Fókusz, 1984 (14. évfolyam, 1-25. szám)

1984-04-18 / 8. szám

Éljen május !, a munkásosztály nemzetközi ünnepe! V­ILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR OPTIKAI MŰVEK DOLGOZÓINAK LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 1984. ÁPRILIS 18. AZ ÁLLAM ÉS A VÁLLALAT ÉRDEKE A teljesítménnyel arányos bért Gyorsabban reagálhatunk az igényekre Ismeretes, hogy az Országos Anyag- és Árhivatal, vala­mint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal közös tájékoztató­jában közölt felhívás alapján a MOM pályázatot nyújtott be az új típusú keresetszabályozás alkalmazásának engedélyezé­sére. A pályázatot elfogadták. Ennek kapcsán beszélgettünk Sebesfi Józseffel, a közgazdasági főosztály vezetőjével. — Mire alapozták a pályá­zatot? — Vállalatunk bruttó ter­melési értékét az előző évek dinamikájához hasonlóan, 1984-ben is — az új kísérleti keresetszabályozás keretei kö­zött —, 10,1 százalékkal terve­zi növelni. A termelés és ár­bevétel töretlen ütemű fejlő­dését lehetővé teszi terméke­ink iránt, változatlanul növek­vő külpiaci kereslet. Ebben az évben nem rubel elszámolású árbevételünk várhatóan 14 százalékkal nő, miközben a ru­bel elszámolású export csaknem 13 százalékos növekedésével számolunk. Az export rész­aránya megközelíti a 64 szá­zalékot. Pályázatunkban leír­tuk, hogy az új típusú kere­setszabályozás alkalmazása vállalatunknál — a vállalati alapok, elősorban a fejlesztési alap egyensúlyának biztosítá­sa mellett — lehetőséget nyúj­tana az előző évhez képes­t el­érendő nagyobb teljesítmé­nyek kedvezőbb anyagi­ elis­merésére. — Ma már tudjuk, hogy a pályázatot elfogadták, s en­nek alapján átlagosan 6 szá­zalékos bérfejlesztést hajt­hattak végre a vállalatnál. A köztudatban egy kicsit úgy terejdt el, mintha a kí­sérleti bérszabályozás vala­mi „csodaszer” lenne. Igaz-e ez?­­ Az igaz hogy múlt évben­­ csupán 3,4 százalékos bérfej­lesztés volt lehetséges a MOM-ban, noha az előző évi gazdasági mutatók dinamikus fejlődéséről, a gazdálkodás ha­tékonyságának növekedéséről tanúskodtak. Most, hasonló ütemű fejlődés mellett közel kétszeres béremelésre lesz le­hetőség. Ennyiben „csodaszer”, semmi másban. A főbb muta­tókat, amelyeket a vállalat 1984-re tervezett — a terme­lés és árbevétel növelését, a konvertibilis export bővítését, a nyerség realizálását —, tel­jesíteni kell! Ha ez nem tör­ténik meg, a vállalat vezetői­nek személyes anyagi felelős­sége mellett alaphiányos lehet a vállalat, s ezzel minden tekintetben hátrányba kerül­ne. — Mi a különbség a hagyo­mányos és a mostani bér­­szabályozás között? — Előre kell bocsátanom, hogy a kísérleti bérszabályo­zás bevezetésére már 1983- ban sor került az országban, elsősorban az építőiparban és néhány más iparvállalatnál, rendkívül szűk körben. Az 1984-es változat; már különbö­zik kissé az 1983-as kísérleti bérszabályozás típusaitól, nem ad olyan nagy béremelési le­hetőséget a vállalatoknak, na­gyobbak a követelmények. Ez is mutatja kísérleti jellegét. Alapvető különbség a ha­gyományos­ és a kísérleti bér­szabályozás között, hogy a fel­osztható nyereségrész tekinte­tében nagyobb a vállalat dön­tési szabadsága, mit fordít fejlesztési alapra, vagy kere­setnövelésre. Korábban a progresszív