Filológiai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1983.

1–2. szám - Tanulmányok - Horváth Károly: A magyar és a lengyel romantikus irodalom néhány párhuzamos vonásáról. Petőfi és Słowacki

A magyar költőnél is sok szempontból analóg a helyzet. Horváth János elemzését i4 követve úgy látjuk: Petőfi a Csapó Etelke és a Mednyánszky Berta nevéhez fűződő kudarcok után az érzelmi válsággal együtt, világnézeti és költői válságát is átélve, gyermekkorának legszebb idejét idéző vidékre jut, itt találkozik azzal, aki nyolcéves gyermek korában mint tizenkét éves kislány kedves és jó volt hozzá, akivel kapcsolatban nem kell keserű szájízzel végződő szerelmi kísérletre emlékeznie, mint a szép Tóth Róza vagy Mednyánszky Berta esetében. Ekkor, 1845 októberében ez az emlékezés megindít benne egy lelki folyamatot, amely a következő év elején Szalkszentmártonban kristályosodik költői művé. A találkozást a Gyermekkori barátnémhoz írt költemény jelzi, mely nem szerelmes vers, csak a „boldog gyermekség­re" való emlékezés.25 Nem az itt a lényeg, hogy a közben asszonnyá lett Hittig Amália félszegen fogadja a neki címzett verset, ez a költemény ugyan, mint jeleztük, nem szerelmes vers, de elég sok érzés van benne ahhoz, hogy egy vidéki, társasághoz talán kevéssé szokott férjes fiatalasszony megriadjon tőle, ebben Dienes Andrásnak lehet igaza.26 A lényeg az, hogy Petőfi költőként és emberként a szerelmi élmény ihletését kereső állapotában a találkozás révén életének egyik boldog korszakára emlékezik, amikor volt olyan női társa, akinek emlékét nem komorította el a későbbi csalódás, még akkor is, ha ez az emlék oly időhöz fűződik, amikor ő még gyermek volt s a nő 24 L. a 9. jegyzetet. 25 Vajon a Tündérálom női alakjának mintája Hittig Amália volt-e vagy Tóth Róza, akihez tizenhat éves korában már szerelmes verseket írt Petőfi? Havas Adolf (Petőfi Sándor összes költeményei, Budapest, 1892,1,409) kapcsolatba hozza a Tündérálmot a Gyermekkori barátnémhoz c. verssel, s Hittig Amáliát tartja Petőfi első szerelmének. Ferenczi Zoltán (Petőfi életrajza, Budapest, 1896,1, 142—150) szerint a költő első szerelme Tóth Róza volt, a Tündérálom is erre utal, mikor a gyermek- és ifjúkor határát említi, Petőfi 16 éves volt Ostffyasszonyfán. Horváth János előbb Ferenczinek látszik igazat adni, de utóbb megállapítja, hogy a Hittig Amáliával való borjádi találkozás 1845 őszén indította meg azt az alkotói folyamatot, melynek eredménye a Tündérálom. Szerinte ez a poéma voltaképpen nem a nyolcéves, nem is a tizenhat éves Petőfi lelkiállapotát, ábrándvilágát tükrözi, hanem az 1845—46-os idő érzelmi válságát. (­. n., 243.) ILLYÉS GYULA szerint a Tündérálom ihletője egyik leányka sem volt, hanem „ami sokkal csodálatosabb, maga az első szerelem". (Petőfi. Budapest, 1936. Új kiadás: Petőfi Sándor. Budapest, 1971, 245.) Illyés könyvének elején viszont megállapítja, hogy a sárszentlőrinci tartózkodás volt Petőfi „elvesztett mennyországa" az 1845—46-i válság­­előtt a tizenkét éves Hittig Amália viszonzó gyermekszerelmével (uo. 28). DIENES ANDRÁS szerint (A fiatal Petőfi. Budapest, 1968,140 és 247) Petőfi érzelme Hittig Amália iránt viszonzott gyermekszerelem volt, Tóth Róza magatartása viszont kiábránduláshoz vezetett. FEKETE SÁNDOR szerint (Petőfi Sándor életrajza. Budapest, 1973,19 73) Hittig Amália lobbantotta fel Petőfi korai érzelmeit. Ami Tóth Rózát illeti, „aligha vehette komolyan a szegény diákot mint udvarlót, de ez nem jelentette azt, hogy hiúságának nem hízelgett az ostromló versek sorozata" (uo. 138). Petőfi műveinek új kritikai kiadása­­Petőfi Sándor Összes Művei. Sajtó alá rendezte Kiss József és Martinkó András. Budapest, 1973,1, 205— 207,233) szerint „Tóth Róza tizenhét éves, eladósorban levő gazdag lány, észre sem veszi a kopott öltözetű, kegyelemkenyéren élő, zárkózott, iskoláját hagyott 16 éves kamaszt", viszont „szubjektíve 1839 végén és 1840 elején (és csakis ekkor) Tóth Róza az első szerelem", de az 1840 utáni versekben „halvány célzás sincs arra, hogy a költő első szerelme Tóth Róza lett volna". Véleményem szerint a Tündérálom nőalakja teljesen fiktív, de ihletében Hittig Amáliának lehet inkább szerepe, tekintve, hogy a Tóth Róza iránti rajongás kegyetlen megaláztatással végződött (Salkovics sértő hangú levele). 26 DIENES ANDRÁS: A fiatal Petőfi. Budapest, 1968, 140.

Next