Filmvilág, 1984 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1984-06-01 / 6. szám

és cselekvések kötöttebbek, a kon­fliktusok nem élesek, az emberek sze­mélyes kapcsolataikban élik meg a tett és a választás drámáját. Ez is szerelmi történet volt, összekuszált, zaklatott kapcsolatokkal. A forgató­­könyvből nem készült film, de a téma éppen ezért továbbra is izgatott. Ezután írta meg Pethő György a Mária-nap és a Majd holnap forgató­­könyvét. —­­1 Martinovics a magyar jakobi­nus mozgalom és Sándor Lipót főherceg nádor iratain alapszik. Milyen kora­beli dokumentumokat használtak fel a Mária-nap forgatókönyvének megírá­sához ? - A Széchényi Könyvtár levéltárá­ban őrzik Petőfi Zoltán és a Szendrey­­család életének dokumentumait: leve­leket, naplótöredékeket. Ezeket Pe­thő György összegyűjtötte és 1975— 76-ban megírta Közelről című forgató­­könyvét. Idén márciusban jelent meg a Magvető Kiadó Nemzet és emlé­kezet sorozatában az eredeti doku­mentumokat és a film forgatóköny­vét tartalmazó kötet. — A Mária-nap­ központi figurája Petőfi Sándor özvegye, Szendrey Júlia. Miért izgalmas személyiség ma is e különös, mitikussá lett asszony ? — Azt szerettem volna bemutatni, miként küzd meg egy konszolidálódó társadalom a múlttal, és hogyan formálja a történelem az emberi kapcsolatokat. A Szendrey-család­­ban bizonyos konfliktusok érthetően erőteljesebbek, mint a környező vi­lágban, hiszen Júlia és a család többi tagja nem csak Petőfi hősi alakjával szembesül szinte minden nap, hanem egy irtózatos teherrel is küzd: sorsuk az, hogy megmentsék, tovább örö­kítsék azokat az értékeket és esz­ményeket, amelyekért Petőfi az éle­tét áldozta. Júliának a maga külön személyes harcát is meg kellett vív­nia, hogy ne keseredjen meg az öz­vegyi pózban, nyitott maradjon új érzelmekre, új kapcsolatokra. — Szerb Antal a Magyar Irodalom Történetében érdekes képet fest Petőfi szerelméről. ,,Szendrey Júlia minden volt, csak nem ártatlan, barna kislány : rövidre nyírta a haját, amikor ez a legnagyobb asszonyi lázadás szimbó­luma volt még, szivarozott, férfias ruhákat hordott, mint George Sand, betegesen hiú volt. . . Kettejük házas­sága két vad és féktelen természet összecsapása, melyben a fin de siécle erotikus elátkozottsága veti már előre árnyékát. . . és ezt stilizálta Petőfi biedermeier szerelemmé.” A filmbeli Szendrey Júlia erőtlen báb a férfiak kezében. Sem külleme, sem viselkedése, sem szavai nem utalnak a szabadszel­lemű, a költészettel is kacérkodó Jú­liára. . . — A 18—19 éves Szendrey Júlia, akibe Petőfi beleszeret, nem azonos a­ Mária-nap főszereplőjével, a 39 éves, megtört, súlyosan beteg asszonnyal. A film éppen ezt a szükségszerű és drámai változást mutatja be. Az a kép, ami Petőfi Sándor szerel­mes verseiből kirajzolódik, és amit Szendrey Júlia festett magáról, ter­mészetesen nem objektív. Miként a Mária-nap sem az egyedül lehetséges, objektív Szendrey Júlia-képet mutat­ja meg — bármennyi dokumentu­mon alapszik is a film­­—, hanem amilyennek én látom Petőfi szerel­mét, özvegyét. — A film mindvégig a Szendrey­­család Rózsa-hegyi nyaralójában ját­szódik, 1866-ban, néhány hónappal a kiegyezés előtt. Éles ellentét, kés­hegyig menő viták jellemzik Júlia má­sodik férje (Horvát Árpád történész, egyetemi tanár) és két sógora viszonyát (Petőfi István, Zoltán gyámja, Gyulai Pál, ezidőtájt a színészképző iskola aligazgatója, háta mögött a Petőfi költészetét értékelő irodalomtörténeti munkájával és a magyar nemesség requiemjével, az Egy régi udvarház utolsó gazdája című regényével). A családi perpatvarok mélyén a 48-as forradalmi értelmiség politikai meg­osztottsága rejlik, nem világos azonban Gyulai­ Pál és Horvát Árpád ellen­téte. Úgy tetszik, ez nem több, mint két férfi versengése a szeretett nőért, Júliáért. . . — Ebben a családban a politikai ellentétek is személyes konfliktusok formájában jelennek meg. Valóban mindketten szerelmesek Szendrey Jú­liába, a bűvkörében élnek, de Júlia szelleme, érzékisége elválaszthatat­lan Petőfihez fűződő kapcsolatától. Szendrey Júlia még a családban sem pusztán önmagát jelenti — éppen ez a viszály lényege. Horvát Árpád és Gyulai Pál 1850-ben Garayéknál nem Júliába, hanem Petőfi özvegyébe sze­rettek bele, aki persze eleven, hús-vér nő volt. — A Mária-nap minden szereplője kisajátítja magának 1848 emlékét, de mintha a forradalom eszméje már sen­kit sem hevítene. . . — Ezek az emberek a magyar for­radalmi értelmiség képviselői, tizen­hét évvel a forradalom után mind­annyian a létüket igazolják. Júliához hasonlóan ők is meg szeretnék őrizni Rutz György (Ifj. Horvát Árpád) és Kvndruny Gábor (H­orvát Attila) Handel Ildit (Szendrey Júlia) és Igy távú (Gyulai Marika) 14

Next