Magyar Filozófiai Szemle, 1982

2. szám - Szemle - Mike György: A strukturalista elméletkoncepcióról

Nyíri Kristóf az általános összefüggésre hívja fel a figyelmet. De kevésbé áttételes hasonlósá­gokra is felfigyelhetünk. A szintetizmus, mely stílus a francia art nouveau szülője volt, és hatása Rippl-Rónaira is jelentős, művészeti elveiben és ideológiájában figyelemre méltó közösség fedez­hető föl a platonista elképzelésekkel. Szabadi Judit megfogalmazásában: „szintetizmuson lénye­gében a dolgok mögött meghúzódó igazi valóság, más szóval az ideák szimbolikus tartalmának és az azt megjelenítő formának a szintézisét értet­ték".54 De más példát is találunk a tanulmányban az eszmei hasonlóságra, olyat, ami ugyancsak a sze­cesszió egyik inspirálójává vált. Oscar Wade-ot idézve írja Szabadi Judit: „A Művészet világokat teremt és világokat tesz semmivé és le tudja hozni egy vörös fonálon a holdat az égről. Élő embernél valódibb formák­kal rendelkezik; olyan roppant archetípusokkal, amelyeknek tökéletlen másolatai lehetnek csak a létezésre kárhoztatott dolgok."55 S egy idézet Gulácsy Lajostól: „Várakozások bírnak egyedül értékkel. A hol­nap, mely nem lesz soha egészen a tiéd. A pillanat végtelenséggel ér fel, ha el tud velünk hitetni egy nemlétező örömet."5­6 Ideák, archetípusok, létezésre kárhoztatott dolgok - a platonizmus szótárában is szereplő fogalmak, melyek arra hivatottak, hogy valami biztos morális és egzisztenciális támpontot nyújt­sanak. De mégiscsak paradox dolog az, magán az osztrák platonizmuson belül is, hogy ez a morális támpont a létezésből ki van zárva, a lét a „fennál­lási módok" egyik esetleges megnyilvánulásává degradálódik. Bolzano filozófiájának középponti kategóriája, a magánvaló tétel, sőt a magánvaló igazság­­ nem létező dolgok. Bolzano szép pél­dája: „A mondat, mely helyesen adja meg, hogy Japán összes almafáján múlt tavasszal hány virág nyílott objektív, magánvaló igazság, és ez az igaz­ság, időtlenül, fennáll; elgondolására azonban semmilyen véges értelem nem képes."5­7 „A valóságnak értelmetlenül alávetettek va­gyunk. ,Mindaz, ami létezik - írja Meinong - az a szükségszerűséget kutató szemlélet számára mintegy hozzáférhetetlennek bizonyul, úgyszól­ván irracionális maradékot tartalmaz . . . " Csak a nemlétezés az, amit az értelem tökéletesen átlát­hat. Nem azt jelenti ez persze, hogy a nemlétezők vitágában úgyszólván hatalmat élvezünk. Az isme­ret nem uralom. Ám alávetettségünk - véli Meinong - itt talán már nem olyan ostobán kí­nos, és ez is valami."58 A STRUKTURALISTA ELMÉLETKONCEPCIÓRÓL MIKE GYÖRGY Tudományelméleti sztereotípia, hogy az 1962-ben Th. S. Kuhntól megjelent The Struc­ture of Scientific Revolutions egy új elméletflo­zófiai koncepciót tartalmaz. Ezzel a tanulmány­nyal eddig is számos tudománytörténeti, pszicho­lógiai és szociológiai eszközökkel folytatott elem­zés foglalkozott, de logikai analízise csak nemrég vált lehetségessé. A fogalmi eszköztárat J. D. Sneed dolgozta ki a Kuhné után kilenc évvel kiadott The Logical Structure of Mathematical Physics­ című könyvében, lehetővé téve ezzel, hogy egyáltalán felismerjük a kuhni gondolatok logikai aspektusainak létezését. Előrebocsátjuk a strukturalista elméletkoncepció néhány előnyét azzal a szokásos felfogással szemben, amely az elméletben csupán tételek halmazát látta. Először bevezetést nyer egy a kuhni normál tu­domány fogalmának megfelelő formálisan defini­ált, ebből következően könnyen kezelhető foga­lom, amely segítségével előbbi megszabadítható az irracionalizmus vádjaitól. Másodszor értelmez­hető egy precíz haladásfogalom, fejlődésfogalom, 249- 541. m. 46. o. 5­5Oscar Wade: „A hazugság napfogyatkozása." Idézi Szabadi Judit, 62. o. 5 6 Gulácsy Lajos: „Faragott kép Paulináról." Idézi Szabadi Judit, 63. o. 5 7 Nyíri Kristóf, Lm. 111. o. 5 "Nyíri Kristóf: „Nemlétezők csillagfényénél." Világosság, 1972/8-9. 473. o. 1 J. D. Sneed: The Logical Structure of Mathematical Physics. Dordrecht Holland, 1971.

Next