Film Színház Muzsika, 1983. július-december (27. évfolyam, 27-53. szám)

1983-12-17 / 51. szám

mondja: „Meglássa akárki, hogy a színpadon fog meg­halni. A harc mezején. Egy nagy jelenetben. Végel­­gyöngülésben ...” 1905-ben, amikor a művésznő hatvan­éves volt, korát gúnyolan­dó, szinte „tudományos­fantasztikus karcolatot” kanyarított arról, hogy 2005-ben, a VII. Köztársa­ság alatt, Sarah az elnököt magához rendeli, s megké­ri, hogy adja férjhez őt, a kétszázhatvan éves művész­nőt. Az elnök összehívja a parlamentet, elválik, ma­ga veszi nőül a dívát, aki­nek ez nem elég, hozzá akar menni ahhoz a legcsinosabb szatírhoz is, akit a Bors­ban látott. „Pár hét alatt húsz férje volt... köztük idősebb Dumas szobra is...” Az isteni dívának valószínűleg senki sem merte lefordítani ezt a vit­­riolos cikkecskét az öregedő művésznőről, akiről a kö­vetkező évben (1906) így írt: „Ez a grandiózus, nagy­nevű asszony nem nyug­szik”, el akarja játszani a Faust Mefisztóját! „Bizarr, bolond és nagyszerű vállal­kozás ... Ez az öreg és csú­­nyuló istennő lobogó, dacos életkedvével megindít. Ne­vetnünk kellene, de művé­szi energiája még most is imponáló glóriában mutatja be őt. — És ajkainkra fa­gyasztja a mosolyt, a gúnyt, az élcet.” És bizony a színésznő túl­élte a költőt! Majdnem be­vált Ady jóslata: noha 1915- ben amputálták fél lábát, szinte az utolsó leheletéig szerepelt, rendezett, terve­zett. 1923-ban halt meg. Sajnos, nálunk már nem Ady temethette. Méltó kor­társnő írta mégis a nekro­lógot: Jászai Mari, a Nyu­gatba. Soha ilyen búcsúzót! A címe is kihívás, mert a Sarah-nál hat évvel fiata­labb magyar tragika kér­dőjelet biggyeszt a név után: „Sarah?” a cikk cí­me. Irálya — akár az Adyé — gunyoros: „Aranyhangját körülhordozta kis földgo­lyóbisunkon, és pontosan ér­tesítettek bennünket, hogy e kirándulásoknak hány lá­dával, hány kutyával és hány majommal indul ne­ki ..Valami csináltságot érez a művészetében: „A tehetségnek műveltséggel kell körülabroncsolnia ma­gát, hogy a legnagyobbat érje. Sarah-nak műveltség­ből állt a tehetsége.” Vagy­is „észlény” volt, nem „ra­jongó” ... Igaza volt a fa­­nyalgó magyar vetélytárs­­nak? Nem tudom. Az azon­ban mindenképpen igaz, hogy az Ó és az Új Világ évtizedeken át rajongott Sarah-ért. ■ Az ifjú Sarah: Sarah egy jellegzetesen szenvedélyes szerepben FILMCSILLAG (kaposvá­ri Csiky Gergely Színház). Básti Juli és Margitai Ági egyensúlyoz a harsányság peremén. Kátay Endre és Margitai Ági is „iskolázik”, sikerült új színeket lopniuk a kedélyes alkoholista sze­repkörbe. Gyuricza István és Svindler Béla a két ösz­­szecserélt szerelmest játsz­­sza, összetéveszthetetlenül és jól. Közös szerelmüket, Verocska­ Irinát Básti Juli alakítja, egyszerű, ám hatá­sos, letisztult színészi esz­közökkel. Játéka több, mint ami egy operettecske édes­­kés-szerepcserés, jelzéssze­rű főszerepéhez szükséges. Kitűnő színésznő, és ha ezt is tudja (mert tudja), akkor le a kalappal. Jó hát az előadás, jó a muzsika, jók a színészek, mi kell ennél több? Bulla Károly 9

Next