Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)
2009-10-01 / 5. szám
184 FOGORVOSI SZEMLE ■ 102. évf. 5. sz. 2009. 5 éven keresztül folyamatos urológiai és onkológiai ellenőrzés alatt állt, mely során teljesen tünet- és tumormentesnek bizonyult. Klinikánkra érkezése előtt 2 hónappal vette észre először, a nyelve jobb szélén, a középső harmadban lévő fájdalmatlan térimét (1. ábra). Klinikailag kb. 1x1,5 cm átmérőjű, ép nyálkahártyával fedett, környezetétől jól elhatárolódott, nodularis, solid, színi eltérést nem mutató tumor volt látható és tapintható. A klinikai kép és a tapintási lelet alapján felmerült a fibroma, neurinoma és a szemcsesejtes tumor feltételezett diagnózisa. A beteg teljes felső kivehető lemezes fogpótlást és alsó részleges kivehető, kombinált fogpótlást visel. A panorámafelvételen az arcüregben, az állcsontokon kóros felritkulást nem észleltünk (2. ábra). Regionálisan kóros adenomegaliát nem tapintottunk. Az elváltozás kialakulására utaló anamnesztikus tényezőt, pl. trauma, a beteg nem említett. A tumorból cryofixált állapotban próbakimetszést végeztünk, majd a tumort crgosebészeti módszerrel kezeltük 2008. május 21-én. A szövetmintát az SZTE Pathológiai Intézetébe küldtük hisztológiai verifikálás céljából. A nyelvkimetszésben, a dysplasiamentes réteges laphám alatt világossejtes jellegű, expanzívan terjedő tumor volt azonosítható. A daganatsejtek optikailag üres, „kioldódott” cytoplasmával rendelkeztek, solid és kis acináris szerkezeteket képeztek. PAS-alciánkék (pH 2.5) festéssel cytoplasmatikus glikogénszemcsék mutatkoztak. Lymphovascularis invázió nem látszott. A látott szöveti kép világossejtes carcinomának felelt meg. Mivel a betegnél korábban vesetumor miatt nephrectomia történt és a 2001-ben leírt kórisme is hasonló világossejtes carcinoma volt, ezért a korábbi minta retrospektív szövettani értékelésre került a nyelvbiopsziás anyaggal együtt. A komparatív vizsgálat során a két tumort nemcsak szokásos histopathológiai módszerekkel hasonlítottuk össze, hanem immunhisztokémiai vizsgálatokat is végeztünk. Szövettanilag mind a két tumor teljesen hasonló szerkezetűnek bizonyult. Bár szerkezetileg a vese-tumor kissé nagyobb acináris struktúrákat is képezett, a klasszikus szövettan alapján a nyelv és a vesetumor közös vagy különböző hisztogenezise még mikroszkóp alatt sem volt egyértelműen megállapítható. Az immunhisztokémiai vizsgálat során azonban a vesetumor epitheliális membrán antigén (EMA) és vimentin koexpressziót mutatott, míg a nyelvtumorban EMA-pozitivitás mellett vimentin-expresszió nem látszott. Kefeszegély antigén (CD10) és „renal cell carcinoma” antigén (RCC) pozitivitás is csak a vesetumorban mutatkozott, így az immunfenotípus alapján a nyelvtumor második 2. ábra. A beteg OP-felvétele 3. ábra. A beavatkozást követő 4. héten, a nyelv jobb oldalán lévő crgoterápiára gyógyult tumor