adó magas mérté­ke miatt szinte kizárt volt az adózott­ béremelés végrehajtá­sa. Vállalatunknál a fejlesz­tési hitel visszafizetési köte­lezettsége miatt állt elő ez a helyzet. Most, anélkül, hogy a vállalat összes adója csök­kenne, a többlet telejsítmé­­nyek alapján kifizetett több­letbért nem adóztatják meg annyira, mint korábban. — Ha jól értem, a vállalat összességében így sem fizet kevesebb adót, mint eddig. Akkor tehát az államnak mindegy, hogy milyen kere­setszabályozást alkalmaz a vállalat. — Mind az állam, mind a vállalat érdeke azt diktálja, hogy teljesítményekkel ará­nyosabb bért tudjunk fizetni, az ösztönöz az indokolt és szükséges továbbfejlődésre. — Akkor talán nézzük ugyanazt a másik oldalról, ha a vállalat adóterhei így sem csökkennek, mert jó mégis számára a kísérleti bérrendszer? — Többek között azért is, mert a teljesítményekkel ará­nyosabb bérnövelést nem ter­heli olyan mértékű adó, mint korábban. Ennélfogva gyor­sabban tud reagálni a piaci igényekre, s minthogy nincs gúzsba kötve a keze, mind kül­földön, mind a belföldi pia­con jobban meg tud felelni a rugalmas termékváltással. Több lehetősége van arra, hogy megtartsa a régi, kipró­bált, megbízható dolgozóit, akik e termékek előállításá­nak főszereplői. Tudvalevő, hogy a MOM azon vállalatok közé tartozik akiknek rubel és belföldi piacokon nincsenek értékesítési gondjaik, inkább az a probléma, hogyan tudná kapacitását növelni, s minden igényt kielégíteni. Ehhez nem elegendőek a legkorszerűbb gyártó eszközök sem, hanem kvalifikált munkásokra és magasan képzett műszakiak­ra van szükség. Az ő megbe­csülésük a bérfejlesztésben is kifejezésre jut, s erre adott jó alapot az új típusú kereset­­szabályozás, amelynek alap­ján — mint említettük — 6 százalékos bérfejlesztés volt elérhető.­­ A vállalati bizalmi tes­tület legutóbbi ülésén Ba­logh András vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a jelen­legi 6 százalékon túl mód nyílna további bérfejlesz­tésre is, ha a 480 millió fo­rintos tőkés exportot sike­rülne túlteljesíteni, illetve többlet nyereséget elérni. Végül is mitől függ a bér­emelés lehetősége? — A kísérleti bérszabályo­zás erősen nyereség volumen­centrikus. Tehát a nyereség tömege és a konvertibilis ex­port forgalom nagysága és gazdaságossága határozza meg, hogy milyen mértékű bérfej­lesztést lehet végrehajtani. Az idén például a több mint há­rom milliárd forintos összter­melés után 600 millió forintot meghaladó nyereségnek kell realizálódnia. A vállalat­ több­let bért fizethet a többlet nye­reség, illetve konvertibilis ex­port arányában.­­ S azt ki dönti el, hogy a vállalat milyen formában teljesíti a bérek kifizetését? — A vállalatnak lehetősége van arra, hogy döntsön, mit fizet: alapbért, mozgóbért, vagy a részesedési alapból történő kifizetés hajt végre. Igaz, erre eddig is volt lehető­ség, de a jelentősége most­­ megnőtt azáltal, hogy ha a vállalat nem hozza az ered­ményeit, év közben korrigál­nia kell a mozgóbérrel az ad­digi kifizetés mértékét. Illet­ve, ha már látnivaló, hogy teljesül a terv, a tervezett mozgóbért ki lehet fizetni, ha nem, a mozgóbért, prémiumot vissza kell tartani! — Mennyi a rizikó a kísér­leti bérszabályozásban? — A rizikó nem a bérsza­bályozásban