéziszótár, Idegen szavak és kifejezések szó­tára, Helyesírási tanács­adó, Magyar Utónév Könyv, irányítószám-füzet, Kis Világatlasz. A szeren­csekerék alatt ajándékok sokasága — terítő, falisző­nyeg, teás-­­és kávéskész­let, vázák, könyvek. A hét­fordulós „élő mérkőzést” négy részes próbajáték előzi meg Az automata­gép kiválóan működik, másodpercek alatt kidobja a betűket s számértékei­ket. A játékvezető taná­csokkal látja el a verseny­zőket, akik a címszóhoz pillanatokon belül szer­kesztik az újabb összeállí­tást. A próbajátékon még Varga József nyer, aki most szerepel harmadszor­­, de nem úgy az igazi versenyben! Itt már Ig­nác Miklós győzedelmeske­dik, mielőtt a figyelmezte­tő gongütést meghallaná, tábláján megjelenik az újabb ötletes, sok pontot érő összeállítás. — Diákkoromban még magam is szerkesztettem rejtvényeket — mondja. — Nagyon kedvelem az el­gondolkoztató feladatokat. Azt hiszem, a Játék a be­­tűkkel-nél a nyelvismeret és a kombinációs készség a legfontosabb. 1974 júliu­sában kapcsolódtam be a játékba. Kíváncsi voltam saját magamra is, vajon hogy állom a sarat. Tehát a kamerák előtt nemcsak partneremet, az időt (más­fél perc), hanem a belső drukkot is le kellett győz­nöm. Most már, hogy részt vettem egy igazi élő adás­ban , jobban értékelem a többi tévéprodukciót is, hisz tudom, mi van „a függöny mögött" — ponto­sabban a kamerák előtt. — Én Szöregről jöttem, tanító vagyok — mondja Ignác Miklós. — A múlt nyár óta küldöm ide meg­oldásaimat. Nagyon szere­tek versenyezni — szere­pelni annál kevésbé: lám­palázas vagyok. Legjobban a sakkot kedvelem, s a játék a betűkkel ezért is közel áll hozzám, éppen, mert a logikai készséget fejleszti. Még egy kérdés búcsú­zóul a játékvezető egyéb vetélkedőiről. — Az 5 tusa — feleli Egri János — márciusban kerül képernyőre és az Aki mer, az nyer adás kö­vetkező számát júniusban láthatja majd a közönség. Addig is viszontlátásra, legközelebb kedden, a Já­ték a betűkkel műsorban! B. J EGY SZERELMESPÁR „KALANDJAI" A TÉVÉBEN Hipermodern idők V­alami „elszaba­dult” a négyes stúdióban. A kame­rák ismeretlen földi lények képét közve­títik, a képernyőn több példányban fut­­károz egy megszep­pent fiú és leány. Földöntúli zene szól, fények villognak, ti­tokzatos szellerítke­­zek irányítják a be­rendezések kapcso­lóit. De nemcsak a né­gyes stúdió látszik furcsának az éjszakai felvételeken. A tech­nikai központba fel­repítő felvonón ez a felirat áll: Listo, a rendezői szoba ajta­ján pedig: Regiserio. Az eszperantó nyelvű feliratok olyan mű­sorhoz készültek, amely kísérlet egy, a nyelvi különbségeket áthidaló televíziós já­ték megvalósításá­hoz. Hipermodern idők a címe ennek a fél­órás zenés történet­nek. Két hőse: a nagyvárosban nyu­galmat sehol nem le­lő fiú és leány. Éjsza­ka véletlenül beté­vednek a televízió épületébe és itt kü­lönös kalandokat él­nek át. Kalandjaikba bekapcsolódnak a té­vé technikai eszközei, működésbe lép a sok­sok elektronikus cso­da. A szerelmespár képpé válik és elsza­kad egymástól, elté­vednek a stúdióban, míg végül rájuk talál az éjjeliőr és­­kisza­badítja őket az éteri világból. Szitányi András rendezi a Hipermo­dern időket, amely­nek forgatókönyvét Sztevanovity Dusán­nal közösen írta. Ze­néjét Madarász Iván és Victor Máté sze­rezte. Szereplők: a lány — Kútvölgyi Er­zsébet, a fiú — Szom­­bathy Gyula, az éj­jeliőr — Bárdy György. Az „éteri” lány — Kútvölgyi Erzsébet (Szelényi László felv.) W w \w^ A televízió ismert órája. A percmutatón „körbejár” — Kútvölgyi Erzsébet A lány a képernyőn — és a fiú, aki nem tudja kiszabadítani (Kútvölgyi Erzsébet és Szombathy Gyula)

Next