Filológiai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1983.
1–2. szám - Közlemények - Kese Katalin: Alexandru Romannak, a budapesti egyetem első román tanárának nagyváradi tevékenysége
Alexandru Romannak, a budapesti egyetem első román tanárának váradi tevékenysége KESE KATALIN Egyetemünk, az akkori Magyar Királyi Tudományegyetem Román Tanszékét 1863-ban alapították. Megalakulásakor került a tanszék élére Al. Roman (1826—1897), aki a budapesti egyetemen első ízben adott elő román nyelvet és irodalmat. Nemzetiségi politikus volt, aki nagyon sokat tett a hazai románság kulturális felemelkedéséért és a román—magyar kapcsolatok elmélyítése érdekében. 1865-ben a Bihar megyei magyar-csékei kerület országgyűlési képviselőjévé választották. Képviselőként írta meg Az országgyűlési képviselő felszólalása a középiskolák törvényjavaslatáról szóló vitában Magyarország parlamentjében (Discursul deputatului dietal-rostit cu ocasiunea desbaterei asupra proiectului de lege despre scoalele secundare în casa deputafilor Ungariei, Szeben, 1883) című munkáját. 1866-ban tagja lett a bukaresti Román Akadémiának, amelyet abban az időben még Román irodalmi társaságnak (Societatea literarà românà) hívtak, és melyben a magyarországi románságot képviselte. Román lapszerkesztéssel is foglalkozott. 1861-ben a Concordia (Egyetértés) című lap főmunkatársa, majd szerkesztője lett. A Concordia politikai lap volt, amely tág teret nyitott a hazai románság véleménynyilvánításának, de ugyanakkor irodalmi célkitűzései is voltak. A román hírlapírásban akkor még elterjedt cirill betűk helyett latin betűkkel nyomtatva jelent meg. 1868-ban Roman kiadta a Federatiunea (Szövetség) című lapját, amely úgyszintén politikai jellegű volt. Neve arra a politikára célzott, amelyet a monarchia nem valósított meg: a nemzetiségi egyetértést. A Concordia és a Federatiunea mellett Roman más lapokban is közölt cikkeket (Albina, Nationalul, Familia). Műfordítással is foglalkozott, III. Napóleon Julius Caesarut ültette át románra (Pest, 1867). A korabeli,Márki Sándor, magyar történész a következőképpen jellemzi: „Romanu szellemes ember, ki a nyelvvel igen jól tud bánni s ki ismeri a maga népének kedvenc vágyait." Al. Roman életének és munkásságának feltárásával eddig csupán néhányan foglalkoztak. Ezek között van Ilie Dinurseni,2 Teodor Nea 3, Petre Dejeu,4 Constantin Pavel, és a napjainkban Kolozsváron működő történész, Gelu Neamtu, aki több cikket közölt Roman munkásságára vonatkozóan. Ezeket szeretném észrevételeimmel kibővíteni. Al. Roman 1826. november 26-án született a Bihar megyei Őssiben. Apja után Pappnak hívták, a Roman nevet öccsével, Iosiffal 1848-ban vették fel. Édesapja, Ioan Papp (1798—1860) Mikeszászáról, Balázsfalva mellől került Bihar megyébe. Teológiai tanulmányokat folytatott Balázsfalván, majd Samuil Vulcan püspök idején, aki egyházmegyéjébe több erdélyi fiatalt befogadott, Nagyváradra került. Először segédlelkész volt Vad községben, majd plébános a Körös-völgyi Őssiben. 1 MÁRKI SÁNDOR: Bihari román írók. Nagyvárad, 1880, 71. 2 ILIE DINURSENI: Alexandru Roman 1826—1897. Material pentru biografia activitatea lui. Sibiu, 1897. 3 TEODOR NED: Oameni din Bihor 1848—1918. Oradea, 1937. Tip. Diecezana. 4 PETRE DEJEU: Academicianul Alexandru Roman. Oradea, 1947. 5 CONSTANTIN PAVEL: Contribuai la istoria Bihorului. Alexandru Roman 1826—1897. Beiuc.