van, hanem a gazdálkodásban. importanya­gok beérkezésében, az anyag­­ellátásban, a konvertibilis pia­cok bizonytalanságában stb. Nagyon sok múlik a vállalati vezetőkön, a gazdaság irányí­tóin és a kisebb kollektívá­kon is, hogy az előirányzott vállalati tervet minden kö­rülmények között, minden főbb fejezetében teljesítsük. Csak ebben az esetben tudja elismerni a nagyobb teljesít­ményeket bérben is a válla­lat. — Mi várható 1985-re? — A jövő évre már általá­nos érvényű új szabályozás várható, amelyben majd meg­található a kísérleti bérszabá­lyozás számos eleme. A köve­telmény azonban biztos, hogy nem változik: többlet bérkifi­zetés csak nagyobb teljesít­mények mellett lehetséges. Műszakiak ’84-ért Az idei terv műszaki előké­szítése és az 1984. évi műsza­ki fejlesztési feladatok vég­rehajtása szerepelt — többek között — a párt vb napirend­jén április 11-én. A rendkívül sokrétű téma elemzése után a vb elismerte a műszakiak erő­feszítéseit, de felhívta a fi­gyelmet a megoldandó felada­tokra is. Igen fontos a törzs­gyári műszaki gárda­ csökke­nésének megállítása és a vi­déki szellemi kapacitás jobb kihasználása. Mindannyiunk­nak nagyobb részt kell vál­lalnunk az operatív műszaki problémák időben történő fel­tárásából és a következő idő­szak konvertibilis árualapjá­nak­­ megteremtéséből. Ma a számítástechnikai program megvalósítása, az export-áru­alap megteremtése és az im­­portikiváltás a legsürgősebb feladat. • • Ü­nnepi n­agy­g­yűlés A forradalmi ifjúsági napok rendezvényeinek keretében a KISZ-bizottság április 2-án nagygyűlést szervezett a má­tészalkai gyárban. A Himnusz és a szavalat elhangzása után röviden megemlékeztek a forradalmi ifjúsági napok ta­vaszi évfordulóiról. Ezután az elmúlt akcióévben kiemelke­dő munkát végzett KISZ-ak­­tívák és KISZ-tagok jutalma­zása következett. Hatan Kiváló Társadalmi Munkáért oklevél kitüntetés­ben részesültek, pénzjutalmat 16-an, könyvjutalmat 38-an kaptak. Itt ismertették a KISZ-bi­­zottság március 28-i közvetlen választásának eredményét. A választás szervezői fényképes tablót készítettek, hogy vala­mennyi KISZ-tag megismer­hesse a KISZ-bizottsági tagok jelöltjeit, és eddigi mozgalmi munkáját. A választás is újszerű volt, hiszen az eddigiektől eltérően valamennyi KISZ-tag szavaz­hatott. A 317 fős létszámból 239 fiatal adta le szavazatát. Gere Imrét a KISZ-tagság megerősítette KISZ-bizottsági titkári tisztségében. A 13 jelölt közül az alábbi 10 fő lett a KISZ-bizottság tagja: Buzási József, Eszenyi István, Gacsályi László, Ja­kab János, Katona László, Kárpáti Tibor, Kerekes János, Kiss Zoltán, Szondi Károlyné, Takács Zoltán. A nagygyűlés az Internacio­­nálé hangjaival ért véget. B. I. Április 4.-ét köszöntötték gyárunk dolgozói. (Tudósítás a 2. ol­dalon) Vállalati ünnepség Felvonulás, majális Május 1. tiszteletére az idén április 27-én, délután 2 óra­ kezdettel tartják a vállalati ünnepséget a művelődési központ­ban. Az ünnepi nagygyűlést Kovács István szavalata nyitja meg, ezután kerül sor a kitüntetések átadására. Az ünnepsé­get színes, vidám műsor követi, amelynek vezetője Szilágyi Já­nos lesz. A műsorban fellépnek: Kabos László, Németh Mari­ka, Marik Péter, Bárány György, Rózsa György, Cserháti Zsu­zsa, Ihász