Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)

2009-10-01 / 5. szám

184 FOGORVOSI SZEMLE ■ 102. évf. 5. sz. 2009. 5 éven keresztül folyamatos urológiai és onkológiai el­lenőrzés alatt állt, mely során teljesen tünet- és tumor­mentesnek bizonyult. Klinikánkra érkezése előtt 2 hó­nappal vette észre először, a nyelve jobb szélén, a kö­zépső harmadban lévő fájdalmatlan térimét (1. ábra). Klinikailag kb. 1x1,5 cm átmérőjű, ép nyálkahártyával fedett, környezetétől jól elhatárolódott, nodularis, solid, színi eltérést nem mutató tumor volt látható és tapint­ható. A klinikai kép és a tapintási lelet alapján felme­rült a fibroma, neurinoma és a szemcsesejtes tumor feltételezett diagnózisa. A beteg teljes felső kivehető lemezes fogpótlást és alsó részleges kivehető, kombi­nált fogpótlást visel. A panorámafelvételen az arcüreg­ben, az állcsontokon kóros felritkulást nem észleltünk (2. ábra). Regionálisan kóros adenomegaliát nem ta­pintottunk. Az elváltozás kialakulására utaló anamnesz­­tikus tényezőt, pl. trauma, a beteg nem említett. A tumorból cryofixált állapotban próbakimetszést vé­geztünk, majd a tumort crgosebészeti módszerrel ke­zeltük 2008. május 21-én. A szövetmintát az SZTE Pathológiai Intézetébe küldtük hisztológiai verifikálás céljából. A nyelvkimetszésben, a dysplasiamentes réteges laphám alatt világossejtes jellegű, expanzívan terjedő tumor volt azonosítható. A daganatsejtek optikailag üres, „kioldódott” cytoplasmával rendelkeztek, solid és kis acináris szerkezeteket képeztek. PAS-alciánkék (pH 2.5) festéssel cytoplasmatikus glikogénszemcsék mutatkoztak. Lymphovascularis invázió nem látszott. A látott szöveti kép világossejtes carcinomának felelt meg. Mivel a betegnél korábban vesetumor miatt neph­­rectomia történt és a 2001-ben leírt kórisme is hason­ló világossejtes carcinoma volt, ezért a korábbi minta retrospektív szövettani értékelésre került a nyelvbio­­psziás anyaggal együtt. A komparatív vizsgálat során a két tumort nemcsak szokásos histopathológiai módszerekkel hasonlítottuk össze, hanem immunhisztokémiai vizsgálatokat is vé­geztünk. Szövettanilag mind a két tumor teljesen hason­ló szerkezetűnek bizonyult. Bár szerkezetileg a vese-tumor kissé nagyobb acináris struktúrákat is képezett, a klasszikus szövettan alapján a nyelv­ és a vesetumor közös vagy különböző hisztogenezise még mikroszkóp alatt sem volt egyértelműen megállapítható. Az immun­hisztokémiai vizsgálat során azonban a vesetumor epi­theliális membrán antigén (EMA) és vimentin koex­­pressziót mutatott, míg a nyelvtumorban EMA-pozitivi­­tás mellett vimentin-expresszió nem látszott. Kefesze­gély antigén (CD10) és „renal cell carcinoma” antigén (RCC) pozitivitás is csak a vesetumorban mutatkozott, így az immunfenotípus alapján a nyelvtumor második 2. ábra. A beteg OP-felvétele 3. ábra. A beavatkozást követő 4. héten, a nyelv jobb oldalán lévő crgoterápiára gyógyult tumor

Next