Filológiai Közlöny – V. évfolyam – 1959.
1–2. szám - A Turóczi-Trostler József emlékszám anyagának folytatása (1–84. l.): - Beke Ödön: Az indoeurópai és finnugor esetek kialakulása
vízhez' ; — manysi (vogul) Äs-väta-t 'az Ob [folyó] partján', joli-taram-t 'a földön' (tkp. 'az alsó égen'), Tayit taram-t 'a Szoszva [folyó] forrásánál', sun-purikat 'a szán elején' (tkp. fején), taram-t 'az égben', vit-tdl 'a vízben' ; — kan-nal 'a helyről', puiqkä-nal 'fejétől', éaris-nal 'a tengertől', upä-ndl 'az ipától', tyram-nal 'az égből' , — urd-n 'a hegyre', porä-n 'a tutajra', md-na 'a földre', vitdn 'a vízbe', tyram-na 'az égbe', 'az éghez'. A legtöbb finnugor nyelvben azonban az irányok még tovább specializálódtak. Mindegyik irány kifejezheti még azt, hogy a cselekvés valaminek a belsejében, fölsején vagy mellette történik-e. A magyarbanpl. ház-ban, ház-ból, ház-ba; — ház-on, ház-ról, ház-ra; — ház-nál, ház-ról, ház-hoz. Ezek a határozók azonban nem az eredeti, egytagú esetragokat veszik föl, hanem többnyire a névutókból fejlődött ún. testes ragokat. Némelyik nyelvben a specializálódás nem megy ennyire, hanem a ragok csak azt fejezik ki, hogy a cselekvés valamin belül vagy kívül történik-e , pl. finn puu-ssa 'fában', puu-sta 'fából', puu-hun 'fába' ; — puu-sta 'fán v. fánál', puulla 'fáról v. fáról', puu lle 'fára v. fához' , pöydä llä 'asztalon', pöydällä 'asztalról v. asztalról', pöydä lle 'asztalra'. A helyhatározókból fejlődött aztán a különböző átvitt értelmű határozók egész sora. Ez a fejlődés két irányban történt. 1. Az időhatározók, mégpedig a locativusból a mikor? kérdésre felelő, a lativusból és ablativusból a mikorra, meddig? és a mióta? kérdésre felelő időhatározók. — 2. A képes jelentésű határozók : az állapot-, az eredet-, a vég- (dativus és translativus), azután a mód-, ok- és célhatározók. Amint az urál-altaji nyelvekben a helyhatározóknak három irányuk volt, az ieur. nyelvekben is kellett a locativus és az ablativus mellett lativusnak is lennie (hová? kérdésre), s ez éppen a dativus, melynek eredeti helyi jelentése több ieur. nyelvből is kimutatható , pl. mind grämäya gacchati 'er geht zum Dorfe' ; pali sakunto jälamutto va appo saggäya gacchati 'wenige gehen zum Himmel wie ein vom Netz befreiter Vogel'2 ; egyh. szl. b o g ov i prichodici '3n kommst zu Gott' ; óorosz ubéza no v u goro du 'er floh 1 Az időhatározóknak a helyhatározókból való fejlődésére nézve vö. : táj: déltájban, akkor tájban, a század közepe táján; nyom: nyomban (vö. lat. in vestigio, e vestigio; ném. auf der Stelle); hely: diai. hejbe († helyben), hejből ( helyből) 'azonnal' ; ahajt (*az helyt) 1. 'ott' ; 2. 'azután' ; ehejt (d e helyt) 1. 'itt' ; 2. jelentéstelen pótlékszó ; azonnal, ezennel 'rögtön', a XVI. században még : azon hel(y)t, azon hel(y)en, ezen hel(y)t (vö. latin ilico, illico 1. 'helyben' ; 2. 'azonnal, nyomban, legott' , in loco); mihelyt; — legott, régen ottan, legottan is (vö. lat. illic 1. 'ott, ottan' ; 2. 'akkor, aztán' MÁRTON, 1818, dul 'tunc' WALDE— POKORNY, Vergl. Wb. I, 84); iz-i-ben; után (eredetileg a. m. 'útján') (vö. ném. da 1. 'itt, ott' ; 2. 'ekkor, most'). 2 DELBRÜCK I, 177 dativus finalis-nak tekint ilyen példákat is : ci. odhébyo vrajati 'er geht nach Brennholz'. Az urál-altaji nyelvekben is lativus áll ilyen esetben : oszmántörök o dun - a gider 'er geht um Holz' ; kazáni-tatár ul urmanya utinya bargan er ging in den Wald um Holz', alar siuya töstölär 'sie gingen zum Fluss um Wasser', bolonya p e 6 ä n g ä bordiii 'du gingest auf die Wiese Heu zu machen'. — A finnben illativusszal v. allativusszal : mennä m ar j a an v. marjoille 'bogyót szedni menni', mennä h e i n ään 'széna(kaszálás)-ra menni', mennä kala an 'halászni menni' (tkp. 'bogyóba v. bogyóra, szénába, halba menni'). A mariban (cseremiszben) és a permi nyelvekben allativuszszal, s itt a török hatás nincs kizárva : mari pulan kemä ! 'menj fáért !', karak palän keä 'a varjú vízért megy', Sud elan mien toleç 'szénáért megy' ; udmyrt (votják) na ni i lezittam 'kenyérért küldték', purudä vuli istäm 'vízért küldte [a tóhoz]' ; komi (zűrjén) si je munis turuul a 'szénáért ment', b il a munis 'tüzért ment', medie sije istisniagi a 'máskor komlóért küldték'.