Magyar Filozófiai Szemle, 1982
2. szám - Szemle - Mike György: A strukturalista elméletkoncepcióról
Nyíri Kristóf az általános összefüggésre hívja fel a figyelmet. De kevésbé áttételes hasonlóságokra is felfigyelhetünk. A szintetizmus, mely stílus a francia art nouveau szülője volt, és hatása Rippl-Rónaira is jelentős, művészeti elveiben és ideológiájában figyelemre méltó közösség fedezhető föl a platonista elképzelésekkel. Szabadi Judit megfogalmazásában: „szintetizmuson lényegében a dolgok mögött meghúzódó igazi valóság, más szóval az ideák szimbolikus tartalmának és az azt megjelenítő formának a szintézisét értették".54 De más példát is találunk a tanulmányban az eszmei hasonlóságra, olyat, ami ugyancsak a szecesszió egyik inspirálójává vált. Oscar Wade-ot idézve írja Szabadi Judit: „A Művészet világokat teremt és világokat tesz semmivé és le tudja hozni egy vörös fonálon a holdat az égről. Élő embernél valódibb formákkal rendelkezik; olyan roppant archetípusokkal, amelyeknek tökéletlen másolatai lehetnek csak a létezésre kárhoztatott dolgok."55 S egy idézet Gulácsy Lajostól: „Várakozások bírnak egyedül értékkel. A holnap, mely nem lesz soha egészen a tiéd. A pillanat végtelenséggel ér fel, ha el tud velünk hitetni egy nemlétező örömet."56 Ideák, archetípusok, létezésre kárhoztatott dolgok - a platonizmus szótárában is szereplő fogalmak, melyek arra hivatottak, hogy valami biztos morális és egzisztenciális támpontot nyújtsanak. De mégiscsak paradox dolog az, magán az osztrák platonizmuson belül is, hogy ez a morális támpont a létezésből ki van zárva, a lét a „fennállási módok" egyik esetleges megnyilvánulásává degradálódik. Bolzano filozófiájának középponti kategóriája, a magánvaló tétel, sőt a magánvaló igazság nem létező dolgok. Bolzano szép példája: „A mondat, mely helyesen adja meg, hogy Japán összes almafáján múlt tavasszal hány virág nyílott objektív, magánvaló igazság, és ez az igazság, időtlenül, fennáll; elgondolására azonban semmilyen véges értelem nem képes."57 „A valóságnak értelmetlenül alávetettek vagyunk. ,Mindaz, ami létezik - írja Meinong - az a szükségszerűséget kutató szemlélet számára mintegy hozzáférhetetlennek bizonyul, úgyszólván irracionális maradékot tartalmaz . . . " Csak a nemlétezés az, amit az értelem tökéletesen átláthat. Nem azt jelenti ez persze, hogy a nemlétezők vitágában úgyszólván hatalmat élvezünk. Az ismeret nem uralom. Ám alávetettségünk - véli Meinong - itt talán már nem olyan ostobán kínos, és ez is valami."58 A STRUKTURALISTA ELMÉLETKONCEPCIÓRÓL MIKE GYÖRGY Tudományelméleti sztereotípia, hogy az 1962-ben Th. S. Kuhntól megjelent The Structure of Scientific Revolutions egy új elméletflozófiai koncepciót tartalmaz. Ezzel a tanulmánynyal eddig is számos tudománytörténeti, pszichológiai és szociológiai eszközökkel folytatott elemzés foglalkozott, de logikai analízise csak nemrég vált lehetségessé. A fogalmi eszköztárat J. D. Sneed dolgozta ki a Kuhné után kilenc évvel kiadott The Logical Structure of Mathematical Physics című könyvében, lehetővé téve ezzel, hogy egyáltalán felismerjük a kuhni gondolatok logikai aspektusainak létezését. Előrebocsátjuk a strukturalista elméletkoncepció néhány előnyét azzal a szokásos felfogással szemben, amely az elméletben csupán tételek halmazát látta. Először bevezetést nyer egy a kuhni normál tudomány fogalmának megfelelő formálisan definiált, ebből következően könnyen kezelhető fogalom, amely segítségével előbbi megszabadítható az irracionalizmus vádjaitól. Másodszor értelmezhető egy precíz haladásfogalom, fejlődésfogalom, 249- 541. m. 46. o. 55Oscar Wade: „A hazugság napfogyatkozása." Idézi Szabadi Judit, 62. o. 5 6 Gulácsy Lajos: „Faragott kép Paulináról." Idézi Szabadi Judit, 63. o. 5 7 Nyíri Kristóf, Lm. 111. o. 5 "Nyíri Kristóf: „Nemlétezők csillagfényénél." Világosság, 1972/8-9. 473. o. 1 J. D. Sneed: The Logical Structure of Mathematical Physics. Dordrecht Holland, 1971.