Föld és Szabadság, 1932 (3. évfolyam, 1-9. szám)

1932-01-01 / 1. szám

1982 FÖLD ÉS SZABADSÁG 8. oldal amelyet megkeresnek rajta. És az nem sok. A gépmunka, amely a nagy közös birtokon teret foglal, kevesbíti a munkaalkalmat,­­ azért végzik a tagok minél lassabban a munkájukat, hogy mégse legyen túl kevés munkanapjuk. De még így sem viszik föl többre, mint 120—130 napszámra az egész évben. A férfinapszám rendszerint 1 rubel, a mi pénzünk szerint 3­0, ami nagyon kevés olyan országban, ahol egy pár csizma ára hivatalosan 66 pengő volna, ha hivatalos áron lehetne csizmát kapni, de rend­szerint titkos kereskedőknél 150 pengőt is kell adni érte. De mi történik, ha a gazdasági év veszteség­gel zárul? Akkor a veszteséget utólag levon­ják a tagok által teljesített munka napszámá­ból. Sokat tenni a faluközösségek tagjai a ve­zetőségek ellen nem tudnak, azok nyílt szava­zás és terror alapján legtöbbnyire el tudnak velük fogadtatni olyan határozatokat, amilye­neket akarnak. Földhöz ragadt szegénysége miatt az egyes tag rendszerint amúgy sem nagyon bátor a közös „szövetkezeti“ birtok ve­zetőségével szemben, amelynek jóindulatára könnyen rászorulhat. Sokan azon földművesek közt­l, akik föld­jüket közös birtokká összerakni kényszerültek, koplalnának, ha nem hasítottak volna ki ma­guknak a birtokukból, mielőtt azt odaadták, egy jó nagy kertet, amely nem lett közös, és ha nem volna saját tehenük, disznójuk, barom­fi­­uk. A közös birtokok vezetőségei ezt is görbe szemmel nézik:­­ szeretnék, ha a baromállo­mány is egészen a szövetkezeti közös nagy istállóba kerülne. Emiatt sok a birkózás a ve­zetőségek és a tagok között, így él most már valami 80 millió főnyi, falu­közösségekbe szervezett földműves népesség abban az Oroszországban, amelyről a kommu­nisták fennen hirdetik, hogy ott nincs munka­nélküliség és hogy ott mindenkinek jól megy a sora. Biztos, hogy a traktorra és a velejáró helye­sebb gazdálkodásra igen nagy szükségük van az orosz földműveseknek. Ezért nem lázadtak még föl eddig a kényszer ellen, amely falu­közösségekbe szervezi és egyszersmind trak­torhasználathoz juttatja őket. De ami jót kényszer útján kap a földműves, azt a kény­szer el is veheti tőle. Ezt mutatja az orosz pékla. Okuljunk belőle. A földreformra és a termések nagyobbítására a magyar földműves­nek nincs kisebb szüksége, mint az orosznak.­­Azonban e reformokat úgy, hogy azok a föld­­mű­vesnépnek valóban használjanak, sem a nálunk ma uralkodó „keresztény-nemzeti“ jog­fosztórendszer, sem bármiféle kommunista diktatúra nem hozhatja létre. — azok helyes és hasznos megalkotására csakis az általános, titkos szavazó jogon alapuló, becsületes, sza­badszel­lemű népi önkormányzat alkalm­a. Mennyi az ország területe? Mintegy 16,650.000 kát. hold, amelyből az 1029. évi állapot szerint 1,085.000 összesen 16, 650.000 kát, botd szántóföldkereken 10,050.000 kert 195.ooo rét1,195.000 legelő 1,200.000 szőlő 385.000 erdő 1.950.000 nádas 545.000 földadó alá nem eső terület Tudnivalók a községi választásokról Alább közöljük a községi választásokra vo­natkozó t­ud­n­ival­ó­ka­t. 1. Mindenekelőtt nagy­om fontos, hogy a pár­tunkhoz tartozók minél többen bent legyenek a községi választók névjegyzékében. Ameny­­nyiben ez módjukban áll, elő kell segíteni. Ha pedig a névjegyzék már összeállíttatott, akkor azt lehetően másolják le, hogy a szavazók neve rendelkezésükre álljon. Választójoga van an­nak, aki az országgyűlési képviselőválasztók­­nak a községi választás évére érvényes név­jegyzékébe a község területén föl van véve, ha legalább hat év óta lakik a község területén. Vagy ott van lakása és maga, illetőleg férje legalább két év óta fizet a községben föld-, ház-, vagy általános kereseti adót, beleértve az alkalmazottak kereseti adóját is. 2. A községi képviselőtestület tagjává lehet választani azt a férfit, akinek a választás idő­pontjában választójoga van, ha életének 30. évét betöltötte. 3. A választást az 1886. évi XXII. tc. 35. §-a szerint, ha a községi választók összes száma a 600-at meghaladja választókerületenként; ha meg nem haladja, tömegesen folytatják le. Ennélfogva meg kell figyelni, hogy kerületen­ként hány rendes és hány póttagot választat­nak és a jelölteket ezek szerint kell fölállítani. Ha a választás több kerületben történik és minden kerületben jobb kilátás mellett nem tudnának jelöltet fölállítani, akkor abban a munkások által lakott kerületben kell jelölte­ket fölléptetni, ahol legtöbb remény lehet a megválasztásukra. 4. A választás napját kis- és nagyközségek­ben a főszolgabíró tűzi ki. Figyelni kell és ér­deklődni kell a választás napjára. Amennyiben ez tudomásukra jut, szavazólapot kell készít­tetniük. A szavazólapon föl kell tüntetni, kiket jelöltek rendes tagnak és kiket póttagoknak. A jelöltek nevei mellé a foglalkozásuk és lak­címük is feltüntetendő. 5. A választás csak egy napig tart, mégpedig reggel 9 órától délután 4 óráig. E határidőn túl szavazatot elfogadni nem szabad. Minden a pártunkhoz tartozó választót figyelmeztetni kell, hogy szavazatát 1 óra előtt adja le. 6. A választási elnök mellé kerületenként 2—2 bizalmi férfit választhatnak. A bizalmiak­nak választóknak kell lenniük. Ezeket a bi­zalmiakat a választást megelőzően legalább egy órával kell a választást vezető elnöknél bejelenteni. 7. A bizalmiak a választás megkezdése előtt az urnákat vizsgálják át, állapítsák meg, azok üresek-e. Órájukat az elnökkel egyeztessék össze, hogy délután 4 órakor a szavazás befeje­zésének pontos időpontját ellenőrizhessék. Ügyeljenek, hogy szabálytalanság ne forduljon elő. Ha lenne szabálytalanság, amely abban nyilvánulhat meg, hogy az ellenpárt a szavazó­­helyiségben agitál, vagy a mi választóinkat terrorizálja, azokat az elnöknél tegyék szóvá és vétessék jegyzőkönyvbe. Főleg vigyázzanak a szavazatok összeszámlálásánál, hogy az rend­ben menjen. Legyenek jelen a szavazás ered­ményének kihirdetésénél, amely az összeszám­­lálás után nyomban megtörténik.___________ OLVASD A NÉPSZAVÁT ÉS SZEREZZ ÚJ ELŐFIZETŐKET

Next