Föld és Szabadság, 1931 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1931-01-01 / 1. szám
% «Vas FÖLD »8 SZABADSÁG Segítene a földbirtokreform? Irta: Dániel Arnold. Megkisebbedett országunk határai között most, 1930-ban 4.900.000 főnyi mezőgazdasági képesség él és — mivelhogy az anyák a nyomorban is szülnek — 1932 végéig körülbelül meglesz az 5 millió fil. öt fejet számítva egy családra, azt mondhatjuk: egy millió földművescsalád él Magyarországban. Ezek közül minden negyedik családnak úgyszólván semmi megélhetése, mert hiszen a legújabb számítások serint 250.000 mezőgazdasági munkanélküli él — úgy ahogy él — az országban. De a többiföldművescsalád közül is csak kevés az olyan, amely ne élne nélkülözések között. A nagy háború előtt úgy számítottuk: legalább 12 hold fcözepéen jó föld kell egy magyar földművescsaládnak ahhoz, hogy teljesen önállóan, napszámbajárás nélkül, megélhessen. De most, amikor a gabonának és minden más terménynek az ára olyan alacsony, 12 hold nem is elég az önállósághoz. És hány parasztcsaládnak van Magyarországon csak tíz hold földje is? 1920- ban 190.000 birtokos és bérlő gazdálkodott 10 holdnál több földön, akik között volt 10.000 nagybirtokos és középbirtokos is. Azonkívül volt még 370.000 olyan kisgazda, akinek még tíz holdja — és nagyobbára még öt holdja — sem volt; — 330.000 földművescsaládnak pedig semmije sem volt; ■— az napszámos, cselédsorban élt. De aki gazdálkodott, az sem mind a maga földjén gazdálkodott; — körülbelül 00.000 kisbérlő volt az országban, így volt 1920-ban. Azután egy kis változás történt. A kormány megcsinálta nem ugyan az igazi földbirtok reformot, de a földbirtokreformnak legalább egy olyan kis Késsék-lássék komédiáját. Egy papiroson — hivatalos közlések szerint — fölosztottak 034.000 hold földet,1—2—3 holdas parcellákban, 400.000 földműves feüstött, akik közül körülbelül 270.000 kisgazda és 130.000 nincsetlen földmunkás lett volna. Egyre-egyre ezek közül 1*4 hold föld jutott volna átlagosan. Azonkívül 255.000-en kaptakvolna egyenként 300—400 négyszögöles házhelyeket. Hogy a valóságban hányan, mennyi földet kaptak, azt nehéz ellenőrizni. De az köztudomású, hogy akik kaptak, nem olcsón kapták; inkább nagyon is sok a törlesztés s az adó, amit a földjük után fizetniök kell. Számításba véve az 1920 és 1930 között végbement földosztásokat is, ezidőszerint nagyjából ilyen a dolgozó földművesnép helyzete: körülbelül 180.000 kisgazda családnak van 10—12 hold, vagy ennél több földje, azonkívül 400.000 földműves családnak van átlagosan talán feleannyi földje, amennyi a megélhetéséhez kellene és további 400.000 családnak vagy semmije, vagy legföljebb 1—2 hold földje. Már most hogyan alakulna ennek a kétszer 400.000, vagyis 800.000 törpebirtokú vagy nincsetlen földművescsaládnak a helyzete abban az esetben, ha végre lehetne hajtani a szociáldemokrata párt mezőgazdasági programját, és az abban követelt becsületes földbirtokreformot? Pártunk programja követeli minden hitbizományi és egyházi nagybirtoknak teljes kisajátítását, továbbá minden magántulajdonban lévő egyéb nagybirtok 200 holdat meghaladó részének kártérítés ellenében való kisajátítását. Tehát kisajátítás szempontjából a program értelmében csak a 200 holdnál nagyobb birtokok jönnek számba. Ilyen