Gábor, Matus Imre és Hódos D. Sándor. A műsor után baráti találkozó lesz, s a kupolateremben zene, tánc. Május 1-én, a hagyományokhoz híven, az idén is helyi felvonulással kezdődik a program. Gyülekezés a XII. kerületi Tanács Kiss János altb. utcai oldalán­ lesz. A felvonulók a Bö­szörményi úton, a Kékgolyó utcán és a Maros utcán át jutnak el a Városmajorba. A városmajori ünnepség és majális kulturális programja az alábbiak szerint alakul: 10 órakor kezdődik a nagyszínpadon a Vasas Központi Mű­vészegyüttesének a műsora. Emlékezés egy régi vasas május 1-re. Délután 2 órakor kezdődik az Állami Bábszínház vendég­játéka Téli tréfák, nyári mókák címmel. Délután fél ötkor az Észak-Budai Munkás Áfész BEM-táncegyüttese ad műsort, majd este 6 órakor az Első emelet együttes koncertezik. A Kamara Színpadon délután fél kettőkor a CENT-count­­ry-együttes lép föl, két órakor Forgács Gábor parodista ad mű­sort, fél háromkor a Karsai Pantomim RT következik, három órakor Szép Ilona Májusfa címmel ad műsort, fél négykor Soós András humorista lép föl, négy órakor ismét a CENT- country együttes következik, este héttől pedig diszkó, táncház lesz. Gazdag sportprogram várja az érdeklődőket május 1-én a Városmajorban. Tíz és tizennégy óra­ között tartják a kispályás labdarúgás Május 1. Kupa mérkőzéseit. Ugyanebben az idő­szakban az alábbi folyamatos programok lesznek: Asztalitenisz villámversenyek (női, férfi, gyermek), kerék­páros ügyességi versenyek (gyermek), lábteniszbajnokság (fér­fi), „ki a legerősebb” súlyemelőverseny (férfi, női, gyermek), tollaslabda-bajnokság (női, férfi, gyermek), lengőtenisz-ver­seny, grundbirkózás. A sportbemutatók is sok látványosságot ígérnek, lesz aero­bic, önvédelmi (JU-JITSU) bemutató, ritmikus sportgimnaszti­ka, láthatunk autómodelleket és birkózást. A MOM Művelődési Központ és a Lékai János Úttörőház egész napos gyermekjáté­kot szervez. Román vendégek Mátészalkán Hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából romániai testvérmegyénkből pártküldöttség érkezett Szabolcs-Szatmár me­gyébe Nikolae Babies, a Román Kommunista Párt Szatmár megyei bizottságának titkára vezetésével. A küldöttség tagjai: Elizabeta Si­mone, Szaniszló község pártbizottságának tit­kára, és Cirila Germán, Tunc község pártbi­zottságának titkára és tanácselnöke. A küldöttség megyei körútja során máté­szalkai gyárunkba is ellátogatott. A vendége­ket a gyár kapujában dr. Forgács András, a városi pártbizottság első titkára kö­szöntötte. Ezután Biró Miklós gyárvezető ka­lauzolásával üzemlátogatáson ismerkedtek a gyár munkájával. Az üzemlátogatás után a gyár tanácstermé­ben baráti találkozóra került sor. Dr. Forgács András és Biró Miklós rövid tájékoztatót tar­tott Mátészalka és a MOM mátészalkai gyára fejlődéséről, eddigi eredményeiről, a jövő fel­adatairól, valamint politikai mozgalmi mun­kájáról. Nikolae Babies elismerően szólt az üzemben látottakról. Pozitívan értékelte azt a munkát, mellyel viszonylag rövid idő alatt az új opti­kai és finommechanikai termékeket előállító üzem jelentős eredményeket ért el. Vendégünk meleg szavakkal köszönte meg a város és a gyár vezetőinek a szíves vendég­látást. Búzás­ József Vendégek és vendéglátók a műanyaglencse-üzemben

Next