Fogorvosi szemle, 1918 (11. évfolyam, 1-2. szám)
1918-01-01 / 1. szám
XI. évfolyam 1918. Január—Márczius FOGORVOSI SZEMLE SZERKESZTŐK: Dr. KÖRMÖCZI ZOLTÁN és Dr. SZABÓ JÓZSEF. TARTALOMJEGYZÉK : Eredeti közlemények : Dr. Major Emil: A viaszképmás (mourage) készítéséről ...... 1 Dr. Zilz Julian: Állcsontsebészet a háború alatt és a háború után ... 20 Szemelvények : Rimstein : Die zahnärztlich-orthopädische Behandlung der Kieferverletzten .............-...............................- 29 Prof. Dr. med. Adolf Becker -. Die chirurgische Behandlung der Schussverletzungen des Gesichtes und der Kiefer ....... 34 C. Fenner: Die Behandlung von Wunden und Narben bei Kieferschuss-Verletzungen — ............... 40 Prof. Dr. Euler (Erlangen) : Die Pseudarthrose, des Unterkiefers 44 Dozent Dr. O. Müller iBurgdorf): Beitrag zur Amputation der Pulpa 48 Könyvismertetések : P. Ritter und J. Kientopf : Die Schulzahnpflege, ihre Organisation und Betrieb ........................ 50 H. I. Mamlok und Dr. G. Gáspár i : Der Aluniiniuin-Guss ................... 51 Partsch : Die chirurgischen Erkrankungen der Mundhöhle, der Zähne und Kiefer....................................... 51 Dr. Hencz Kálmán.......................... 55 Hirek -............................................ 60 Jegyzőkönyvek .................... ......... 60 A Középeurópai Fogorvos Szövetség magyar osztálya alapszabály-tervezete ................................... ... ... .. 61 A Középeurópai Fogorvos Szövetség magyar osztályának tagjai ............. 64 Az elnöki beszéd visszhangja ........ 68 Felhívás az összes kortársakhoz . ... 71 A viaszképmás (mourage) készítéséről. Irta : Dr. Major Emil ezredorvos, a Radom-i fogászati ambulatórium vezetője. A világháború öldöklő szerszámainak légiója oly sérüléseket produkált, amilyenekkel a békeidők sebészete csak elvétve, vagy egyáltalában nem találkozott. Talán a legborzalmasabb látványt azok az arcz- és szájsebesültek nyújtották, akik a felismerhetetlenségig szétmarczangolt arccal, tehetetlenül vergődve sem beszélni, sem táplálkozni nem tudtak. Mindegyik eset egy-egy megoldhatatlannak látszó probléma. Amint azonban nőtt az esetek száma és borzalmas változatossága, épp oly lépésben haladt előre az orvosi tudomány is áldást hozó útján és a megoldott problémák, a gyógyultak nagy tömege, akik visszanyerték emberi formájukat és munkaképességüket, fennen hirdetik a sebészet dicsőségét. Ilyen eseteknek reprodukálása képezte egyik feladatomat a budapesti VI. számú tartalékkórházban, ahol szerencsés lehettem dr. Érti János törzsorvos mesteri keze alatt gyógyult !