Film Színház Muzsika, 1985. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-01 / 22. szám
ITTHON AZ IDEI KITÜNTETETT Berkes Kálmán klarinétművész, az Állami Operaház zenekarának fiatal művésze nyerte el az idén a Komor Vilmos-emlékplakettet. Képünkön: Berkes Kálmán átveszi a kitüntetést Mihály András igazgatótól (Fotó: Mezey) RÁDIÓ: JUTALOMJÁTÉK A sokszínű kínálatból kiemelkednek a Festetics-kastélyban, illetve a karmelita templomban megrendezendő hangversenyek, amelyeknek közönsége többek között olyan kiváló zeneművészek játékában is gyönyörködhet, mint Stefan Ruha és Sebők György. A könnyűmuzsika hívei Korda György, az Omega, a Dolly Roll, a Neoton koncertjeit hallgathatják. A színházbarátok Molnár Ferenc: Doktor úr című művét láthatják majd a veszprémi Petőfi Színház művészeinek előadásában. A folklórt kedvelők számára a Budapest táncegyüttes, valamint a helyi Georgikon néptánccsoport és állandó kísérője, a Guzsaj népzenei együttes fellépései ígérnek emlékezetes estéket. Sok érdeklődőt várnak az augusztus 20-i népművészeti vásárra is. Új és jelentős eseménye lesz az idei nyárnak a dél-dunántúli kulturális napok rendezvénysorozata. Ennek keretében Baranya, Somogy, Tolna és Zala film- és videoszemléjének, illetve az említett négy megye legjobb néptánc és hagyományőrző együttesei fesztiváljának ad otthont Keszthely. Nem hiányoznak a kínálatból a képzőművészeti kiállítások sem: Iványi Katalin, Szekeres Emil és Somogyi Győző festőművész és Váró Márton szobrászművész alkotásait mutatják be. A május 29-én kezdődő I. magyar numizmatikai nyári egyetem befejezéseként június 2-án Keszthelyen tartják a dunántúli éremgyűjtők találkozóját is. Rendszerint csak hosszabb és eredményes pályafutás után szoktak jutalomjátékkal kedveskedni a színésznek. Tulajdonképpen ez az elismerésnek egyik formája, amelyben a szakma és a közönség értékelése és szeretete fejeződik ki. Gáti József, úgy vélem, rászolgált erre az elismerésre. Immár több évtizedes színészi-rendezői-versmondói-tanári munkássága szerves része lett a magyar színházművészetnek - természetesen a rádiószínházat is beleértve. Gáti tudja azt (nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is), hogy a nyelv megbonthatatlan, élő egysége az értelemnek, érzelemnek és a zenének; versmondásában éppen a nyelv utóbbi oldala jut impozáns módon kifejezésre. A rádióban sugárzott jutalomjáték-sorozatot retrospektív Gáti-pályaképnek is tekinthetjük. Hallhattuk - többek között - 1955-ös felvételről Don Juanként, 1957- ből Machiavelli szerepében, 1967-ből VII. Gergelyként. És hallhattuk új felvételen a két Szophoklész-bemutatót, az Oidipusz királyt és az Oidipusz Kolonoszbant. A választás nemcsak azért sikeres, mert maguk a darabok a korai drámairodalom csúcsát jelentik, magyarításuk (mindkettő Babits Mihály fordítása) immár nemzeti műveltségünk szerves részévé tette e remekműveket, hanem azért is, mert ezek a darabok rádióra jól alkalmazhatók. Nem utolsó szempont ez; sokszor tapasztaljuk, hogy a kifejezetten színpadi előadásra szánt művek csak jelentős veszteségekkel adaptálhatók rádióra. A görög drámának - a szűkös színháztechnikai eszközök miatt - szegényes a cselekménye, ezt azonban bőségesen kárpótolja a gondolatok, érzelmek mélysége, a dialógusokban kifejeződő konfliktusok erőssége, a tragikus bukás - az elkerülhetetlen végzet - nagyszerűsége. Mindez a rádióban jól érzékelhető, s ha annak idején a felhőtlen kék egű, varázslatos szépségű epidauroszi táj mint díszlet hozzá is járult a katarzishoz, a rádió láthatatlan színpada bensőségesebb megoldásokat is lehetővé tesz. Gáti játéka először szinte csalódást okoz: várjuk a szépen zengő, veretes dikciót, a kitapintható metrumot (hisz érzékeltetésének kiváló mestere), de nem ezt kapjuk. Mintha nem is Gátit hallanánk (még hangját is alig ismerjük fel), hanem a magabiztos királyt, aki megtörik s önmagát vakítja meg, amikor rájön szörnyű vétkére. A múlt gyötrelmes felidézése szembesíti a valósággal, s ez - legalábbis az első tragédiában - feloldhatatlan ellentmondásba kerül az erkölcsi világrenddel. A megbékélést és a megtisztulást a halál hozza meg számára. Oidipuszt halljuk itt, nem Gátit; a színésznek valószínűleg nem kis erőfeszítésébe került, hogy sikeres, bevált eszközeit mellőzze, s teljesen új, csak erre az egyetlen szerepre megfelelőt dolgozzon ki. Úgy vélem, Oidipusz megformálása nemcsak a színész, hanem a hallgatóság számára is jutalom volt. Méltánytalanság lenne azonban, ha nem tennénk említést a többi szereplőről. Igazán parádés szereposztás volt; Páger Antal, Sinkovits Imre, Szabó Sándor, Moór Marianna, Bács Ferenc, Ruttkai Éva és a többiek tették teljessé - talán azt is mondhatnánk: hiánytalanná - műélvezetünket. Mindkét darabot a rendező, Bozó László alkalmazta rádióra, a zenét Durkó Zsolt szerezte. B. Fazekas László Május 23-a és 29-e között csehszlovák filmhetet rendeztek az Új Tükör moziban, új, még bemutatás előtt álló, s Magyarországon már játszott alkotásokból. A programon az alábbi filmek szerepeltek: K. Kachyna: Vadászkunyhó; J. Menzel: Hóvirágünnep; K. Kachyna: Vigyázz, jön a vizit!; S. Uher: Kaszálás a Kánya-réten; J. Herz: Bulldogok és cseresznyék; K. Smyczek: Hóhányók és hóvirágok; Z. Flindr, T. Tintora, D. Zbornik: Kínos történetek # Győzött a nemzetközi gyermeknap alkalmából Bor József igazgató Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Arnika című meséjéből a Kacsakirálylány címmel mesedarabot rendezett. A szereplők között a társulat fiatalabb tagjai is bemutatkozási lehetőséget kaptak. A mesejáték átdolgozója Z. Szabó László, a színház dramaturgja volt. A Bács- Kiskun megyei Tanács V. B. művelődési osztálya és a Kecskeméti Katona József Színház drámapályázatot írt ki hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére. A pályázatra beérkezett 39 mű. Az első díjat nem osztották ki. Második díjban részesült megosztva H. Barta Lajos Másodsziglen és Kriszt György Luxuskórház című műve. Harmadik díjban részesült megosztva Nagy Piroska Mesepalota, s „Hazám, hazám” jeligével a Díszpolgárok című mű. A Nap és hold címen rendezett sikeres estet Budai Ilona, Havas Judit és Birinyi József Erdély művészetéről a Rátkai Klubban. • A Hazafias Népfront budapesti művelődési bizottsága Kristó Nagy István elnökletével az ízlésformálás időszerű gondjairól rengsz beszélgetést az Almássy téri Szabadidő Központban június 5-én, 14 órakor. A Calderon vígjátékot - Úrnő és komorna - Tömöry Péter rendezésében mutatta be a veszprémi Petőfi Színház. Képünkön: Csák Zsuzsa és Balogh Tamás a komédia egy jelenetében (Fotó: MTI - Ilovszky Béla) NÉHÁNY MONDATBAN KESZTHELYI NYÁR ’85 93 ITTHON