birtok az országban 6440 van és a területük összesen 7,130.000 hold. Ebből 3,155.000 hold szántó, 416.000 hold rét, 68.000 hold kert és szőlő, összesen 3.640.000 hold müveit, föld; a birtokok többi része legelőből, erdőből, nádasból és nem termő földből áll. A 3.640.000 hold müveit földből, programunk szerint, föl lehetne osztani 2,0 millió holdat, a többi, mint 200 holdat meg nem haladó birtokrész, megmaradna a régi tulajdonosoknál. Fölosztásra azonban nemcsak művelt föld kerülhetne. Van tömérdek sok olyan legelő, amelyre csak koplalni jár a marha, noha mint kert, gyümölcsös, vagy mint szántóföld sokkal többet jövedelmezne és répát, kukoricát, szálas takarmányt teremve még azonkívül a marhát is jobban eltartaná, mint legelőnek megmaradva. Van erdő napos domboldalon, amely gyümölcsös gyanánt sokkal jobban jövedelmezne, van sok nem termő föld, amelyet termővé lehet tenni. Magyarországban összesen 4.750.000 hold legelő, nem termő föld és erdő van. Ebből könnyűszerrel művelt földdé lehetne átalakítani IV0 millió holdat. Ezzel együtt öszszesen körülbelül 41 1 millió hold művelt föld kerülhetne fölosztásra a szociáldemokrata agrárprogram végrehajtása esetén. Ez a föld elég volna ahhoz, hogy a 400.000 nincsetlen, vagy majdnem nincsetlen földművescsaládnak átlag családonként 7 hold, a 400.000 törpegazdacsaládnak pedig átlag 3 i0 hold földet lehessen juttatni. A szociáldemokrata földbirtokreform végrehajtása után tehát körülbelül ilyen volna az országban a földbirtok eloszlása. Volna az országban 800.000 tíz holdnál kisebb, de hét holdnál nagyobb földbirtok, összesen körülbelül 7.100.000 hold művelt földdel; volna továbbá valami 170.000 tíz holdnál nagyobb, de 50 holdnál kisebb birtok, összesen 3.800.000 hold művelt földdel és volna még ezenkívül 23.000 ötven holdnál nagyobb, de 200 holdnál kisebb birtok, összesen 2.100.000 hold művelt földterülettel. Agrárprogramunk végrehajtásának tehát, az volna az eredménye, hogy az a 800.000 földművescsalád, amely most jórészt munka nélkül, de mindenképpen csak nyomorog és tengődik, átlagosan 7 holdtól 10 holdig terjedő, vagyis akkora földbirtokhoz jutna, hogy azon a családi munkaerőnek átlag háromnegyedrészét értékesíthetné. Munkaereje maradék negyedrésze számára i ieáig nem ugyan bőven, de nagyjából mégis akadna, foglalkozás a megmaradt úri (2(H) holdnál nem nagyobb) középbirtokokon és a nagyobbparasztbirtokokon. Hét-nyolc holdon, vagy akár 1) -10 holdon gazdálkodni: ez ugyan nem valami fényes megélhetés, még ha a gazda, saját földje gondozásán kívül néha napszámba is jár, vagy ha például az egyik gyerekét cselédnek is adja. De mégis micsoda órási változás volna, ha a földmunkás, akinek most néha már betevő falatja sincs, hét, hold földhöz jutna, és ha a törpegazda, aki alig tengődik, kikerekíthetné birtokát 8—10 holdra! Ám hogy a földművesnépet a szegénységből egészen kiemelje, ahhoz a földbirtok-reform egymagában neon volna elegendő. Ahhoz még az is kell, hogy a magyar föld többet teremjen, mint most. Amikor olyan alacsony a gabona és egyéb termények ára, kétezerannyit kellene egy hold földnek teremnie, mint most, ahhoz, hogy a kisföldű gazda kijusson mai nagyon is szűkös helyzetéből. Hogy erre van-ö mód, azt majd a legközelebbi alkalommal beszéljük meg, 1931