Fogorvosi szemle, 2016 (109. évfolyam, 1-4. szám)
2016-12-01 / 4. szám
120 FOGORVOSI SZEMLE ■ 109. évf. 4. sz. 2016. szerekre alapozott epidemiológiai vizsgálatot [1]. A parodontális gyulladás előfordulását és súlyosságát vizsgáltuk dohányzó és nemdohányzó pikkelysömörös betegek, valamint dohányzó és nemdohányzó kontrollcsoport összehasonlításával. Jelen tanulmányunkban a korábbi minta kibővítésével és a statisztikai elemzés pontosításával ugyanerre törekedtünk. Célunk volt, hogy meggyőződjünk arról, hogy korábbi eredményeink eltérő mintán is igazolhatók, és azt is fontosnak tartottuk, hogy a magyar nyelvű szaksajtóban egy újabb szempontból is felhívjuk a figyelmet a dohányzás komplex, a szájüregi egészséget változatos mechanizmusokon keresztül romboló hatására. Vizsgálati anyag és módszer A 82 fő pikkelysömörös páciens a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikája pikkelysömör ambulanciájának beteganyagából került kiválasztásra bőrgyógyász szakorvos diagnózisa alapján, a kontrollcsoport tagjait pedig (117 fő) kötelező tüdőszűrésen megjelenő betegek közül, önkéntes alapon toborozták, a kor és a nem figyelembevételével. A szükséges esetszám kiszámítása G*Power 3.1.5. (University of Kiel, Germany) szoftverrel történt [10]. Az összesen 199 fős esetszámmal 0,9 feletti statisztikai erőt értünk el. A vizsgálati csoportba kizárólag bőrgyógyász által diagnosztizált pikkelysömörös betegek kerültek (BNO-10 L40.0-L40.9). Kizáró tényezőként szisztémás betegségek (pl. cukorbetegség), extrém testsúly (BMIL 30), fokozott alkohol- vagy drogfogyasztás, ösztrogén-deficiencia, neutropeniát okozó betegségek és lokális vagy szisztémás gyulladásos kórállapotok szerepeltek. Elemszám-csökkenést eredményezett az, hogy néhány páciens nem felelt meg a vizsgálati kritériumoknak (főleg a fokozott alkoholfogyasztás következtében), néhányan nem vállalták az intraorális vizsgálatot, néhányan pedig elmulasztották megadni a dohányzással kapcsolatos adataikat. A végső, 82 fős betegszám ilyen módon alakult ki. A demográfiai és dohányzási adatokat kérdőíven rögzítettük, az általános egészségi állapotra vonatkozó adatokat pedig a páciensek kartonjaiból nyertük ki. A résztvevőket dohányzó és nemdohányzó csoportokba soroltuk. A parodontális gyulladás pontos klinikai stádiumai jelenleg is vita tárgyát képezik, habár a betegség immunológiai/patológiai háttere jól dokumentált [22]. Talán a legelterjedtebb klasszifikáció a WHO által kifejlesztett I. táblázat A parodontalis gyulladás stádiumai a Fernandes-féle klinikai beosztás szerint és a stádiumoknak megfeleltethető patológiai/kórélettani kép 3. Előrehaladott parodontitis - 3 felszínen CAL - 4 mm, és legalább 2 felszínen a tasakmélység (PD) 3 mm (CPITN 3) 3. Előrehaladott lézió - dominánsan B sejt/plazmasejt-válasz. Magas IL-1 és IL-6 szint: kötőszöveti veszteség és csontlebomlás. 4. Súlyos lézió - nyilvánvaló tapadásveszteség. Magas IL-1, TNF-a és PGE2 szint, ami a fibroblasztokat és a makrofágokat mátrix metalloproteázok termelésére serkenti. A funkcionális epithel áthelyeződik apicalis irányba (mélyül a periodontális tasak). Oligoclonalis TH2 (CD4+) dominancia. Klinikai tünetek (Fernandes és mtsai., 2009) Patológiai/Kórélettani stádiumok (Ohrich és mtsai., 2009) 1. Nincsenek klinikai tünetek - nincs tapadásvesztés (CAL), sem szondázási ínyvérzés (BOP) (Nincs lézió - Ohlrich és mtsai. által nem klasszifikált) (ínygyulladás - Fernandes és mtsai. által nem klasszifikált) (CPITN 1) 1. Kezdeti lézió - legfeljebb 4 nappal plakk akkumulációt követően. Polimorfonukleáris leukociták (PMN), kötőszövet-veszteség. TNF-a felszabadulás a hízósejtekből, PMN migráció a gingivalis sulcusba, de a fagocitózis sikertelen a bakteriális biofilm védő hatása miatt. Lizoszómális enzimfelszabadulás a PMN sejtekből, ami további szövetkárosodáshoz vezet. 2. Korai parodontitis - CAL - 1 mm, H 2 fognál (CPITN 2) 2. Korai stabil lézió - 7-21 nappal a plakk akkumulációt követően, klinikai tünetek megjelenése kb. a 12. naptól. Makrofág és limfocita dominancia (CD4+ , CD8+ 2,1). Perivascularis gyulladásos infiltrátum. Kiszélesedett epithelialis rések, bakteriális termékek fokozott beszűrődése a gingiva szöveteibe. A gyulladásos válasz kiterjedése. Plakkeltávolítás esetén szöveti regeneráció még lehetséges. 4. Súlyos parodontitis - CAL · 6 mm · 2 fognál, és PD · 5 mm · 1 felszínen (CPITN 4)